Árstopok, különadók, biztonságpolitika – Palóc André a gazdaság állapotáról és jövőjéről
A PIRKADAT április 26-i adásában Breuer Péter vendége Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője volt. A beszélgetés fókuszában az infláció letörését célzó árfigyelő intézkedések, a költségvetés tervezett irányai, a különadók sorsa, valamint a globális gazdasági és biztonságpolitikai kihívások álltak. A szóvivő hangsúlyozta: „fegyelmezett költségvetéssel és célzott beavatkozásokkal igyekszünk megvédeni a magyar családokat.”
Bővülő árstop: nemcsak élelmiszerre, hanem piperecikkekre is
A márciusban bevezetett kötelező árfigyelés és árcsökkentés eredményei biztatóak: a szóvivő szerint már 900 termék ára csökkent, és 262 esetben 30% feletti volt a mérséklődés. Hamarosan a rendszer kiterjesztésre kerül a háztartási termékekre is, például tusfürdőre, mosószerre, pelenkára. Mint mondta: „ezek nem luxuscikkek, hanem a háztartás mindennapi szükségletei.”
Telekomcégek és bankok: nem volt elég az önkéntesség
Palóc André beszámolt arról, hogy a kormány tárgyalásokat folytatott a telekommunikációs szolgáltatókkal és a bankokkal, melyek eredményeképp ezek a szektorok visszatérnek a januári árakhoz. A biztosítók esetében is cél az áremelések megállítása és korrekciója, különösen a kötelező biztosítás és a casco terén. Ugyanakkor kiemelte, hogy a lakásbiztosítás díjának változása igazodhat az ingatlan piaci értékének emelkedéséhez – itt a cél az alulbiztosítottság elkerülése.
Költségvetés: választási évben is fegyelmezett pénzügyek
Palóc hangsúlyozta, hogy a 2026-os költségvetés sarokpontja a hiány és az államadósság csökkentése. „A Fidesz–KDNP az egyetlen kormány 1990 óta, amely minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt. Ez nem kampány, hanem tény” – mondta. A cél az elsődleges egyenleg egyensúlyban tartása, vagyis a kiadások és bevételek kamatkiadások nélküli egyensúlya. A bankokra továbbra is érvényesek maradnak a különadók.
Biztonságpolitika: új korszak jön?
Az Európai Unióban vita folyik arról, hogy a katonai vagy „biztonsági kiadásokat” miként kell beszámítani a költségvetési hiányba. A magyar kormány szerint érdemes ezeket a tételeket külön kezelni, hiszen ezek stratégiai célokat szolgálnak. Palóc úgy fogalmazott: „valóban bölcs döntés volt a magyar biztonsági képességek fejlesztését már a háború előtt elkezdeni.” Hozzátette: Magyarország a NATO-elvárásoknak megfelelően teljesíti védelmi kötelezettségeit, ellentétben számos nyugat-európai tagállammal.
Kitekintés Japánra: új piac, régi partner
A magyar gazdaság keleti nyitása részeként Japán is fókuszba került. Palóc emlékeztetett rá, hogy már a 90-es évektől jelen vannak japán autógyárak Magyarországon, és ezekhez ma is jelentős beszállítói lánc kapcsolódik. Az újabb japán beruházások, különösen az elektromos autóipar területén, a következő időszakban élénkülhetnek. „Nem a nyugati partnerek helyett, hanem mellettük keresünk új gazdasági kapcsolatokat” – mondta.
Zárszó: „egyszerre kell nyitni nyugat és kelet felé”
A beszélgetés végén Palóc André kiemelte: „A magyar gazdaság akkor lehet igazán versenyképes, ha egyszerre van jelen a nyugati és keleti tőke, egyszerre vagyunk partnerei Japánnak, Dél-Koreának és Németországnak.” A szóvivő hozzátette: a cél nem mások kiszorítása, hanem a lehetőségek bővítése.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
