„Táncos kézfogás Herceg Adyval” – Farkas Dénes apja költészetéről és örökségéről
A Fülszövegelő irodalmi műsor rendhagyó, személyes hangvételű adásában Diósi István vendége Farkas Dénes színművész volt, aki édesapjáról, Osztojkán Béláról mesélt. A költő, aki a nyolcvanas évek derekán letette a tollat, különleges, bátor lírájával és közéleti szerepvállalásával egyaránt nyomot hagyott. A beszélgetésben felidézték verseit, életútját és azt a kettős hivatást, ami egyszerre felemelte és felőrölte.
Egy vers, ami mindent elindított
A történet 1977-ben kezdődött, amikor a műsorvezető a Mozgó Világ hasábjain rátalált egy versre, amelynek sorai máig élnek az emlékezetében:
„De Párizsban ott leszek hazai útlevéllel… Herceg Ady Andrással és Báró József Attilával.”
A költő – akkor még fiatalon – Osztojkán Béla volt, aki édesanyja vezetéknevét művésznévként használta. Fia, Farkas Dénes elmondta: „Szerintem ez egy gesztus volt édesanyja felé, és jól is csengett a név.”
József Attila, mint belső iránytű
Farkas Dénes saját pályáján is erősen kötődik a költészethez. Egy korábbi interjúban mondta: „Úgy érzem, gyerekkorom óta folyamatosan tartozom József Attilának.” Most hozzátette:
„József Attilát olvasni szerintem a felnőtté váláshoz szükséges. Egyszerű nyelv, elképesztő mélység – egy belső iránytű mindannyiunk számára.”
A költő, aki letette a tollat
A nyolcvanas évek közepén Osztojkán Béla – két gyermek édesapjaként – fokozatosan háttérbe szorította a költészetet, és a cigány közéletben vállalt aktív szerepet.
„Nem tudom, miért hagyta abba a versírást, de valószínűleg felelősséget érzett: ki, ha nem ő. Ez hivatás volt számára, elkerülhetetlen a sorsa szempontjából.”
Diósi István idézett is az Levél című versből:
„Fogom tudatni, hogy hősök nincsenek, csak Tajgetosz alatta meg a füstölgő parnasszus.”
„Budapesthez hűséges maradtam” – Beátának
Az adás egyik legmeghatóbb pillanata az volt, amikor Farkas Dénes saját előadásában szavalta el édesapja Beátának című versét. A költő vallomása ebben a műben nem egy nőhöz, hanem Budapesthez szól:
„Szerelmes pálmafák hajoltak rám, de Budapesthez hűséges maradtam, mondhatom.”
A mű identitáskeresésről, hűségről és az igazságkeresés reménytelenségéről szól:
„Igazságot az keres, kire hatalmasok ülnek.”
Az életmű megőrzése és továbbadása
Ma Osztojkán Béla kötetei – például Hóesés hűségben, Halak a fekete citerában – főként antikváriumokban lelhetők fel. Műveit a digitális térben még nem gyűjtötték össze.
„Ez lenne az első lépés, hogy digitalizálják a verseket” – jegyezte meg a műsorvezető.
A fiú útja – színpadon és azon túl
Farkas Dénes 14 évig volt a Nemzeti Színház tagja, ma szabadúszóként filmes, televíziós és szinkronmunkákat vállal. Ősztől újra játssza önálló estjét, melynek anyaga édesapja verseiből áll, Halak a fekete citerában – Hazát és szerelmet keresek címmel.
„Ez talán a legjobb reklám édesapámnak: ha a verseit hallják élőben.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
