„A helyzet mélyül, a veszélyek nőnek” – Dr. Kis-Benedek József az izraeli-libanoni feszültségről és a globális biztonsági kockázatokról
Június 6-án a PIRKADAT vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt, a Magyar Honvédség volt katonai attaséja, egyetemi tanár. A beszélgetésben szó esett a közel-keleti helyzetről, az orosz-ukrán háborúról, a NATO-csúcs várható döntéseiről és Kína globális játszmáiról is.
Tűzszünet? Csak a látszat
A beszélgetés első témája a Libanon és Izrael közti feszült helyzet volt. Mint Dr. Kis-Benedek elmondta, bár papíron tűzszünet van, a valóságban a Hezbollah tovább fegyverkezik Déli-Libanonban. „A libanoni hadsereg bevonulása a déli területre már régen esedékes lett volna, de ez a gyakorlatban nem történt meg” – mondta.
Hozzátette: Izrael jogosan reagál a határ közeli fegyveres erősödésre. Bár a szárazföldi utánpótlás akadozik, a Hezbollah tengeri úton még mindig hozzájut fegyverekhez. Az izraeli légierő épp az elmúlt éjszaka is 10 támadást hajtott végre, köztük ballisztikus rakéták összeszerelő helyszínein. Dr. Kis-Benedek szerint: „Ne legyen illúziónk, a föld alatti fegyverkészletek mélységét tekintve ezekhez képest a gázai alagutak gyerekjátéknak tűnnek.”
Szíriai zűrzavar és amerikai kivonulás
Az elemző beszélt arról is, hogy Szíriában a helyzet továbbra is kaotikus: bár az új elnök igyekszik tartani magát az amerikaiakkal kötött megállapodáshoz, a terület jelentős része önálló, félkatonai alakulatok kezén van. „Ezeknek eszük ágában sincs alárendelődni a szíriai nemzeti hadseregnek” – mondta.
Az Egyesült Államok részleges kivonulása Szíriából már régóta napirenden van. „Washington célja az volt, hogy az Iszlám Állam megerősödését megakadályozza, de most már inkább a szíriai hadseregnek kellene átvennie a kontrollt” – fejtette ki Kis-Benedek.
Az orosz jelenlét viszont marad: a tartuszi kikötő és a mellette lévő légibázis kulcsfontosságú az orosz flottának. Emellett Moszkva már Líbiában is megerősítette a pozícióit, ami az európai biztonságot új kihívások elé állíthatja.
Kína, Irán és a globális diplomácia zsákutcái
Kína szerepe szintén fontos: fegyvereket és rakétaalkatrészeket exportál Iránnak, miközben az iráni-amerikai tárgyalások lényegében stagnálnak. Mint Dr. Kis-Benedek elmondta: „Kína nem szereti, ha diktálnak neki. Ők tudják, mit akarnak csinálni, és ehhez nem kérnek amerikai jóváhagyást.”
Felvetődött az is, hogy a jelenlegi izraeli belpolitikai válság – Netanjahu koalíciós problémái – befolyásolhatja-e egy esetleges iráni nukleáris célpont elleni támadás időzítését. A szakértő szerint: „Nem képzelhető el izraeli támadás az amerikaiak támogatása nélkül. Ráadásul Izrael nem rendelkezik elegendő mély bunkertörő bombával ehhez a művelethez.”
NATO-csúcs: reális cél a 3,5%-os védelmi kiadás
Végezetül a beszélgetés az orosz-ukrán háború és a közelgő NATO-csúcs témájára terelődött. „A háborúnak idén nem lesz vége. Mindkét fél irreális célokat tűzött ki, egyik sem hajlandó engedni” – mondta Dr. Kis-Benedek. Szerinte az az elképzelés is téves, hogy „Putyin és Trump majd kettesben eldöntik” a konfliktus sorsát.
A NATO-csúcson várhatóan 3,5%-ban állapodnak meg a tagállamok védelmi kiadásairól. „Az 5% túlzás lenne, az inkább tárgyalási induló pozíció” – tette hozzá.
A kilátások: veszélyes, hosszú távú feszültségek
Összegzésként Dr. Kis-Benedek kiemelte: a globális biztonsági helyzet romlik. A Közel-Keleten, Európában és Ázsiában is elnyúló, nehezen kontrollálható konfliktusok formálódnak. A politikai megállapodások esélye most minimális – miközben a katonai kockázatok nőnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
