PIRKADAT Breuer Péterrel: Szent-Iványi István
A PIRKADAT mai vendége Szent-Iványi István, külpolitikai szakértő, volt külügyi államtitkár, egyetemi oktató és nagykövet, akivel az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról, az európai biztonságpolitikai kihívásokról, valamint a közel-keleti helyzetről beszélgetett Breuer Péter.
Az Európai Unió ébredése
Szent-Iványi szerint az Európai Unió hosszú álomból ébred, ugyanis az amerikai elnökválasztás eredménye és az új amerikai politikai irányvonal rákényszerítette, hogy felismerje a világ megváltozott körülötte. Az amerikai védőernyő bizonytalanná vált, és az EU vezetői most próbálnak erre reagálni.
A NATO katonai költségvetésének kétharmadát az Egyesült Államok állja, míg az európai országok együttvéve csak egyharmadát. Bár az utóbbi években néhány ország, köztük Magyarország és Németország is elérte a 2%-os GDP-arányos védelmi kiadást, valószínű, hogy ezt tovább kell növelni.
Európai hadsereg – szükséges vagy felesleges?
Felmerült a kérdés, hogy az Európai Unió miért szeretne saját hadsereget, ha már a NATO fenntartása is nehézséget okoz.
Szent-Iványi szerint az európai vezetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni őket egy konfliktus esetén. Trump retorikája és tanácsadóinak kijelentései elbizonytalanították az európai szövetségeseket, akik most egyre inkább önálló védelmi stratégiában gondolkodnak.
Diplomáciai baklövés az EU részéről
A beszélgetés során szóba került az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének washingtoni útja, amely diplomáciai szempontból kínos helyzetbe sodorta az uniót. Szent-Iványi elmondta, hogy a diplomáciában egy magas rangú vezető csak akkor utazik el egy országba, ha előre egyeztetett fogadókészség van. Az, hogy az EU főképviselőjét nem fogadták Washingtonban, komoly presztízsveszteség az Uniónak.
Trump és az Európai Unió
Az interjú során Szent-Iványi kifejtette, hogy Trump szemében az Európai Unió nem egy szövetséges, hanem egy gazdasági rivális, amelyet legszívesebben feloszlatna. Trump inkább a kétoldalú kapcsolatokban hisz, ahol közvetlenül tárgyalhat egy-egy nemzeti vezetővel, mert így erősebb pozícióban érzi magát.
Az amerikai republikánus politikai körökben egyre többen támogatják azokat az európai pártokat, amelyek euroszkeptikus, populista politikát folytatnak. Ez különösen Németországban és Franciaországban figyelhető meg.
A szélsőséges pártok felemelkedése
A beszélgetés során szóba került a német AfD és a francia szélsőjobboldal helyzete is. Szent-Iványi aggasztónak tartja, hogy az AfD egyes képviselői nyíltan a „barátságos arcú nemzeti szocializmus” képviselőinek nevezik magukat.
Franciaországban Marine Le Pen és unokahúga, Marion Maréchal próbálja a szélsőjobboldali politikát mérsékeltebb irányba terelni. A párt ugyan eltávolodott az antiszemita retorikától, de továbbra is rendkívül nacionalista és bevándorlásellenes politikát folytat.
A közel-keleti helyzet és a határok újrarajzolása
A beszélgetés végén szó esett a Közel-Keleten zajló folyamatokról is.
Breuer Péter felvetette, hogy a térségben újabb határrendezések történhetnek, amiben több szereplő is érdekelt lehet, például Törökország és Irán. Szent-Iványi szerint Törökország egyértelműen megszállta Észak-Szíriát, és az is elképzelhető, hogy hosszú távon át akarja rajzolni a térség határait.
Izrael is érdekeltségeket véd a térségben, hiszen a Golán-fennsík stratégiai fontosságú terület. Az izraeli hadsereg jelenleg is jelen van a térségben, és támogat bizonyos kisebbségeket, például a drúzokat és az alavitákat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
