„Meg kell tanulnunk nem csak jogszerűen, hanem emberségesen is működni” – Naszályi Gábor a PIRKADAT-ban
A Heti TV reggeli műsorának vendége Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke volt, akivel M. Kende Péter beszélgetett a fővárosi közlekedés állapotáról, a munkavállalók helyzetéről, és arról, hogy mit jelent ma Budapesten közösségi közlekedési dolgozónak lenni. A szó a járművezetők megbecsülésétől a kollektív szerződések szerepén át a nyári sínfelújításokig sok mindenre kiterjedt.
„A dolgozók újra legyenek büszkék arra, hogy Budapestért dolgoznak!”
A beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogyan lehetne újra megbecsültté tenni a közösségi közlekedésben dolgozók munkáját. Naszályi szerint nemcsak a szakszervezeteknek, hanem a munkáltatónak is dolga lenne a munkavállalók képviselete: „Egy felelős munkáltatónak dolga az, hogy a dolgozó ne kizsákmányoltként élje meg a munkavégzést.”
A cél az lenne, hogy a járművezetők, autószerelők és minden közlekedési dolgozó újra büszke lehessen a munkájára, és ne a megélhetési gondok dominálják a mindennapjaikat. „Ragaszkodniuk kellene tudni a munkahelyükhöz, ez csak úgy megy, ha érzik, hogy meg vannak becsülve” – mondta a szakszervezeti vezető.
A lakhatás ára: „150 milliós ház és 50 milliós hitel”
A beszélgetés különösen élesen rávilágított arra, hogyan fonódik össze a bérkérdés a lakhatás nehézségeivel. „Ma egy család egy nyaralásra félmillió forintot kénytelen kiadni kezdőösszegként” – mondta Naszályi, hozzátéve: „Ha valaki beleugrik egy 150 milliós házvásárlásba, 50 milliós hitellel, azt nagyon nehéz kitermelni.” A családpolitikai intézkedések paradox módon éppen az ingatlanárakat emelték meg, ellehetetlenítve a fiatalokat, akik nem örököltek lakást.
Belső egyenlőtlenségek: amikor a beosztott többet keres, mint a főnöke
A fizetési rendszer egyes elemei is feszültséget keltenek. A járművezetők például a bértábla 12-es kategóriájába kerültek, miközben eredetileg csak a 10-es sávba kellett volna. Így előáll az a helyzet, hogy „aki utasítást kap, kevesebbet keres, mint aki utasítást végrehajt.” Emellett a műszakpótlékok és a túlórák is jelentős bérkülönbségeket teremtenek.
Naszályi szerint mindez nem csupán belső igazságtalanság, hanem az együttműködés és a motiváció rovására is megy. „Ezeket rendszeresen föl kell vizsgálni és egyeztetni kell.”
Jogszabály vs. emberi tényező: hová tűnt a humánum?
A BKV-nál megszűnt az önálló humán igazgatóság, helyette egy „jogi és humán” részleg működik. „A hangsúly a jogon van, nem az emberen” – fogalmazott Naszályi. A szakszervezetek éppen ezért próbálnak belső szabályzatokkal, kollektív szerződésekkel „egy kicsit az élethez igazítani” a munkatörvénykönyv rideg paragrafusait.
A beszélgetésben elhangzott: „Ott vagyunk, hogy értjük, mit mond a jogszabály, de bocsánat, itt emberek dolgoznak.”
Az éves nyári sínfelújítások: már jobb sínek vannak, de dugó így is lesz
A nyári karbantartások elkerülhetetlenek – erről szintén szó esett a műsor végén. A négyes-hatos vonalának sínei például már tartósabb, strapabíróbb anyagra lettek cserélve, de a folyamatos használat miatt így is kopnak. „Nagyon rossz, hogy dugók vannak, de örüljünk annak, hogy biztonságosan és gyorsan haladnak a villamosok” – tette hozzá Naszályi.
Szerinte a nyári munkálatok ütemezése logikus: „Ilyenkor a város visszavesz, nyaralnak, nincs iskola…” A cél az, hogy ne a MÁV példáját kövesse a fővárosi közlekedés: „Ne lassú jellel közlekedjenek a járművek.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
