Országos sztrájk az alacsony bérek miatt – Boros Péterné a PIRKADATBAN
Április 23-án munkabeszüntetés jöhet
A PIRKADAT vendége Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselő, Közalkalmazott és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt, akivel M. Kende Péter beszélgetett a tervezett munkabeszüntetésről.
A szakszervezet április 23-ára sztrájknapot hirdetett az önkormányzati köztisztviselők és a kormánytisztviselők számára. Az akció oka, hogy a kormány továbbra sem hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni a közszféra béremeléséről.
„Sajnálatos, hogy idáig jutottunk, de nem maradt más út. A kormány a köztisztviselői bérek rendezéséről még csak tárgyalni sem hajlandó” – jelentette ki Boros Péterné.
Miért van szükség a sztrájkra?
A szakszervezet fő követelése, hogy duplázzák meg a köztisztviselők és kormánytisztviselők fizetését.
- Súlyos bérlemaradás: Egy 20 éve dolgozó, diplomás városi kormányhivatali alkalmazott nettó 240 ezer forintot keres, ami méltánytalanul alacsony.
- Igazságtalan bérpolitika: A kormány megemelte a polgármesterek fizetését, de a jegyzők és az ügyintézők bérezése változatlanul alacsony maradt, ami belső feszültségeket szül.
- Életpályamodell és bérgaranciák hiánya: A közszférában dolgozók fizetése évek óta stagnál, miközben a kormányzat egyes területeken jelentős bérfejlesztéseket hajtott végre.
Helyi sztrájkok – miért nem országos munkabeszüntetés?
A szakszervezet nem országos sztrájkot hirdetett meg, hanem helyi sztrájkokat szervez az érintett hivatalokban.
„A félelemkultúra miatt sok kormánytisztviselő nem meri vállalni a munkabeszüntetést, mégis meglepett minket, hogy a dolgozók 68%-a támogatja a sztrájkot” – mondta Boros Péterné.
A helyi sztrájkok előnye:
- Láthatóbb hatás: A polgárok közvetlenül érzékelik, ha egy adott hivatal nem működik.
- Nincs politikai számháború: A kormány nem tudja az országos részvételi adatokat támadni.
- Rugalmasabb szervezés: A hivatalok maguk dönthetik el, hogy egy egész napra vagy csak néhány órára állnak le.
A sztrájk hivatalosan bejelentett és törvényesen előkészített akció lesz, amelyhez a szükséges dokumentáció elérhető a szakszervezet weboldalán.
Esély van-e még a tárgyalásra?
A szakszervezetek még a mai napon levelet küldenek a kormánynak, amelyben hivatalosan is tárgyalásokat kezdeményeznek.
„Bízunk benne, hogy a kormány felismeri a helyzet súlyosságát, és még április 23-a előtt asztalhoz ül velünk. Ha nem, akkor a sztrájkot végrehajtjuk – és ha kell, további sztrájknapokat is kijelölünk” – jelentette ki Boros Péterné.
A kérdés az, hogy a kormány kivárja-e a sztrájknapot, vagy inkább tárgyalásokat kezdeményez annak elkerülésére. Az elnök szerint az időhúzás politikája nem fenntartható, mert a dolgozók egyre elszántabbak, és nem fogadják el tovább a bizonytalanságot és az alacsony béreket.
Hogyan zajlik majd a sztrájk?
A munkabeszüntetés pontos lebonyolítása helyi döntések alapján történik.
- Egyes hivatalokban teljes napi sztrájkot tartanak.
- Más helyeken csak néhány órás figyelmeztető sztrájk lesz.
- A halaszthatatlan ügyeket a törvények szerint el kell látni, tehát például sürgős születési és halálozási anyakönyvi ügyeket továbbra is kezelnek majd.
A hivatalok előre kihelyezett plakátokon tájékoztatják majd az ügyfeleket a sztrájkról és annak időtartamáról.
„Törvényesen, de határozottan”
Boros Péterné hangsúlyozta: nem céljuk a polgárok bosszantása, hanem az, hogy a kormány végre vegye komolyan a közszféra dolgozóinak bérproblémáit.
A sztrájkot csak akkor mondják le, ha a kormány valódi tárgyalási szándékot mutat. Ha azonban nincs előrelépés, akkor újabb sztrájknapok jöhetnek.
„Mindenki számára világos, hogy így már nem lehet tovább dolgozni. Az emberek kiállnak a saját érdekeikért, és ezt a kormánynak is tudomásul kell vennie” – zárta gondolatait Boros Péterné.
A sztrájk sikeressége az elkövetkező hetekben dől el, de a közszolgálati dolgozók elhatározása egyértelmű: változást akarnak, és hajlandók is tenni érte.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
