Ukrajna, Irán, Gáza – Dr. Kis-Benedek József világpolitikai gyorsjelentése a PIRKADAT-ban
Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé és egyetemi tanár volt a Heti TV PIRKADAT című műsorának vendége. Skype-on kapcsolódott be a stúdióba, ahol Breuer Péter kérdezte őt a világ legégetőbb biztonságpolitikai konfliktusairól – az orosz–ukrán háborúról, a Közel-Keletről, Irán atomprogramjáról és az USA következetlen diplomáciájáról. A szakértő szerint az amerikai álláspont gyakran ingadozó, a tárgyalások mögött pedig sokszor nincs valódi előrelépés.
Ukrajna: béketárgyalások helyett újabb rakéták
Kis-Benedek szerint Donald Trump legutóbbi kijelentései – miszerint Zelenszkij hiúsította meg a béketárgyalásokat, majd Putyint kérte a harcok leállítására – ellentmondásosak: „Trump erősen az orosz oldal mellett van, és azt mantrázza, amit az orosz elnök vagy tanácsadói mondanak neki.”
Az orosz–ukrán konfliktus új szakaszába lépett: Kijevet és más nagyvárosokat észak-koreai rakétákkal támadták, ami példátlan. „Ez jelzi, hogy komoly az együttműködés Észak-Korea és Oroszország között – nem arról van szó, hogy Oroszország kifogyott volna a fegyverekből, hanem inkább spórolnak a saját készleteikkel” – tette hozzá.
A harcok intenzitása a szakértő szerint még nőtt is a tűzszüneti tárgyalások bejelentéséhez képest. „A diplomácia zajlik, de a terepen a háború is – méghozzá teljes erővel.”
Irán és az atomalku: látszat vagy valós alku?
Az Egyesült Államok és Irán között újra tárgyalások kezdődtek az atomprogramról, de Kis-Benedek szerint ezek mögött nincs valós megegyezési szándék. „Ez csak egy PR-fogás. Az irániak nem álltak le az atomprogrammal, csak lassítottak, miközben továbbra is céljuk az atomfegyver megszerzése.”
Izrael aggodalmai ezzel kapcsolatban nem alaptalanok, de egy nagy horderejű megállapodás szerinte belátható időn belül nem várható: „a közös érdek inkább a látszategyeztetés, mint az áttörés”.
Gáza: túszok, fegyverek, és a halálos patthelyzet
A Hamasz–Izrael konfliktus sem közeledik a megoldás felé. Kis-Benedek emlékeztetett: „a Hamasznak még mindig van fegyverzete, és az alagutakban 59 izraeli túsz van – élve vagy holtan.” Szerinte sem a Hamasz, sem Izrael, sem a közvetítők (Katár, Egyiptom, USA) nem mutatnak valódi szándékot a megegyezésre.
„A gázai helyzet humanitárius katasztrófa felé halad, miközben a világ elfordítja róla a tekintetét. Katár és Egyiptom viszonya sem segíti elő a békeközvetítést” – tette hozzá.
Libanon: a Hezbollah fegyverletétele álom marad?
Breuer Péter rákérdezett, mi történik Libanon déli részén, ahol az USA támogatásával a libanoni hadsereg próbálja kiszorítani a Hezbollahot. Kis-Benedek így fogalmazott: „a Hezbollah leteszi a fegyvert? Ez egy amerikai és izraeli álom. A valóság az, hogy bár Irán már kevésbé tudja támogatni a szervezetet, a Hezbollah továbbra is önálló politikai és katonai entitás.”
A szakértő szerint ha a libanoni hadsereg nem tudja integrálni a Hezbollahot, könnyen újabb polgárháborús helyzet alakulhat ki az országban.
Spanyol visszalépés, izraeli pofon
A műsor végén szó esett arról is, hogy Spanyolország lemondott egy izraeli lőszerszállítási szerződést, annak ellenére, hogy az anyagi következményeket vállalnia kell. Kis-Benedek szerint ez is egyfajta diplomáciai válaszlépés: „a háborús moratórium hiánya, a túszok helyzete és a nemzetközi nyomás rákényszerítheti az országokat ilyen lépésekre. A katonai szolidaritás is politikai térben mozog.”
Zárszó: a „válságmenedzsment” nélkülözhetetlen – de nem látható
A szakértő szerint sem az orosz–ukrán, sem a közel-keleti térségekben nem zajlik valódi válságmenedzsment. „Hiányzik a strukturált és átlátható nemzetközi közvetítés. A nyilatkozatok helyett tényleges diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség – de ezeknek ma nyoma sincs.”
Kedden a stúdióban személyesen is visszatér Dr. Kis-Benedek József – addig is az események láthatóan tovább gyorsulnak.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
