„Magával ragad a szólista” – Nagybőgővel a világ körül, majd vissza Magyarországra
A Fülszövegelő rendhagyó adásában Diósi István vendége Kocsis Gerda, a Zeneakadémiát végzett, majd Angliában mesterképzésen tanult nagybőgőművész volt. A beszélgetésben szó esett a hangszer választásáról, a zenekari munka kulisszatitkairól, világhírű szólistákkal való együttműködésről és a hazatérés utáni tervekről.
„Egyedül játszás helyett egy csapat része akartam lenni”
Kocsis Gerda zongorával kezdte zenei tanulmányait, de hamar rájött, hogy a közös zenélés hiányzik az életéből. Egy koncerten figyelt fel a nagybőgőre:
„Nagyon vágytam arra, hogy egy csapatnak legyek a részese, és egy zenekari koncerten megláttam ezt a hangszert. Megfogott.”
A nagybőgőt választva a Zeneakadémia után Angliában folytatta tanulmányait, majd Oxfordi Filharmonikusokkal és Maxim Vengerov világhírű hegedűművésszel is fellépett.
Tanítás a világ bármely pontjáról
Angliában már a zenélés mellett tanított is – részben online, részben magán zeneiskolában.
„Nekem ez örömet okoz. Minden növendék más, minden órára alaposan fel kell készülni. A tehetséget nagyon korán észre lehet venni: ahogy reagál, figyel, vagy gyorsan tanul.”
A beszélgetésből kiderült, hogy a digitális oktatás határtalan lehetőségeket nyitott meg: bárhonnan lehet tanítványa.
A zenekarban ülve másképp szól Brahms
Gerda egyik kedvence Brahms zenéje. Amikor a műsorvezető rákérdezett, miért pont ő, így válaszolt:
„Talán a hangzásvilág, a dallamok, a hangszerelés… és más hallgatóként hallgatni Brahmsot, mint bent ülni a zenekarban. Ott közelebb van minden, jobban észre lehet venni a szólókat.”
A próbák és a koncertek hangulata is eltér:
„Koncerten nagyon figyelünk, de amikor először besétál egy ilyen nagy művész, magával tud ragadni. Néha nehéz volt követni a saját szólamomat, mert elfelejtettem, hogy most nem hallgató vagyok.”
Mi különböztet meg egy átlagos szólistát a zseniálistól?
A kérdésre, hogy mi tesz valakit kiemelkedő művésszé, Gerda így felelt:
„A kotta ugyanaz, de van egy plusz, amit nehéz megfogalmazni. Érezni lehet a különbséget – ez több, mint technika.”
A nagybőgő Paganinije és a szólórepertoár
A nagybőgőre írt művek száma szerényebb, mint más hangszereké, de vannak kiemelkedő darabok. Gerda egyik kedvence az olasz Giovanni Bottesini, akit „a nagybőgő Paganinijeként” emlegetnek:
„Több művét is előszeretettel játsszuk – vannak zongorakíséretes darabjai és versenyművei is.”
Hazatérés után – tanítás, zenekar, koncertek
Az Egyesült Királyságban elért sikerek után Gerda hazatért, de nem tervezi a tempó lassítását:
„Folytatni szeretném a tanítást és a zenekari munkát. Emellett koncerteket is adnék, hogy a közönség jobban megismerje a nagybőgőt, mint szóló hangszert.”
A nagybőgőművész Magyarországon vendégzenészként több nagy zenekarban is játszik, és filmzenei felvételeken is közreműködik.
„A zene a csodák birodalma”
Diósi István így zárta a beszélgetést:
„A zene az a csodák birodalma, és valahol irigyellek, valahol meg nem – mert zenésznek lenni egyszerre kiváltság és zárt világ.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
