„Iránban a kalifának már inkább csak a Korán van a kezében” – Sayfo Omar szerint új korszak jöhet a Közel-Keleten
Breuer Péter április 27-i Pirkadatának vendége Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője volt. A beszélgetés középpontjában Irán belső hatalmi viszonyai, a forradalmi gárda szerepe, a Hamász mozgástere, Szíria átrendeződése és a térségből várható újabb migrációs hullám állt. A szakértő arról beszélt, hogy Teheránban már nem egyetlen központból irányítják a folyamatokat, miközben a Közel-Kelet több pontján is új erőviszonyok formálódnak.
Nem egy kézben van már minden Iránban
Sayfo Omar szerint néhány hónappal ezelőtt még egyszerűbb lett volna megmondani, ki irányítja Iránt. Akkor a válasz egyértelmű lett volna: a legfőbb vezető kezében van a döntés. Most azonban szerinte két nagyobb érdekcsoport rajzolódik ki, és ezek között a forradalmi gárda látványosan erősödik.
A kutatásvezető úgy fogalmazott: „A forradalmi gárda, amely nem csak egy katonai szervezet, hanem állam az államban. A gazdaság 30%-át, az olajkivitel 50%-át ellenőrzi.” Szerinte a teheráni rendszerben ma már az látszik, hogy a vallási vezető szerepe fokozatosan kiüresedik, miközben a tényleges erő egyre inkább azoknál van, akik a fegyveres és gazdasági hálózatokat tartják kézben.
Erre utal az is, hogy a nyugati megfigyelők szerint a legfőbb vezetővel közvetlenül már nem lehet beszélni, az akaratát közvetítők tolmácsolják. Sayfo Omar ezt egy képpel is érzékeltette: „A kalifának valamikor a kard is a kezében volt meg a Korán. Most utána egy után már csak a Korán volt a kezében. A kardot meg mások tartották.”
A forradalmi gárda nem csak katonai, hanem gazdasági hatalom is
A beszélgetés egyik fontos állítása az volt, hogy a jelenlegi konfliktusban az amerikai és izraeli nyomás egyik valódi célpontja nem pusztán Irán katonai kapacitása, hanem a forradalmi gárda gazdasági hátországa. A logika egyszerű: ha meggyengülnek azok a pénzügyi források, amelyekre ez a párhuzamos állam épül, akkor a politikai mozgástere is szűkülhet.
Sayfo Omar ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a forradalmi gárda több mint négy évtizede gyűjti a tapasztalatot a szankciók kijátszásában. Szerinte az iráni hálózatok nemcsak tengeren, hanem szárazföldi útvonalakon keresztül is életben tudnak maradni, ezért nem lehet gyors összeomlásra számítani.
A Hamász gyengült, de nem tűnt el
Breuer Péter a gázai helyzetről is kérdezte vendégét, különösen azért, mert a közelmúltban helyi választások zajlottak, és ezekből az látszott, hogy a Fatahhoz közel álló szereplők erősödtek. Sayfo Omar szerint ebből nem következik automatikusan a Hamász eltűnése.
A szervezet ma már nem ugyanazt a mozgásteret élvezi, mint korábban, de továbbra is a legjobban szervezett és leginkább harcedzett szereplő Gázában. A szakértő szerint „a Hamász társadalmilag végső soron rátelepedett” a helyi viszonyokra, és a klánalapú társadalmi szerkezet miatt még mindig jelentős befolyása van. A segélyek elosztása, a klientúra működtetése és a helyi erőviszonyok kézben tartása ugyan szűkebb keretek között zajlik, de a Hamász ettől még nem lett jelentéktelen.
Szíria most a térség legcsendesebb frontja
A beszélgetés egyik legérdekesebb része Szíriáról szólt. Sayfo Omar szerint a térségben ma paradox módon éppen Szíria tűnik a legnyugodtabb országnak, még akkor is, ha ez csak a közel-keleti összehasonlításban számít annak. Több regionális szereplő abban érdekelt, hogy az ország működőképes maradjon, és a szakértő szerint még az sem kizárt, hogy Damaszkusz előtt hosszabb távon új lehetőségek nyílnak.
Úgy fogalmazott: „Most sokkal jobb a helyzet, mint a gázai háború előtt, mert legalább az iráni kártya kikerült, vagy legalábbis sok frontról elkerült.” Szerinte ez nagyobb teret nyithat a konfliktusok csillapítására, még ha békéről egyelőre túlzás is lenne beszélni.
Lesz-e újabb migrációs hullám?
A műsor végén Breuer Péter arra kérdezett rá, hogy a közel-keleti bizonytalanság okozhat-e újabb, Európa felé tartó migrációs hullámot. Sayfo Omar szerint a nyomás több helyen is kialakulhatna, különösen Iránban és Észak-Afrikában, de a térség földrajzi és politikai viszonyai miatt ez nem automatikusan jelent meginduló tömegeket.
A legfontosabb szűrő Törökország lehet. A szakértő emlékeztetett rá, hogy Ankara komoly határzárakat épített ki Szíria és Irán felé, és képes is ezeket működtetni. A kérdés inkább az, ki fizeti meg ennek az árát. Sayfo Omar szerint „Törökország ezt tudja védeni, de a cechet aligha törökök fogják állni, sokkal inkább Európa”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
