Energiapolitika vagy pánikkeltés? Holoda Attila visszavág a „háromszoros gázárról” szóló rémhírekre
A PIRKADAT május 14-i adásában Dr. Holoda Attila energiaszakértő Breuer Péter meghívására ismét a stúdió vendége volt. A beszélgetés középpontjában az orosz gázfüggőség, az energiabiztonság, a paksi bővítés akadozása és a zöldenergia valósága állt – a szakértőtől megszokott közérthető, de határozott stílusban.
Ordasság helyett szakértelem – visszatérés a professzionális hanghoz
Breuer Péter rögtön a beszélgetés elején szóvá tette, hogy Holoda nemrégiben „politikusi hangnemet” ütött meg, amikor „ordas hazugságnak” nevezte a kormányoldalon terjedő híreket a gázárak állítólagos megugrásáról. Holoda ezt nem tagadta: valóban indulatos volt, mert – mint mondta – „nem szeretem, amikor nyilvánvaló dolgokat úgy ferdítenek el tudatosan, hogy az az emberek félelemérzetét erősíti.”
A kormányközeli körökben újra felerősödött az az állítás, miszerint a nem orosz eredetű gáz háromszoros áron kerülne a magyar piacra. Holoda szerint ez szemenszedett valótlanság: „A magyar kormány egyik nap azt mondja, nem tud máshonnan gázt venni, másnap bejelenti, hogy a törököktől és az azeriektől vásárolt. Önmagát cáfolja.”
Visszatérhet-e az orosz gáz az uniós piacra?
Breuer Péter kérdésére, miszerint „ha béke lesz, miért ne térhetne vissza az orosz gáz?”, Holoda világosan fogalmazott: „Soha többé nem lesz olyan pozícióban az orosz gáz, mint a háború előtt. Európa megértette a függőség kockázatait, és elkezdett diverzifikálni.”
A szakértő utalt az elbukott Nabukko-gázvezetékre is, amit „orosz–német alku söpört le az asztalról”. Most viszont újra fókuszban van Közép-Ázsia: Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Kazahsztán gázkészletei elérhetőek, és ezek szerepe folyamatosan növekszik.
Mennyire fenyegeti a paksi bővítést az unió vagy az USA?
Holoda szerint a Paks II projekt csúszásáért nem az EU vagy Amerika a felelős, hanem maga a kivitelező: „A Roszatom nem teljesíti a vállalt határidőket, és még a dokumentációt sem adta le időben. A projekt 11 évvel ezelőtti indulása óta mindössze egyetlen gödör készült el.” A Mavir hosszútávú energiatervezése már 2040-es beüzemelési dátummal számol, de „ez is optimista” – tette hozzá Holoda.
Kis atomerőművek: függetlenség és rugalmasság
A beszélgetés egy kulcsfontosságú kérdést is érintett: lehetne-e alternatívája Paksnak a kis moduláris atomerőmű (SMR)? Holoda szerint egyértelműen igen: „Ezek a kis blokkok gyorsabban telepíthetők, összekapcsolhatók, és nagyobb energetikai függetlenséget adnának.” A szakértő szerint érdemes lenne tárgyalni minden nagy gyártóval – legyen az amerikai, kínai, francia vagy orosz –, hiszen „energiabiztonságban nem lehet ideológiai alapon szelektálni.”
Zöldenergia: csodafegyver vagy túlértékelt megoldás?
Holoda egyértelművé tette: a nap- és szélenergia nem képes önmagában stabilan ellátni az országot. „Ezek időjárás- és napszakfüggőek. Tartós alapellátásra nem alkalmasak.” Ennek ellenére fontos szerepük van, de csak kiegészítőként, nem pedig kizárólagos megoldásként.
Politikai narratíva vs. szakmai realitás
Holoda zárásként újra leszögezte: „Az energia nem csak szakmai, hanem politikai kérdés is – világszerte. De amikor politikai indokkal rémhírekkel rémisztgetik az embereket, akkor a szakértőnek kötelessége megszólalni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
