„Az infláció csökkent, az árak estek – ezt mindenki megérzi”
Hogyan működik a háztartási árstop és az árfigyelő rendszer? A Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője válaszol.
A PIRKADAT május 26-i adásában M. Kende Péter vendége Horváth Bálint, a Gazdasági Versenyhivatal kommunikációs vezetője volt. A beszélgetés középpontjában az élelmiszer- és háztartási cikkekre vonatkozó árstop-intézkedések, az árfigyelő rendszer bővítése, és a vásárlói bizalom álltak – nemcsak a boltokban, hanem a repülőjegyek vásárlásánál is.
Élelmiszerárak: „Áprilisban már olcsóbb lett a tej is, a hús is”
Horváth Bálint elmondta, az árstop újabb kiterjesztése és az árfigyelő rendszer bővítése konkrét, számszerűsíthető eredményeket hozott. „Április volt az első hónap, amikor az infláció 5% alá csökkent, az élelmiszerárak pedig átlagosan 1 százalékkal lettek olcsóbbak” – fogalmazott. A GVH által működtetett árfigyelő rendszerben immár napi 3000 termék ára követhető hat nagy kereskedelmi lánc 1200 boltjából.
Hangsúlyozta, a verseny „lefelé hajtja az árakat”: ha a nagy láncok csökkentik az árakat, a kisebb kereskedők is kénytelenek követni. Ez a dinamika a háztartási cikkekre is igaz, például a fogkrémre, mosószerre vagy papíráru termékekre, amelyek május 19-től szintén bekerültek az árstoppal érintett körbe. „Ezeknél is átlagosan 25%-os árcsökkenést látunk, néhány terméknél akár 40-50%-ot is.”
Árstop helyett ársokk? – „Nem lesz túlvásárlás, beállt a piac”
Felvetődött, hogy az alacsonyabb árak túlvásárlást válthatnak ki. Horváth azonban megnyugtatott: „A tartós élelmiszereknél láttunk ilyet, például tej vagy cukor esetében, de ezek ritkák. A piac most már beállt.” A versenyhivatal szerint az árak kordában tartása nemcsak gazdasági, de pszichológiai hatás is: visszaállhat a fogyasztói bizalom, ami élénkíti a keresletet.
Vizsgálat a tojáspiacon – „Nem mindig indokolható az árváltozás”
A beszélgetés során elhangzott, hogy a GVH vizsgálatokat indított a tejtermékek és a tojás piacán, mert „nem volt minden esetben racionálisan magyarázható” az árak hullámzása. „Gyorsított ágazati vizsgálatokat végzünk. Szeretnénk pontosan látni, mi okozza ezeket a trendeket” – jelentette ki Horváth.
Repülőjegy-vásárlás: szerződés, nem szerencsejáték
A nyári utazási szezon közeledtével a légitársaságok szerepe is szóba került. „Amikor valaki megvesz egy repülőjegyet, az egy szerződés. Joggal várja el, hogy el is juttatják a célállomásra” – hangsúlyozta a GVH kommunikációs vezetője. A hatóság ellenőrzéseket végez és figyelmezteti a légitársaságokat: „A megfelelő tájékoztatás és a vállalt szolgáltatások betartása elvárás.”
Zöld állítások: „Csak azt ígérjék, amit bizonyítani is tudnak”
A versenyhivatal most külön figyelmet fordít a „zöld állításokra” is. „Egyre többen vásárolnak környezettudatosan, és hajlandók többet fizetni a fenntarthatónak tűnő termékekért. Ezt a cégek is tudják, és sokszor megalapozatlan állításokat tesznek” – mutatott rá Horváth. A GVH nemzetközi együttműködésben figyelmeztette a légitársaságokat is: „Csak olyat kommunikáljanak, amit alá is tudnak támasztani.”
„A fogyasztó nem naiv” – de ki figyel rá?
A beszélgetés végén Horváth Bálint leszögezte: „A GVH nemcsak a piaci versenyt, hanem a fogyasztók érdekeit is védi. Ezért vadásszuk a piaci anomáliákat.” A cél világos: növekvő bizalom, visszatérő vásárlók, és kiszámíthatóbb piac – minden boltban, minden háztartásban, minden nyaraláson.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
