Semmissé tett devizahitelek? – Dr. Marczingós László a Heti TV-ben robbantotta a jogi bombát
A PIRKADAT május 14-i adásában Dr. Marczingós László ügyvéd volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés során egy sorsfordító uniós bírósági ítélet került a középpontba, amely minden devizahiteles ügyfélre hatással lehet – függetlenül attól, hogy már kifizették-e a hitelt, végrehajtás alatt állnak-e, vagy épp elvitték az autójukat, otthonukat.
Minden devizás szerződés semmis – kimondta a bíróság
Dr. Marczingós az Európai Unió Bíróságának (C-630/23) ítéletéről elmondta: „Ez a döntés kimondja, hogy azok a szerződések, amelyek vételi és eladási árfolyam-különbségen alapulnak, a megkötés pillanatában érvénytelenek.” Az ítélet szerint nem számít, hogy az adós végtörlesztett-e, végrehajtás alatt áll-e vagy már teljesítette a szerződést – a jogkövetkezmény egységes: „Egy semmis szerződésből semmilyen követelés nem érvényesíthető.”
A luxemburgi döntés minden pénzügyi intézményre kötelező
A döntés nem egyedi esetre vonatkozik: „Az ítélet minden olyan pénzügyi szolgáltatóra érvényes, amely az árfolyamrés alapján számolta a hitelösszeget és a törlesztőrészletet.” Az ítélet következményeként Marczingós szerint „minden ilyen szerződés visszamenőleg is semmis”, és „a bankok nem hivatkozhatnak arra, hogy ez rájuk nem vonatkozik.”
Jogharmonizáció helyett törvénysértés?
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy az EU-s csatlakozással Magyarország átültette a szükséges jogszabályokat, de „a magyar kúria és a parlament a devizahiteles törvénycsomaggal tudatosan eltért az uniós fogyasztóvédelmi irányelvektől”. Ezek a „devizamentő törvények” szerinte súlyosan jogsértők: „A magyar állam és a bankrendszer közösen fosztotta meg a fogyasztókat az alapjogaiktól.”
Politikai lépések készülnek: jön a törvényjavaslat
Marczingós elárulta, hogy a napokban megy be a parlamenti képviselői irodaházba, ahol ellenzéki képviselők támogatásával törvényjavaslatot kezdeményez:
- a devizahiteles törvények hatályon kívül helyezéséről,
- a végrehajtások felfüggesztéséről és megszüntetéséről,
- és a semmisségből fakadó visszajáró összegek visszaszerzésének szabályozásáról.
Két lehetőség van: jogkövetés vagy kilépés az EU-ból?
Marczingós szerint a helyzet drámai: „Az Európai Unió Bíróságának ítéletét vagy betartják a bankok és a kormány, vagy Magyarország szembekerülhet az Unióval.” A következmény: kötelezettségszegési eljárás és több százmillió eurós bírság. „Ezt végső soron az adófizetők fizetik meg” – hangsúlyozta.
A bankok zsarolnak? – „Nem érdekem kiléptetni Magyarországot az EU-ból”
A szakértő nem tart attól, hogy a bankok szándékosan akadályoznák a döntés végrehajtását: „A nagy anyabankok – Raiffeisen, K&H, Erste – nem érdekeltek abban, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból.”
Ugyanakkor kemény szavakat használt: „Azok a bankok, amelyek lábbal tiporják az uniós fogyasztóvédelmet, jogi és gazdasági veszélyt jelentenek az egész országra.”
Szervezkedés, nemzetközi szintéren
Az ügyvéd szerint a valódi áttöréshez nemcsak hazai, hanem nemzetközi fellépés is kell. Járja az uniós intézményeket, a bizottságot, ügyvédi kamarákat, és már ügyvédi szövetségek is kezdik szervezni a közös fellépést. „Az Európai Bizottság és a Bíróság elnöke is járt nemrég Magyarországon – most már nemcsak ítéleteket, hanem intézkedéseket is várunk tőlük.”
A devizahitelezés magyar tragédiája
A műsor végén Marczingós felidézte: az első devizahitelét 2005 májusában, saját születésnapján vette fel. Akkor még nem is sejtette, milyen lavinát indít el ez az egész ország számára. Breuer Péter saját történetével zárta az adást: „Mire kifizettem a Mitsubishit, egy Mercedest is vehettem volna.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
