„Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – Dr. Gyarmati István kemény üzeneteket hozott a PIRKADAT-ba
Dr. Gyarmati István, volt nagykövet, biztonságpolitikai szakértő volt a június 2-i PIRKADAT vendége. A stúdióban Breuer Péterrel beszélgetett kínai tapasztalatairól, az amerikai elnök első hónapjairól, a NATO jövőjéről és az izraeli túszok ügyéről. Gyarmati őszintén fogalmazott: a világ veszélyes játékokat játszik, és ma is érvényes a régi igazság: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra.”
Kína: nyitottság és vélemények tabuk nélkül
Gyarmati frissen tért vissza Kínából. Mint elmondta: „Nagyon érdekes volt. Sok egyetemi tanárral és politikussal találkoztam, meglepően nyitottak voltak. Mindenről lehetett velük beszélni, amiről lehet. Megvan a véleményük, az más kérdés, de nincsenek tabuk.”
Trump külpolitikája: veszélyes és kiszámíthatatlan
A beszélgetés gyorsan rátért az amerikai bel- és külpolitikai helyzetre. Gyarmati kemény szavakat használt az újraválasztott Donald Trumpról: „Beült valaki a Fehér Házba, aki egy nárcisztikus egyéniség, kizárólag saját magával törődik.”
A vámháborúkról és külkereskedelmi intézkedésekről szólva így fogalmazott: „Nagyon sok jó dolgot próbál csinálni, ennek még lehet jó eredménye is. De ez egy veszélyes játék, és nem igazán látni a végeredményét.”
Orosz–amerikai viszony: idén nem lesz csúcstalálkozó
A stúdióban szóba került az orosz–ukrán háború is. Breuer felidézte, hogy az orosz elnök biztonsági főtanácsadója szerint idén nem lesz amerikai–orosz csúcstalálkozó. Gyarmati megerősítette: „Őt 25-30 éve ismerem, egy nagyon megbízható, korrekt szakember. Ha ő ezt mondja, akkor nem számítanak csúcstalálkozóra.”
Hozzátette: „A világ nem úgy működik, hogy két elnök összejön, és mindent megoldanak. Ehhez mindkét félnek akarni kellene eredményt elérni – és Putyin most nem akar.”
Magyar Atlanti Tanács: a nyugat felé elköteleződés megrendíthetetlen
Gyarmati mint a Magyar Atlanti Tanács főtitkára beszélt a szervezet céljairól is: „Most már sokkal szélesebb körben tájékoztatjuk a magyar közvéleményt arról, hogy Magyarország biztonsága érdekében mit lehet és kell tenni.” Kiemelte: „Magyarország elköteleződése nyugat felé hosszú évszázadok óta kialakult, és megrendíthetetlen.”
NATO: több európai felelősség, nagyobb védelmi kiadások
A közelgő NATO-csúcsról is szó esett. Gyarmati szerint: „Amerika kevesebbet akar investálni Európa védelmébe, mert joggal gondolja, hogy Európa képes megvédeni magát.”
A védelmi kiadások növeléséről elmondta: „Azt tulajdonképpen már elhatározták, hogy a védelmi kiadásokat 3,5%-ra emelik. Plusz, még védelmi beruházásokra is fordítanak forrásokat – összesen 5%.”
És a lényeget tömören összefoglalta: „Ha békét akarsz, készülj a háborúra.”
Európai hadsereg? Nem létezik
Arra a kérdésre, van-e szükség európai hadseregre, Gyarmati határozottan válaszolt: „Nincs olyan, hogy európai hadsereg. NATO-hadsereg sincs. Országok vannak, akik egy feladat esetén összeállítják a szükséges katonai erőt. Ez a kihívás és a fenyegetés minőségétől és nagyságától függ.”
Izraeli túszok: nehéz, de nem lehetetlen
A műsor végén az izraeli túszok ügyét tárgyalták. 606 napja van 58 izraeli túszként a Hamász alagútrendszerében. Gyarmati így látja a helyzetet: „Minél nagyobb nyomást kell gyakorolni a terroristákra, hogy engedjék szabadon ezeket a túszokat. Ez egy nagyon nehéz feladat. Izraelnek óriási katonai fölénye van, mégse tudta eddig elérni.”
Kritikusan hozzátette: „Az európai tagállamok vezetőinek nem Izraelre kellene nagyobb nyomást gyakorolni, hanem a terrorszervezetekre.” Ugyanakkor realistán zárta: „Nem lesz olyan eredmény, hogy most minden megoldódik és minden rendben lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
