„Ez a parlament nem parlament” – Kovács András szerint most dől el, mire képes a megvert Fidesz
Breuer Péter vendége ezúttal Kovács András, a Mandiner újságírója volt, akivel az április 27-i Pirkadatban a választás utáni jobboldali átrendeződésről, a Fidesz-frakció átalakításáról, az új kormány készülő intézkedéseiről és az intézményi „nagytakarítás” veszélyeiről beszélgetett. A beszélgetésből az rajzolódott ki, hogy a választási vereség után a Fideszben generációváltás készül, miközben az új hatalom első lépései már most komoly kérdéseket vetnek fel a sajtószabadságtól az adatvédelemig.
A Fideszben nem kozmetika, hanem átrendeződés jön
Kovács András szerint a valódi döntés még csak most következik: a Fidesz országos választmánya dönti el, hogyan néz majd ki az új frakció. Szerinte nem meglepő, hogy a vereség után komoly mozgások indultak el, mert a listáról bejutott képviselők között többen is voltak, akikről aligha lehetett azt gondolni, hogy új lendületet adnak majd az ellenzékbe szorult pártnak.
Úgy fogalmazott: a korábbi lista egy győzelmi helyzetre volt szabva. Ha a Fidesz megnyeri a választást, ezek az emberek egy működtető többség részei lehettek volna. Most viszont egészen más szerep várna rájuk: karakteres, aktív, ellenzéki politizálás. Ebben a helyzetben szerinte nem pusztán személycserékről van szó, hanem egyértelmű generációváltás rajzolódik ki.
Kik maradnak, kik lépnek hátra?
A beszélgetés egyik fő kérdése az volt, hogyan lehet egy listás mandátumot átadni másnak, és mennyire önkéntes ez a folyamat. Kovács András szerint a kulcs az, hogy az Országgyűlés megalakulása után, ha egy listán bejutott képviselő lemond a mandátumáról, akkor nem automatikusan a következő jelölt lép a helyére, hanem a párt dönthet arról, kit ültet be a helyére a listáról.
Vagyis ha a Fidesz valóban „vérfrissítést” akar, megvan hozzá a technikai lehetősége. A kérdés inkább az, lesz-e ehhez politikai akarat, és mekkora lesz a belső ellenállás. Kovács András szerint a nyilvánosságban emlegetett nyolc távozó még nem jelent fordulatot, inkább csak a kezdetet.
Az új hatalom már most veszélyes terepre lépett
A beszélgetés legélesebb része akkor következett, amikor Breuer Péter a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének ügyét hozta szóba. A műsorvezető felidézte, hogy Péterfalvi Attila szakmai munkája európai szinten is elismert, mégis célkeresztbe került. Kovács András szerint ez nagyon komoly figyelmeztető jel.
A Mandiner újságírója arról is beszélt, hogy szerinte őt magát sem fogják beengedni a jövőben a kormányzati sajtóeseményekre. Úgy fogalmazott: „teljesen biztos vagyok benne, hogy engem a kormányinfóra többet nem fognak beengedni”. Ez szerinte már túlmutat személyes sérelmen: azt a kérdést veti fel, hogyan gondolkodik az új hatalom a sajtóról, a nyilvánosságról és az intézményi függetlenségről.
Sokfelől érkeztek, de tudnak-e együtt kormányozni?
Kovács András szerint az új kabinet egyik legnagyobb kérdése az lesz, képes-e valódi egységgé formálódni. Azt mondta, a leendő kormány tagjai sokféle háttérből érkeznek, és egyelőre nem látszik világosan, mi az a közös ideológiai alap, amely tartósan össze tudná őket fogni.
Szerinte a korábbi magyar kormányoknál – politikai oldaltól függetlenül – mindig volt valamilyen közös előtörténet, közös világkép vagy személyes ismeretség, ami összetartotta a szereplőket. Most viszont „van itt minden”, és a kérdés az, hogy ez a sokféle szereplő hogyan tud majd közös nevezőre jutni olyan súlyos ügyekben, mint a gazdaság, az igazságszolgáltatás vagy az uniós források hazahozatala.
A Karmelita ügye sem csak címkérdés
Breuer Péter azt is szóba hozta, miért nem akar az új kormány a Karmelitában dolgozni, ha egyszer az épületet közpénzből rendbe hozták, és az alkalmas a feladatra. Kovács András szerint ez inkább szimbolikus ügy, de jól mutatja, mennyire fontosnak tartják az új vezetők, hogy mindenben látványosan elhatárolódjanak az előző rendszertől.
Csakhogy a látványos gesztusok mögött szerinte sokszor hiányzik a gyakorlati logika. A Karmelita, a képviselői irodaház vagy más állami intézmények átszervezése önmagában nem old meg semmit. A nagy kérdés továbbra is az, hogy az új hatalom rombolni akar-e, vagy építkezni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
