„Ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem is igaz”
A Pirkadat vendége Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője volt, akivel M. Kende Péter a befektetési csalások egyre kifinomultabb módszereiről beszélgetett. A műsor egyik fő üzenete világos volt: riasztóan sok a károsult, és a csalók folyamatosan alkalmazkodnak az aktuális trendekhez.
Hihetetlen hozamok, garantált átverések
Binder István szerint a leggyakoribb csapda ma is ugyanarra épül: tartósan, kockázatmentesen ígért kétszámjegyű hozamokra. Sokak fejében még élnek a korábbi magas állampapír-kamatok, ezt a nosztalgiát használják ki a csalók.
A szóvivő egyértelműen fogalmazott: „tőke- vagy hozamgaranciával, tartósan ilyen hozam nincs”. Aki ilyet ígér, az biztosan nem legális piaci szereplő.
Kriptó helyett mesterséges intelligencia
A csalások narratívája folyamatosan változik. A devizás és kriptós hullám után most a mesterséges intelligencia lett a varázsszó.
A történet szerint „tévedhetetlen AI-robotok” kereskednek a pénzünkkel, vagy dedikált „befektetési tanácsadó” segít – valójában azért, hogy újabb és újabb befizetésekre beszéljen rá. Gyakori, hogy professzionálisan felépített weboldalakkal, mindig pozitív grafikonokkal erősítik a hitelesség látszatát.
A teljes kifosztás forgatókönyve
A legenyhébb esetben az áldozat egyszer utal át nagyobb összeget, de nem ritka, hogy hosszabb „kapcsolat” alakul ki, és többször is fizet.
A legsúlyosabb esetekben a csalók kémprogramot telepíttetnek az áldozattal, hozzáférnek az internetbankhoz, és teljesen lenullázzák a számlát. Binder István elmondta: előfordult, hogy emberek több százezer, sőt több millió forintot veszítettek el.
Híres arcok, hamis ajánlások
Új jelenség, hogy közismert szereplők nevével, arcával – sőt mesterséges intelligenciával generált hangjával – hirdetnek befektetéseket.
„Az egyszerű földi halandó azt hiszi, hogy ha egy híres ember mondja, akkor igaz” – fogalmazott Binder. Ezek az ajánlások azonban kivétel nélkül hamisak.
Hogyan védekezik a rendszer?
A szóvivő hangsúlyozta: az ügyfelek nincsenek egyedül. A felügyeletek világszerte megosztják egymással a csalási mintázatokat. A Magyar Nemzeti Bank figyelmeztetési listáján jelenleg mintegy 48 ezer név szerepel a világ minden részéről, ebből körülbelül 150 kifejezetten magyar ügyfeleket célzó szereplő.
Ezekben az ügyekben – ha bebizonyosodik az engedély nélküli tevékenység – nemcsak az MNB lép, hanem a bűnüldöző hatóságok is: ez akár három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Tipikus intő jelek
Binder István több klasszikus figyelmeztető jelet is felsorolt:
– irreálisan magas, „kockázatmentes” hozamígéret
– privát e-mailes vagy magánszámlás utalási kérés
– titoktartás kérése („ne szólj senkinek”)
– időnyomás („csak pár óráig él az ajánlat”)
– fenyegetés vagy sürgetés döntés előtt
Ezek bármelyike önmagában is gyanúra ad okot.
MNB, bank, kétely
A műsorvezető kérdésére Binder István megerősítette: ha kétség merül fel, még egyetlen forint átutalása előtt érdemes felhívni az MNB ügyfélszolgálatát, vagy a saját bankot. A legális piaci szereplők maguk is azonnal figyelmeztetnek, ha a nevükkel visszaélnek.
Mesterséges intelligencia a védelem oldalán
Pozitívumként szóba került a központi visszaélésszűrő rendszer is, amely a bankközi elszámolásoknál mesterséges intelligenciával figyeli a gyanús tranzakciókat.
Ha egy „alvószámlára” hirtelen tömeges utalások érkeznek, a rendszer már az azonnali átutalás első pillanataiban riaszt. Emellett a bankok saját csalásszűrő rendszerei is sokkal fejlettebbek lettek – ennek köszönhetően tavaly csökkent az átutalásos és kártyás visszaélések száma.
Visszakapható-e az elveszett pénz?
A legnehezebb kérdésre Binder István óvatos választ adott. Ha az MNB időben zároltatni tudja a pénzt, és elindul a büntetőeljárás, van esély a visszatérítésre. Ugyanakkor sok károsult esetén hosszadalmas folyamat, mire kiderül, kinek mekkora összeg jár vissza. „Ilyenkor türelmet kell kérni” – mondta.
Az egyszerű szabály
A beszélgetés végén Binder István egyetlen, könnyen megjegyezhető üzenetet hagyott a nézőknek:
„Ami túl szép, hogy igaz legyen, az nem is igaz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
