„Nem lehet megállni a közös piacnál” – Gyarmati István a NATO-ról, Ukrajnáról és a világ biztonságpolitikájáról
Atlantista gondolatok a stúdióban
A Pirkadat vendége ezúttal Dr. Gyarmati István volt, aki nemcsak biztonságpolitikai szakértő és korábbi nagykövet, hanem – ahogy Breuer Péter felvezette – „igazi atlantista”. A beszélgetés elején Gyarmati elmondta: „Van egy egyesület, a Magyar Atlanti Tanács, és minden olyan országban, ahol az atlantizmus erős, létezik hasonló szervezet.” Céljuk, hogy fenntartsák az európai–észak-atlanti együttműködés eszméjét, mert – mint fogalmazott – „ez nagyobb biztonságot és jobb jövőt biztosít az embereknek”.
Amerikai politika, Trump és az atlanti szövetség megbízhatósága
Az amerikai elnökválasztások kapcsán a beszélgetés hamar Donald Trumpra terelődött. „Olyan politikát folytat, hogy nem lehet benne megbízni – egyik nap ezt mondja, másik nap azt” – fogalmazott Gyarmati. Hozzátette, hogy bár vele is együtt kell működni, „ez siránkozás vagy öröm kérdése helyett realitás”.
Trump bejelentéseiről – miszerint Európa a „lebutított” haditechnológiát kapná – úgy fogalmazott: „Ez alapvetően nem segít az amerikai hadiiparnak sem. A kutya nem fog ilyen repülőgépet venni.” Ugyanakkor hozzátette: „Az európai hadipar is képes ugyanakkora volumenben gyártani – ha akarnak.”
Európai hadsereg: szükség vagy túlzás?
Gyarmati István egyértelműen amellett érvelt, hogy szükség van egy európai hadseregre. „Az amerikai biztonsági garanciák nem megbízhatóak Donald Trumppal” – mondta, és hozzátette, hogy a NATO tagság önmagában nem jelent abszolút garanciát, ha a politikai akarat hiányzik a másik fél részéről.
Ukrajna, NATO, EU – merre tovább?
Az ukrán–orosz háború kapcsán kijelentette: „Az oroszok már egyszer elvesztették ezt a háborút. Putyin is tudja, hiszen nem lehet nem tudni, hogy két új NATO-tag van, és mi zajlik körülötte.” A hadszíntéren szerinte hosszú távon demarkációs vonal alakulhat ki, amit tűzszünet és garanciarendszer követ majd.
Az Európai Unióba való ukrán csatlakozással kapcsolatban egyértelműen fogalmazott: „Senki nem akarja Ukrajnát azonnal felvenni. Teljesítenie kell ugyanazokat a feltételeket, mint bárki másnak.”
Törökország, balkáni bővítés, uniós realitások
A török csatlakozásról szólva elismerte, hogy „sokáig élt abban a hitben, hogy az EU tagja lehet, de ma már kiábrándultak”. Hasonló a helyzet a balkáni országokkal is: „Nem az EU akarata hiányzik, hanem ők nem teljesítik a feltételeket.” Gyarmati ugyanakkor hozzátette: a világ változik, és vannak olyan EU-tagállamok is, amelyek mai fejjel már nem feltétlenül kerülnének be.
Közel-Kelet, jemeni támadások, amerikai válasz
A gázai tűzszünet, illetve annak hiánya és a jemeni húszik elleni amerikai légicsapások is szóba kerültek. Gyarmati szerint a támadások demonstratív célúak voltak, de: „Nem érték el a céljaikat, aztán abbahagyták. Miért? Ez a kérdés számomra is.” Hozzátette: „Ezek alapvetően nem Izraelt, hanem a szabad hajózást veszélyeztetik.”
Arra a kérdésre, hogy Szaúd-Arábiát meg kell-e védeni, világos választ adott: „Ők is meg tudják védeni magukat. Nagyon modern hadseregük van.”
Izrael, haditechnika és trükközés
A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az izraeli haditechnika volt. Gyarmati megjegyezte, hogy Izrael „a vásárolt amerikai gépeket fel szokta pumpálni, és nem mondják meg az amerikaiaknak, hogy mit csináltak vele – legnagyobb dühükre.” Ugyanakkor kiemelte: „Az amerikai gépekben valóban vannak olyan biztosítékok, amiket aktiválhatnak – de Izrael technológiailag elég fejlett ahhoz, hogy ezt kezelje.”
És a végén: Németország, béke és külpolitikai kitekintő
A beszélgetés zárásaként szóba került a közel-keleti béke lehetősége. „Pontosan tudom, hogy mikor lesz béke a Közel-Keleten: nem tudom” – fogalmazott Gyarmati. A Külpolitikai kitekintő című műsor új epizódjáról is elárult részleteket: „Jövő hétfőn vesszük fel, Németországról fog szólni, Spett Gyulával és Prőhle Gergellyel.”
Összegzés
Gyarmati István világos üzeneteket fogalmazott meg a nemzetközi biztonságról, az EU jövőjéről és a közel-keleti fejleményekről. Egy dologban biztos volt: a biztonság nem jön magától, hanem tudatos építkezés, együttműködés és következetes stratégia eredménye. És hogy mikor lesz béke? Egyelőre nem most – de a reményt nem szabad feladni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.