„A kapu nyitva van” – újabb háború előtt áll a Közel-Kelet?
A Heti TV külpolitikai zászlóshajójának számító Külpolitikai Kitekintő legújabb adásában Gyarmati István ezúttal Seres Attilával és Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel járta körül a közel-keleti események legfrissebb fejleményeit. A beszélgetés középpontjában a 12 napos izraeli-iráni háború következményei, az iráni atomprogram jövője, Szíria és Izrael közeledése, valamint az Ábrahám-egyezmények további sorsa állt – miközben a NATO-csúcs aggasztó hallgatása is árulkodó volt.
Egy „történelmi háború”, aminek még csak szünete van
Seres Attila szerint a közel-keleti fejlemények az elmúlt hetekben „történelmi léptékű változásokat” hoztak. Izrael „kiterjedt hadjáratban” próbálta meggyengíteni Irán légvédelmét és nukleáris potenciálját, melynek végjátékában – Seres megfogalmazásában – „Trump B–2-es bombázói – szerinte – a kőkorszakba visszavetették az iráni nukleáris kapacitást”.
Kis-Benedek József ezzel szemben óvatosságra intett: „Ez egy hurráoptimizmus… Izrael és az USA ezt pontosan egyeztették forgatókönyvszerűen.” A szakértő szerint Iránban számos objektum sértetlen maradt, a program „folytatható máshol, másképp, más személyekkel”. A jelenlegi állapot szerinte inkább visszavetés, mintsem megszüntetés.
Van még 400 kiló dúsított urán
Az iráni atomprogram veszélye nem múlt el. „Ha nagyon akarják, egy improvizált atombombát már most is össze lehetne hozni” – állította Kis-Benedek. A centrifugák egy része épen maradt, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség embereit pedig Irán „cionista ügynököknek” nevezve kitiltotta.
Gyarmati István is kétkedéssel fogadta a gyors befejezést: „Nem lett volna rossz valahogy elkapni azt a 400 kiló urániumot.” Úgy véli, a légvédelem kiiktatásával Izrael és az USA most már bármikor újra támadhat – „a kapu nyitva van”.
A tűzgyűrű meggyengült
Seres Attila szerint az iráni stratégia legnagyobb vesztese maga Irán: „A rezsim tekintélyén nagyon nagy csorba esett.” Meggyengült az a „tűzgyűrű”, amely proxi szervezeteken – mint a Hezbollah vagy a jemeni húszik – keresztül ölelte volna körbe Izraelt. Ráadásul: „Béketárgyalások kezdődnek Szíriával, ahol már nem előfeltétel a Golan-fennsík visszaadása.” Ezt történelmi jelentőségű fordulatként értékelte.
Kis-Benedek ugyanakkor óvatosabb: „A béketárgyalásokhoz tűzszünet kellene, márpedig az sincs.” Bár nem tagadta, hogy az amerikai szankciók enyhítése Szíria irányába „fontos lépés”, szerinte messze vagyunk egy valódi áttöréstől.
Afganisztán mint analógia?
Különös párhuzamként Afganisztán is szóba került. Kis-Benedek szerint: „A tálib rendszert akkor megsemmisítették. Most pedig biztonságosabb Afganisztán, mint a megszállás idején.” Ezt Gyarmati élesen vitatta, emlékeztetve: „A terroristák uralják az országot.” Az elhangzottak rámutattak: a jelenlegi iráni rezsim összeomlásában bízni illúzió – „pont az ellenkezője történik, Irán most zár össze.”
Ábrahám Egyezmények: béke vagy illúzió?
A beszélgetés utolsó szakaszában Seres Attila felidézte: az Ábrahám Egyezmények a Trump-éra vívmányai voltak, „nem békeszerződések, hanem gazdasági, kulturális és tudományos együttműködéseket megalapozó megállapodások”. Szaúd-Arábia ugyan nem csatlakozott, de „oldalazik”, míg az izraeli–török viszony továbbra is fagyos.
Kis-Benedek József szerint a törökökkel semmilyen előrelépés nem várható, amíg a Hamász elleni háború tart: „Törökország, ahol lehet, betart Izraelnek.” A politikai megállapodások hiánya mellett „a katonai tervezés szintjén” Izrael már számol egy esetleges török konfliktus lehetőségével is.
NATO-csúcs: ami nincs benne, az a legérdekesebb
A beszélgetés egyik legszokatlanabb megállapítása a NATO-csúcs zárónyilatkozatához kapcsolódott. Gyarmati rámutatott: „Nemcsak az érdekes, ami benne van, hanem az is, ami nincs.” Sem Izrael, sem a közel-keleti konfliktusok, sem Kína nem szerepelt a dokumentumban.
Szerinte ez azért van, mert „nem tudtak benne megegyezni”: „Az amerikaiak akarták volna, de az európaiak – és nemcsak a magyarok – nem támogatták.” Kis-Benedek megjegyezte: „Inkább a 4-es cikkely és tárgyalás, mint az 5-ös cikkely és háború.” Szerinte az 5-ös cikkely „jól hangzik, de senki sem bízik benne igazán.”
Következtetés: a háború csak szünetel
A beszélgetés végén egyetértés mutatkozott abban, hogy a 12 napos háború valójában nem ért véget, csupán szünetel. Kis-Benedek szerint: „Komolyabb tárgyalások a háború megakadályozása érdekében nem folynak.” És bár lehet, hogy Irán épp új létesítményekben folytatja programját, Izrael és az USA már bizonyították: elérik, amit akarnak.
Gyarmati konklúziója tömören és figyelmeztetően hangzik: „A helyzet bonyolult, és fokozódik.” A háború tehát folytatódik – ha nem most, hát legközelebb.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
