PILPUL 388. rész – Közösségvezetés, kitörésnapi vonulás és a tízparancsolat üzenete
A Heti TV PILPUL című műsorának 388. epizódjában M. Kende Péter és Kardos Péter főrabbi ismét aktuális eseményeket és vallási témákat boncolgatott. A beszélgetés középpontjában a közösségvezetés felelőssége, a kitörésnapi vonulás és a heti szakasz, a Jitró parancsolatai álltak.
Közösségvezetők felelőssége – mit hirdethet igazságként egy vezető?
A beszélgetés egyik érdekes pontja volt Kardos Péter gondolatmenete a közösségi vezetők felelősségéről. Felvetette, hogy ha egy ember egy adott környezetben nő fel, annak normáit tekinti természetesnek, akkor egy közösség vezetője milyen jogon hirdetheti saját nézeteit abszolút igazságként.
Kiemelte, hogy „ha valaki közösséget vezet, akkor nem mondhatja azt, hogy ez az egyetlen igazság – csak azt, hogy ‘én úgy gondolom’, ‘szerintem’, ‘az én véleményem szerint’.” Ez a hozzáállás szerinte a vallási vezetők számára is fontos, mert a közösségek összetétele eltérő, és a vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy a híveik honnan érkeztek, milyen neveltetésben részesültek, és hogyan viszonyulnak a hagyományokhoz.
Kitörésnap – vonulás, szólásszabadság és kettős mérce
A közelmúlt egyik vitatott eseménye, a budapesti kitörésnap kapcsán Kardos Péter kifejtette, hogy miért jár el ezekre az eseményekre megfigyelőként. Mint mondta, kíváncsi rá, hogy milyen érzés lehet egy helyszínen lenni neonácikkal úgy, hogy ma már nincs félnivalója tőlük – ez számára egy sajátos módja annak, hogy rekonstruálja azokat az időket, amelyeket megélt.
M. Kende Péter hozzátette, hogy a hétfői Világ zsidó szemmel című műsorban ő maga is kifejtette álláspontját a vonulásokkal kapcsolatban. Szerinte „vagy mindenki vonulhat, vagy senki sem”, és ezt a kettős mércét érdemes lenne tisztázni. Példaként említette, hogy a palesztinpárti tüntetéseket tiltják, miközben a kitörésnap vonulásait engedélyezik.
Kardos Péter ezt azzal egészítette ki, hogy bár a vonulások kérdésében lehetne következetesebb a politika, a szélsőjobboldali rendezvényeken a létszám is sokat számít. „Idén az antifasiszták és az ellenük tüntetők sokszorosan felülmúlták létszámban a résztvevő neonácikat – ez már önmagában üzenetértékű.”
A Klauzál téri emlékmű – paradigmaváltás az emlékezetpolitikában?
A beszélgetés során szó esett a nemrég átadott Klauzál téri gettóemlékműről is, amely egy 4 négyzetméteres térkő-emlékműként állít emléket a budapesti gettóban történt eseményeknek.
M. Kende Péter szerint maga az emlékmű formája teljesen elfogadható és jó ötlet, azonban a felirat hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Többek között azt kifogásolták egyes holokausztkutatók, hogy az emlékmű nem említi konkrétan, hogy a gettóban zsidók voltak, magyar nyilasok támadták őket, és a Vörös Hadsereg szabadította fel a területet.
Kardos Péter erre azt a túlélői nézőpontot hozta fel, hogy „minek odaírni, hogy zsidók voltak a gettóban, meg hogy a Vörös Hadsereg szabadította fel? Ez magától értetődő.” Ugyanakkor azt is elismerte, hogy a mai generáció számára ezek az információk már nem egyértelműek, így szükség lehet a pontosításra.
Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy vajon szükség van-e paradigmaváltásra az emlékezetpolitikában. A régi, klasszikus emlékművek, mint a Cipők a Duna-parton, vagy a varsói gettó emlékműve figurális ábrázolások, míg az újabb emlékművek, mint a berlini holokauszt emlékmű vagy a Klauzál téri alkotás modern és absztrakt formát öltenek. Kardos Péter szerint „a mai generációnak ez kell, de egy túlélőnek ez már nem mond semmit.”
Élet Menete – két alapítvány, két koncepció
Április 21-én lesz az Élet Menete, amelyet az Élet Menete Alapítvány szervez. Ezzel párhuzamosan a Gordon Gábor által alapított új szervezet, az Emlékezz és Emlékeztessünk Alapítvány is szervez eseményeket.
Kardos Péter, aki a második alapítvány fővédnöke, elmondta, hogy a két szervezet között lényeges különbség van:
- Az Élet Menete Alapítvány eddig az idős túlélőkre és az emlékezésre koncentrált,
- A Gordon Gábor-féle alapítvány a fiatalokra fókuszál, és aktív oktatási programokat szervez, hogy a következő generációk is megértsék a holokauszt jelentőségét.
Heti szakasz: Jitró és a tízparancsolat
A beszélgetés végén a heti szakaszról esett szó, amely Jitró nevét viseli, pedig ebben a szakaszban olvasható először a tízparancsolat is.
M. Kende Péter szerint ebben a heti szakaszban található a hatalmi ágak szétválasztásának első nyoma is, hiszen Jitró azt javasolja Mózesnek, hogy ossza meg a vezetés terheit, és bírákat nevezzen ki, hogy ne egyedül kelljen ítélkeznie a nép ügyeiben.
Kardos Péter kiemelte, hogy ez az első decentralizációs törekvés, ami előrevetíti azt, hogy a zsidó közösség a későbbiekben is a vélemények sokféleségére épül majd. Ugyanakkor rámutatott, hogy ez a modell kétélű fegyver: „Ha felelősséget kell vállalni, akkor jobb, ha egy ember felelős – ha viszont el kell kenni a dolgokat, akkor már jó a decentralizáció.”
Végül felmerült az a kérdés is, hogy az apák vétkeiért felelnek-e a fiak? Kardos Péter hozzátette, hogy a másik oldalt is érdemes megvizsgálni: ha a bűnök átszállhatnak a következő generációra, akkor miért ne szállhatna át a jutalom is?
Zárszó és tanulság
M. Kende Péter szokásos mondatával zárta a beszélgetést:
„Tessék péntek este vagy szombat reggel ellátogatni a zsinagógába, meghallgatni a heti szakaszt és a rabbik beszédeit. Jitró heti szakasza különösen fontos üzeneteket hordoz. Sábát sálom!”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
