PIRKADAT Breuer Péterrel: Fókuszban Irán, Oroszország és a globális biztonságpolitika
Dr. Kis-Benedek József értékelte az atomfenyegetés és a diplomácia esélyeit
A PIRKADAT április 15-i adásának vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt, aki Breuer Péterrel folytatott beszélgetésében a nemzetközi biztonságpolitika legforróbb kérdéseit vette sorra: az iráni atomprogramtól az orosz hírszerzési műveletekig, valamint az Egyesült Államok aktuális külpolitikai irányváltásáig.
Irán és az atomprogram: diplomácia vagy propaganda?
Dr. Kis-Benedek világossá tette: Irán célja nem változott – nem kívánja leállítani az atomprogramját. Mint mondta, „el kell választani, hogy mi az igazság és mi a reklám”. Bár Teherán időnként tárgyalásokat folytat az USA-val, a szakértő szerint „az atomprogramot nem akarják abbahagyni, és semmiképpen nem akarják a rakétaprogramot bevinni a tárgyalásokba”, márpedig ez utóbbi kulcseleme a regionális hatalmi pozíciójuknak.
Hozzátette: „van már annyi dúsított urán Iránban, amiből lehet mondjuk négy-öt atombombát előállítani”, de ezt a kapacitást Teherán vélhetően nem saját földjén fogja tesztelni. A gyanú szerint Észak-Koreában kerülhet sor kísérleti robbantásra, amire minden technológiai és politikai feltétel adott.
Észak-Korea és az iráni kapcsolatok: veszélyes együttműködés
A beszélgetés során az is elhangzott, hogy Észak-Korea nemcsak technológiát, de infrastruktúrát is biztosíthat Irán számára. „Ha egy ország rendelkezik atombombával, azzal bizonyítható, ha végrehajtott egy kísérletet” – fogalmazott Kis-Benedek. Az észak-koreai közreműködés tehát nem csak feltételezés: „az ottani feltételek biztosítottak, a japánok különleges mérései szerint ott gyakoriak a kísérletek”.
Orosz technológia és iráni rakéták: új geopolitikai szövetségek
Irán és Oroszország között szoros katonai-technológiai együttműködés zajlik: Teherán drónokat és rakétákat szállít Moszkvának, Moszkva pedig valószínűsíthetően technológiát biztosít. Ez a partnerség nemcsak Ukrajna miatt aggasztó, hanem a Közel-Kelet destabilizációja szempontjából is. Mint elhangzott: „ha tényleg annyira előrehaladott az atomprogram, nem Irán területén fogják kipróbálni”.
Orosz lehallgató eszközök brit vizeken – információs háború víz alatt
Breuer Péter kérdésére Kis-Benedek elmondta: az angol sajtóban megjelent hírek szerint orosz lehallgatóeszközöket találtak brit vizeken. „Nem egyoldalú játékról van szó. Kétoldalú folyamat ez, hiszen az oroszok is figyelnek, és az angolok is megfigyelik őket.” A szakértő szerint a technológia már adott: „földön, levegőben, víz alatt – mindenütt működnek ezek az eszközök”.
Amerikai–orosz viszony: kapcsolatkeresés, háborús retorika nélkül
Bár Joe Biden korábban is azt ígérte, nem akar új háborút indítani, a beszédében gyakran váltogatja álláspontját. Kis-Benedek szerint az Egyesült Államok részéről „Trump gazdasági természetű ajánlattal próbálná megközelíteni Putyint”. A cél: leválasztani Oroszországot Kínáról, de – ahogy fogalmazott – „Putyin nem fog teljes pánikba esni, neki megvan a maga mozgástere”.
Szaúd-Arábia és a biztonsági szerződések: fizetőképes vevő, kiszervezett hadsereg
A Közel-Keletre térve szó esett Szaúd-Arábiáról is, ahol Kis-Benedek szerint „ha van pénz, mindent meg lehet csinálni – vendégmunkásokkal, szerződéses katonákkal”. Az ország stratégiai partner az Egyesült Államoknak, különösen az Ábrahám-megállapodások kontextusában.
A világ több pontján egyszerre erősödik a geopolitikai feszültség – Irán és Észak-Korea atomprogramja, az orosz technológia és lehallgatás, valamint a diplomáciai kísérletek az Egyesült Államok részéről egyaránt mutatják, hogy a biztonságpolitikai helyzet napról napra változik. Kis-Benedek József szavaival élve: „nem az a kérdés, hogy lesz-e robbanás – az a kérdés, mikor és hol.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
