Energiapolitika és piacok: Orosz gáz, Trump és az európai helyzet
A PIRKADAT című műsor legutóbbi adásában Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője volt Breuer Péter vendége. A beszélgetés során olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az orosz gáz európai jövője, az Egyesült Államok energetikai stratégiája, és az energiaárak alakulása.
Mi történt a magyar gázpiacon?
A műsorban szó esett arról a hírről is, miszerint Magyarország régi párnagáz készleteinek eladását tervezi. Hortay elmagyarázta, hogy a gáztárolás két fő időszakra oszlik:
- Betárolási időszak: áprilistól októberig a tárolók feltöltése zajlik
- Kitárolási időszak: októbertől áprilisig a gáz kinyerése történik
Magyarország európai viszonylatban is kiemelkedő gáztároló kapacitással rendelkezik, így nemcsak saját felhasználásra, hanem kereskedelmi célokra is tárol gázt.
A párnagáz egy olyan technikai tartalék, amely a tárolók megfelelő nyomásának fenntartására szolgál, ezért ennek teljes kinyerése nem lenne gazdaságos vagy műszakilag kivitelezhető.
Miért nem csökken az orosz gáz ára, ha túlkínálat van?
Bár az oroszországi gázszankciók miatt Európa csökkentette a tőlük vásárolt mennyiséget, az orosz túlkínálat nem vezetett drasztikus árcsökkenéshez. Ennek fő oka:
- Oroszország nem tudja könnyen más piacokra irányítani a vezetékes gázát, mert az ehhez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre.
- Az orosz vezetékes gáz más régiókba történő exportja (például Kína felé) csak új csővezetékek építésével lehetséges, ami időigényes és költséges.
- Az Európába irányuló orosz LNG (cseppfolyósított földgáz) még mindig olcsóbb, mint az amerikai LNG, ezért az EU továbbra is jelentős mennyiséget vásárol Oroszországtól.
Trump és az energiapolitika: „Fúrj, bébi, fúrj!”
A beszélgetés egyik legérdekesebb témája Donald Trump lehetséges energiapolitikája volt.
- Trump a kampánya során az amerikai fosszilis energiahordozók kitermelésének fokozását ígérte, a híres szlogennel: „Drill, baby, drill” (Fúrj, bébi, fúrj).
- Kilépett a párizsi klímaegyezményből, és elsődlegesen az Egyesült Államok gazdasági erejét kívánja növelni, figyelmen kívül hagyva az éghajlatvédelmi szempontokat.
- A célja az, hogy az Egyesült Államok ipari forradalmat éljen át az olcsó energia révén, amely elősegíti az ipari termelést és az innovációt.
Hortay szerint Trump stratégiája hasonlít a 19. századi ipari forradalomhoz, amikor a gazdasági fejlődés érdekében a fosszilis energiahordozók felhasználása előtérbe került.
Az európai gázpiac és az orosz energia jövője
A műsorban szó esett arról is, hogy az Európai Unió 2023-ban rekordmennyiségű orosz LNG-t vásárolt, annak ellenére, hogy hivatalosan szankciókat vezetett be az orosz gázra.
- Az orosz cseppfolyósított földgáz olcsóbb, mint az amerikai LNG, ezért az EU továbbra is igényt tart rá.
- Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra, hogy csökkentse az orosz beszerzéseket, és helyette az amerikai LNG-t vásárolja.
Hortay szerint az orosz gáz teljes kitiltása az EU-ból gazdaságilag irracionális lenne, mivel Európa jelenleg nem tudná teljes mértékben helyettesíteni az orosz energiahordozókat.
Mi lehet a jövő?
A Financial Times nemrég arról írt, hogy a közelgő béketárgyalások részeként az EU visszatérhet az orosz gázhoz.
- Donald Trump várhatóan béketervet terjeszt elő, amely az orosz energia újraértékesítését is magában foglalhatja.
- Az EU számára a gázkérdés egy erős tárgyalási pozíciót jelenthet, amelyet az oroszokkal való egyezkedés során kihasználhat.
„Ez most a legizgalmasabb kérdés: mi lesz az orosz gáz jövője Európában?” – zárta gondolatait Hortay Olivér.
Összegzés: Merre tart az energiapolitika?
A beszélgetés alapján a következő hónapokban kulcsfontosságú változások várhatók az energiapiacon:
- Trump politikája az amerikai fosszilis energiahordozók felfuttatására fókuszál, ami hatással lesz az olaj- és gázpiacra világszerte.
- Oroszország gázexportja továbbra is korlátozott, de Kína és más ázsiai országok egyre több orosz energiahordozót vásárolnak.
- Az EU és az orosz gáz viszonya változhat, ha a béketárgyalások ezt elősegítik.
A következő időszakban az energiaárak, az európai beszerzési politika és a geopolitikai események nagyban befolyásolják majd, hogy merre halad tovább az energiapolitika.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
