Költségvetési hiány, infláció és gazdasági kilátások – Becsey Zsolt a Pirkadatban
A Pirkadat vendége Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt, aki a magyar költségvetési hiány, az infláció és a gazdasági kilátások alakulásáról beszélt. A beszélgetés során szóba került a 2024-es költségvetési tervek tarthatósága, a magas hiány lehetséges hatásai, valamint az inflációs várakozások és azok hatása a lakosságra.
Aggasztóan magas költségvetési hiány
Az idei költségvetési tervezett hiány közel 42%-át már az év első két hónapjában elérte Magyarország, ami kiugróan magas arány. A kormányzat ugyanakkor azt állítja, hogy az éves terv tartható, és egyelőre nincs szó gazdasági vészhelyzetről. Becsey Zsolt szerint azonban ez a helyzet komoly kihívásokat jelent, mivel ha a hiány túl magas marad, akkor az inflációra is kedvezőtlen hatással lehet.
A közgazdász kifejtette, hogy a hiány önmagában azt jelzi, hogy valamilyen területen túlfogyasztás, túlkereslet jelent meg. Ha a kormány tartani akarja az éves hiánycélt, akkor a bevételeket növelnie kell, ami vagy adóemeléseket vagy a fogyasztás növekedését jelentheti. Ez utóbbi azonban csak akkor működik, ha a kereslet főként olyan termékekre irányul, amelyek magas áfakategóriába tartoznak – például a napi fogyasztási cikkek helyett inkább a nagyobb értékű termékekre.
A kiskereskedelmi árrés korlátozása és annak hatása
A beszélgetés során szóba került a kormány legújabb intézkedése, amely egyes élelmiszerek árrését 10%-ban maximalizálja. Becsey Zsolt szerint ez az intézkedés nem biztos, hogy a kívánt hatást éri el, ugyanis a kereskedők valószínűleg más termékek áremelésével kompenzálják majd a kieső nyereséget. A kisebb boltok számára ez különösen nagy problémát jelenthet, mivel ők nem tudják széles termékpalettán szétteríteni a veszteségeiket, szemben a nagy multinacionális láncokkal, amelyek ezt sokkal könnyebben megtehetik.
Két évvel ezelőtt egy hasonló árszabályozási kísérlet során sok termék egyszerűen eltűnt a boltok polcairól, mert a kereskedők inkább nem árulták azokat, semmint hogy veszteséggel adják el. Ezért Becsey szerint fennáll a veszélye annak, hogy az alacsony árréssel rendelkező termékek esetében ismét hasonló helyzet alakulhat ki.
Inflációs előrejelzések és a nyugdíjasok helyzete
A kormányzat célja az infláció további csökkentése, azonban Becsey Zsolt szerint nem lesz könnyű elérni a tervezett 3,2%-os éves inflációs célt. Jelenleg az infláció még mindig meghaladja az EU-s átlagot, és a környező országok, például Románia, szintén alacsonyabb szinten tartják azt.
A nyugdíjasokat különösen sújtja a helyzet, mivel az ő fogyasztási szerkezetükben nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek és az alapvető szolgáltatások, amelyek ára a vártnál magasabb ütemben növekszik. A szolgáltatási szektorban például továbbra is kiemelkedően magas, akár 7-9%-os infláció tapasztalható, amely minden fogyasztót érint, de különösen megterheli az időseket, akiknek elkerülhetetlen kiadásaik vannak például egészségügyi szolgáltatásokra vagy közüzemi számlákra.
A költségvetés valóságtól való elszakadása
A beszélgetés végén szó esett a 2025-ös költségvetés júniusra tervezett elfogadásáról. Becsey Zsolt szerint az már most látszik, hogy a jelenlegi költségvetési tervek nincsenek teljes összhangban a gazdasági valósággal.
Például az Európai Bizottságnak benyújtott, frissített növekedési és inflációs előrejelzések eltérnek attól, amit a magyar parlament elfogadott. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarosan módosításokra lehet szükség. Becsey szerint fontos lenne, hogy a kormány a parlament tekintélyének megőrzése érdekében még tavasszal korrigálja a jelenlegi költségvetési terveket, és reálisabb számokkal dolgozzon.
A túlzott költségvetési hiány miatt az ország továbbra is az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának fenyegetésével néz szembe. A magyar kormány ugyan ígéretet tett arra, hogy 2026-ra 3% alá csökkenti a költségvetési hiányt, de egyelőre nem világos, hogy ezt hogyan fogja megvalósítani.
Becsey Zsolt szerint még van lehetőség arra, hogy a helyzetet stabilizálják, de ehhez elengedhetetlen lenne a költségvetési tervezés valósághoz való közelítése, a túlzott kiadások visszafogása és az adópolitikai intézkedések átgondolása. Ha ez nem történik meg, akkor nyáron a hitelminősítők és az uniós szervek is komoly figyelmeztetéseket adhatnak ki Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban.
A beszélgetés végén Becsey Zsolt arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági helyzet megoldása nem lehetetlen, de a kormányzatnak még tavasszal lépnie kell, hogy a költségvetés és a gazdaságpolitikai célok összhangba kerüljenek a valósággal. Különösen fontos lenne az infláció további csökkentése és a szolgáltatási árak kordában tartása, hogy a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek is fenntarthatóbb gazdasági környezetben élhessenek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
