„Ha elvágjuk a gyökereinket, Európa megszűnik európainak lenni” – Dr. Bóka János nagy ívű víziót vázolt a PIRKADAT-ban
Dr. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, az antiszemitizmus elleni küzdelem miniszterelnöki megbízottja a PIRKADAT június 2-i adásában Breuer Péterrel beszélgetett friss kinevezéséről, az európai helyzet kihívásairól és a magyar kormány célkitűzéseiről ezen a területen. Kemény szavakkal figyelmeztetett: ha az antiszemitizmus elszakítja a társadalmat kulturális gyökereitől, Európa identitása is veszélybe kerül.
„Nagy megtiszteltetés, ezt a szerepet ambicionáltam is”
A műsor elején Breuer rákérdezett: ki lehetett volna hagyni ezt a kinevezést? Bóka egyértelműen válaszolt: „Ez nagy megtiszteltetés nekem. Én magam ezt a szerepet ambicionáltam is.”
Mint elmondta, már a magyar EU-elnökség idején kiépítettek erős kapcsolatokat európai zsidó közösségekkel és Izrael állam képviselőivel. A soros elnökség alatt elfogadott nyilatkozat, amely az antiszemitizmus elleni küzdelmet és a zsidó élet elősegítését helyezte a középpontba, jelentős siker volt.
Miniszteri szintű képviselet – a legmagasabb politikai elkötelezettség
Bóka elmondta: az Európai Bizottság koordinációs munkacsoportjában ő maga képviseli Magyarországot. „Magyarország miniszteri szintű delegátot küld az én személyemben. Ez a legmagasabb szintű politikai elkötelezettséget jelenti.”
Azt is hangsúlyozta: a magyar kormányzatban az antiszemitizmus elleni küzdelem több területhez kapcsolódik – Belügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium, civil kapcsolatok, vallási közösségek –, így komoly koordinációs feladat vár rá.
Az antiszemitizmus arcai Nyugat-Európában
A beszélgetés egyik fontos pontja volt a jelenlegi európai helyzet elemzése. Bóka világossá tette: az antiszemitizmus mai formáiról az IHRA definíciója nyújt eligazítást, amely kimondja, hogy a mai antiszemitizmus gyakran anticionizmusban, Izrael-ellenességben jelenik meg.
Hozzátette: „Az antiszemitizmus iszlamista gyökerű megnyilvánulási formája, illetve a szélsőbalról érkező megnyilvánulási formája jelenlegi szimbiózisban élnek Európa nyugati felében.” Ez a legnagyobb politikai kihívás ma ezen a területen.
Az antiszemitizmus célja: elvágni az európai kultúra gyökereit
A legfontosabb üzenetét Bóka így fogalmazta meg: „Az európai zsidó közösségek a közös európai identitásunk, közös európai kultúránk részét képezik. Az európai kultúra zsidó-keresztény gyökerekből sarjadt ki.”
És figyelmeztetett: „Az antiszemitizmus azt a munkát végzi, elvágja az európai társadalmat a kulturális gyökereitől. Ha ezt hagyjuk, amit mi Európának nevezünk, az megszűnik európai kultúrának lenni.”
Oktatás, de nem kényszerrel
Breuer idézte Ilan Mor volt izraeli nagykövet szlogenjét: „Oktatás, oktatás, oktatás.” Bóka ezzel egyetértett, de árnyaltan fogalmazott: „Szerintem az antiszemitizmus elleni küzdelem középpontjába a zsidó közösségeket kell helyezni. Nem menekülő útvonalakat kell keresniük, hanem érezzék magukat megbecsült tagjainak az európai közösségeknek.”
Az oktatás fontosságát elismerte, de kiemelte: „A legrosszabb, amit tehetünk, ha bármit kötelezővé teszünk, vagy bekényszerítünk a tantermekbe. Inkább innovatív oktatási megoldásokban hiszek, formális kereteken túlmutató módon.”
Magyar–izraeli együttműködés: sok lehetőség adott
Breuer emlékeztetett arra is, hogy a magyar–izraeli oktatási együttműködések, például a Yad Vashem-mel kötött szerződések lehetőséget kínálnak tanárok képzésére. Bóka megerősítette: „Magyarország és Izrael között rengeteg lehetőség van ezen a területen.”
Kifejtette: „Izrael állam szerepe a világ zsidóságának életében az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. Mostanra ez egy naprendszerhez hasonlít: középpontjában Izrael állam van, körülötte keringenek a sokszínű, önálló közösségek. Diaszpóra nélkül nincs Izrael állama, de Izrael állama sincs diaszpóra nélkül.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
