„Az éghajlatváltozás megfékezéséért nem tettek semmit” – Schmuck Erzsébet új környezetvédelmi korszakot vár
A Pirkadat április 27-i adásában Breuer Péter vendége Schmuck Erzsébet volt, akit a műsorvezető zöld politikusként és a Magyar Természetvédők Szövetségének tiszteletbeli elnökeként mutatott be. A beszélgetés középpontjában az új kormány környezetvédelmi tervei, a minisztériumi struktúra visszaállítása, az erdők pusztulása, a zöldfelületek védelme és egy új klímatörvény szükségessége állt. Schmuck szerint az egyik legfontosabb változás az lehet, hogy ismét önálló környezetvédelmi minisztérium jön létre.
Új minisztérium, új remények
Schmuck Erzsébet szerint már önmagában az is biztató fejlemény, hogy az új kormányzati struktúrában ismét külön környezetvédelmi tárca jelenhet meg. Úgy fogalmazott: „ez mindenképpen reményre ad jogot”. A leendő miniszterről, Gajdos Lászlóról azt mondta, hogy az állatkerti múltja alapján „zöld lelkileg is”, vagyis van benne érzékenység az élő környezet ügyei iránt.
A beszélgetés egyik visszatérő motívuma volt, hogy az elmúlt tizenhat évben a környezetvédelem intézményrendszere háttérbe szorult. Schmuck ezt az Orbán-kormány egyik súlyos hibájának nevezte, és úgy látta, a tárca megszüntetése nemcsak szimbolikus veszteség volt, hanem gyakorlati következményekkel is járt.
Erdők, lucfenyők, kiszáradó tájak
Breuer Péter a felvezetésben külön szóba hozta a lucfenyő-ültetvények pusztulását, és azt a kérdést vetette fel, hogyan történhetett meg, hogy ekkora területeken száradtak ki az állományok. Schmuck szerint ez nem független az éghajlatváltozástól, amely Magyarországot és a Kárpát-medencét az európai átlagnál gyorsabban sújtja.
A politikus szerint az egyik alapvető probléma az, hogy olyan fajokat is nagy számban telepítettek, amelyek már nem bírják az új klímaviszonyokat. Szerinte nem elég csak fákat ültetni: az is döntő, mit, hová és milyen hosszú távú ökológiai szempontok alapján telepítenek. Arra is figyelmeztetett, hogy az újonnan ültetett fák ökológiai haszna csak 15-20 év múlva jelentkezik igazán.
Zöldfelület helyett beruházás
Schmuck élesen bírálta a zöldmezős beruházások gyakorlatát, és külön kitért arra, hogy szerinte a kiemelt beruházások rendszere sokszor a természet rovására működött. Úgy fogalmazott, hogy „zöld felületre szükség van”, és a válságos klímahelyzetben különösen súlyos következményei vannak annak, ha erdőket, parkokat vagy más természetes területeket építkezések kedvéért feláldoznak.
Azt szorgalmazta, hogy zöldfelületi moratórium legyen, vagyis csak akkor lehessen egy zöldterületet megszüntetni, ha azt valóban pótolják máshol. Ezzel együtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a pótlás nem lehet puszta adminisztratív gesztus: egy kivágott erdőrészlet helyére ültetett facsemete évtizedekig nem pótolja az elvesztett ökológiai rendszert.
Az Alföld már válságövezet
A beszélgetés egyik legsúlyosabb állítása az volt, amikor Schmuck azt mondta: Magyarország keleti része már félsivatagos állapotban van. Az Alföldön 8-10 méteres vízszintsüllyedésről beszélt, és hangsúlyozta, hogy a vízmegtartás, a talajállapot javítása és az alkalmazkodás kérdése ma már nem környezetvédelmi luxus, hanem gazdasági és társadalmi kényszer.
Szerinte ezen a ponton már nemcsak a természet védelméről van szó, hanem az élelmiszertermelés, a vidéki megélhetés és az egész ország hosszú távú működőképessége is tét.
Új klímatörvényt akarnak
Schmuck arról is beszélt, hogy a Magyar Természetvédők Szövetségénél most egy különösen fontos munkában vesz részt: egy új klímatörvény előkészítésében. Felidézte, hogy a 2020-ban elfogadott klímatörvényt az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette, ezért új szabályozásra van szükség.
Mint mondta, 195 szervezet dolgozik azon a javaslaton, amelyet az új kormánynak kívánnak átadni. A cél nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, hanem az alkalmazkodás, a vízmegtartás, a természetes rendszerek védelme és a társadalom „rezilienciájának”, vagyis ellenálló képességének növelése.
Nemcsak pénz, szemlélet is kell
A beszélgetés végén Schmuck Erzsébet arról is beszélt, hogy a valódi fordulathoz nemcsak forrásokra, hanem szemléletváltásra is szükség van. Szerinte a fiataloknak rendszerben kellene megtanulniuk gondolkodni, és jobban kellene érteniük, mi a különbség a látványos, de felszínes megoldások és a valóban működő környezetpolitika között.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
