Kompetenciamérés és óvodai átalakítások – Tóth Tünde a PIRKADATBAN
Érdemjegyet kapjanak a kompetenciamérésekre?
A PIRKADAT vendége ezúttal Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt, akivel M. Kende Péter az oktatásban zajló változásokról beszélgetett. A legfőbb téma a kompetenciamérés osztályozása volt, amelynek bevezetését a kormány az utóbbi időben fontolgatja.
„A kompetenciamérés nem az egyéni diákok teljesítményét, hanem az oktatási rendszert, a nemzeti alaptanterv megfelelőségét vizsgálja” – hangsúlyozta Tóth Tünde. Az Oktatási Hivatal saját állásfoglalása szerint sem javasolt az eredmények érdemjeggyel való értékelése, ezért a szakszervezet és több pedagógus is tiltakozik a tervezet ellen.
Az alelnök szerint számos technikai és módszertani probléma merül fel:
- Technikai hátrány: Egyes iskolákban nincs megfelelő internetkapcsolat vagy számítógépes infrastruktúra.
- Motivációs kérdések: A diákok eltérően állnak hozzá a tesztekhez, nem mindenki veszi komolyan, ezért az eredmények sem tükrözhetik feltétlenül a valós tudásszintet.
- Tantárgyi besorolás problémája: Például a természettudományos kompetenciamérés hogyan osztályozható? „Ez fizika, kémia, biológia vagy földrajz osztályzatba számít majd?” – tette fel a kérdést Tóth Tünde.
A kormány a döntést egy szülői felmérés eredményére hivatkozva hozná meg, de a szülői szervezetek is tiltakoznak. Tóth Tünde úgy látja, hogy az oktatási kormányzat az utóbbi időben a „büntetés” eszközével próbálja kezelni a rendszer problémáit, ami szakmailag nem indokolható.
Óvodai átalakítások: külön iskolára felkészítő csoportok
Egy másik fontos téma az óvodák átszervezése volt. A kormány terve szerint a nagycsoportosokat külön iskolai előkészítő foglalkozásokra osztanák, a vegyes korosztályú csoportok helyett homogén csoportokat hoznának létre.
„Ez törést okozhat a gyerekek számára, hiszen az óvodapedagógus, aki végigkísérte őket, egy ponton elválik tőlük, és egy másik pedagógus készíti fel őket az iskolára” – magyarázta Tóth.
A kormány szerint az intézkedés célja az első osztályos buktatások számának csökkentése. Azonban az óvodapedagógusok szerint az igazi probléma az, hogy ők már nem dönthetnek arról, egy gyermek iskolaérett-e. Korábban az óvónők és a szülők közösen határozhattak erről, de ezt a jogkört elvették tőlük.
A szakmai tapasztalatok szerint a vegyes csoportok fejlesztő hatásúak, és a szülők többsége is ezeket részesíti előnyben. Az alelnök szerint kérdéses, hogy az óvodákban egyáltalán lesz-e elég pedagógus ahhoz, hogy a külön iskolai előkészítő csoportokat megfelelő színvonalon működtessék.
Egyeztetés az oktatási kormányzattal: van párbeszéd?
M. Kende Péter rákérdezett, hogy a kormány bevonja-e a szakszervezeteket az egyeztetésbe.
„Jelenleg nincs olyan pont, ahol a kormány meghívott volna minket egyeztetésre” – válaszolta Tóth. A kompetenciamérés ügyében például mindössze másfél hét állt rendelkezésre a véleményezésre, ami egy érdemi társadalmi párbeszédhez kevés.
A szakszervezet írásban elküldte a pedagógusok és a tagok visszajelzéseit, de nem kaptak hivatalos visszajelzést arról, hogy ezeket figyelembe vennék.
Nevelés-oktatást segítők helyzete: alacsony bérek, kevés elismerés
A beszélgetés végén szó esett a nevelés-oktatást közvetlenül segítő munkatársakról (NOKS) is, akik nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az iskolák és óvodák mindennapi működésében.
A Pedagógusok Szakszervezete holnap országos értekezletet tart, ahol az érintettek megoszthatják véleményüket a bérezésükről és a munkakörülményeikről. „Nem a szakszervezet vezetőinek kell eldönteni, hogy mennyi béremelés lenne megfelelő, hanem maguknak az érintetteknek kell közösen meghatározni a követeléseiket” – hangsúlyozta Tóth Tünde.
A NOKS munkatársai sokszor alacsony fizetésért, kevés társadalmi elismeréssel dolgoznak, ezért a szakszervezet célja, hogy láthatóvá tegye problémáikat és elősegítse helyzetük javítását.
Zárszó: a párbeszéd szükségessége
A beszélgetés végén M. Kende Péter kiemelte, hogy a szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti párbeszéd elengedhetetlen lenne a szakmai döntések megalapozottságához. A kompetenciamérés osztályozása, az óvodai átszervezés és a NOKS dolgozók helyzete mind olyan témák, amelyek komoly társadalmi hatással bírnak, ezért szélesebb körű egyeztetésre lenne szükség.
Tóth Tünde zárásként hangsúlyozta: „A 21. században a büntetésalapú oktatáspolitika helyett a gyermekek fejlődésére és a pedagógusok szakmai tapasztalatára épülő rendszert kellene kialakítani.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
