Nulla növekedés, nagy terhek – a KKV-k szorításban
A Pirkadat vendége Dr. Szanyi-Gyenes Xénia, az Óbudai Egyetem kutatója volt. A beszélgetés középpontjában a tartós gazdasági stagnálás és annak hatása a hazai kis- és középvállalkozásokra állt.
Többéves stagnálás, nem egyszeri megtorpanás
A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság növekedése mindössze 0,3% körül alakul. Dr. Szanyi-Gyenes hangsúlyozta: önmagában nem ez az igazán aggasztó, hanem az, hogy ez az állapot évek óta fennáll.
A gazdaság gyakorlatilag egy „nulla közeli parkolópályán” van, ami legutóbb a globális pénzügyi válság után volt jellemző.
A KKV-szektor kettős szorításban
A hazai vállalkozások több mint 99%-a KKV, a foglalkoztatás mintegy 70%-át adják, és jelentős a GDP-hozzájárulásuk. Ennek ellenére egyre nehezebb helyzetben működnek:
- tartós növekedés hiánya,
- kiszámíthatatlan gazdasági környezet,
- növekvő költségek, különösen a béremelések miatt.
A kutató szerint a béremelés nem megkerülhető, hiszen a munkavállalók megélhetési költségei nőnek, viszont a vállalkozások oldalán gyakran nincs mögötte bevételi növekedés. A klasszikus kérdés így hangzik: miből?
Innováció nem egyenlő digitalizáció
A beszélgetés egyik fontos tisztázása az volt, hogy az innováció és a digitalizáció nem azonos fogalmak:
- az innováció minden olyan újítás, ami értéket teremt (új termék, új folyamat, új piac),
- a digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel, belépőszint.
Dr. Szanyi-Gyenes szerint aki ebben nem lép, az nem lemarad, hanem eleve nem kerül pályára.
Jelentős lemaradás európai összevetésben
Az uniós összehasonlítás különösen kedvezőtlen képet mutat:
- a nagyobb vállalatok jellemzően előrébb járnak a digitális átállásban,
- a KKV-k többsége alacsony digitális fejlettségi szinten áll,
- az EU-s KKV-átlaghoz képest Magyarország számottevő lemaradásban van.
Ez a hátrány a versenyképességet és a túlélési esélyeket is rontja.
Mit tehet egy vállalkozás most?
A kutató néhány konkrét irányt jelölt meg:
- fel kell mérni, hol tart a cég digitálisan (adatkezelés, kommunikáció, rendszerek),
- a papíralapú működésről el kell mozdulni az elektronikus nyilvántartás irányába,
- az adatokat nemcsak gyűjteni, hanem elemezni is kell,
- fejleszteni kell a vezetők és kulcsmunkatársak digitális képességeit.
Az adatalapú döntéshozatal ma már nem extra, hanem alapfeltétel.
Mesterséges intelligencia: eszköz, nem lufi
Felmerült az a kérdés is, mennyire függ Európa – és benne Magyarország – a globális technológiai óriásoktól. Dr. Szanyi-Gyenes szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása vállalati szinten nem ezeknek a „nagy lufiknak” a sorsától függ.
A lényeg az, hogy a cégek saját működésük hatékonyabbá tételére használják: elemzésre, tervezésre, döntéstámogatásra.
Kilátások 2026-ra: óvatos realizmus
A jövőt illetően a kutató nem jósolt radikális fordulatot. Sem kiugró növekedést, sem összeomlást nem vár, inkább egy elhúzódó, langyos állapotot.
Ebben a környezetben azok a vállalkozások lehetnek ellenállóbbak, amelyek mernek fejleszteni, tanulni és alkalmazkodni – a többiek számára a veszély nem az azonnali bukás, hanem a lassú lemaradás és a „rolólehúzás”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
