PIRKADAT M. Kende Péterrel: Oberlander Báruch

A Lubavicsi Rebbék Öröksége és a Manna Üzenete

A PIRKADAT című műsorban M. Kende Péter vendége Oberlander Báruch, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija és a Budapesti Ortodox Rabbinátus elnöke volt. A beszélgetés két fő témát ölelt fel: a hatodik lubavicsi rebbéhez kapcsolódó emlékezést, valamint a manna csodájának tanulságait.

A Hatodik Lubavicsi Rebbe: Vezetés Három Különböző Világban

Az adás elején Oberlander rabbi megemlékezett Joszef Jicchák Schneersohnról, a hatodik lubavicsi rebbéről, akinek járzeitje (halálozási évfordulója) idén svát 10-re esik.

„A hatodik lubavicsi rebbére úgy kell tekintenünk, mint az egyik legnagyobb zsidó vezetőre, aki minden korszakban és minden helyzetben felismerte a zsidóság aktuális kihívásait.”

Az ő életében három jelentős korszak volt:

  • 1920–1928: A Szovjetunióban a vallásos zsidóság fenntartásáért harcolt. A kommunista elnyomás alatt földalatti zsidó iskolákat és közösségeket szervezett, gyakran élete kockáztatásával.
  • Lengyelországban, a holokauszt előtti években a vallási nevelés megerősítésére összpontosított. Több tucat lubavicsi központot és jesivát hozott létre.
  • Az Egyesült Államokban, a vallási közömbösség közepette zsidó iskolákat alapított. Felismerte, hogy a zsidóság megtartása nem elzárkózással, hanem a modern világba való beilleszkedéssel lehetséges.

„Amikor az apósom New Yorkban járt lubavicsi iskolába, a rebbe az ablakból figyelte, ahogy a gyerekek kipában és cicisszel labdáznak az udvaron. Azt mondta: ‘Ez a jövő! Nem kell elzárkózni, a zsidóságot a mindennapi élet részévé kell tenni.’”

A Manna Csodája és Tanulságai

A beszélgetés második részében a heti szakasz egyik központi csodája, a manna került terítékre.

A manna egyedülálló ajándék volt, amely az égből hullott, és nem kellett érte szántani, vetni vagy aratni. A Talmud szerint háromféleképpen érkezett:

  1. A jámbor emberek számára teljesen készen.
  2. A közepes szintűeknek minimális munkát igényelt.
  3. Az alacsonyabb szintűeknek több előkészítést kellett végezniük.

A manna ízét mindenki olyannak érezte, amire éppen vágyott – de még ez sem volt minden. A Talmud szerint az emberek minden nap próbára voltak téve a hitben, mert a manna csak az adott napra volt elegendő.

„Az Örökkévaló arra tanította a zsidókat, hogy ne aggódjanak a holnap miatt. Holnap is csoda történik, és megkapják a szükséges élelmet. Ez egy mindennapos hitpróba volt.”

Ez a tanítás ma is aktuális. A modern világban sokan úgy érzik, hogy csak akkor lehetnek biztonságban, ha minden lehetőséget megragadnak, még akkor is, ha az etikátlan. A manna története viszont arra emlékeztet, hogy a megélhetés végső soron Istentől származik.

A Manna és a Jelenkor: Milyen Üzenete Van Ma?

Felmerült a kérdés, hogy a manna csodája más üzenetet hordozott-e a múltban és ma. Oberlander rabbi szerint minden kornak megvannak a maga kihívásai:

  • A Szovjetunióban a zsidók az életük kockáztatásával őrizték meg a vallásukat.
  • A nyugati világban a túlzott szabadság és asszimiláció jelenti a legnagyobb veszélyt.

„A Talmudban vita van arról, hogy melyik nehezebb próbatétel: a szegénység vagy a gazdagság. Valaki azért nem megy zsinagógába, mert túl szegény, valaki pedig azért, mert túl gazdag és nincs ideje.”

A manna története rávilágít arra, hogy a siker nem csupán emberi erőfeszítés eredménye, hanem isteni áldás is kell hozzá. A hitélet és a megélhetés nem egymást kizáró fogalmak.

Bodrogkeresztúr és a Csodarabbi Emlékezete

A beszélgetés végén Oberlander rabbi megemlítette, hogy sokan keresik fel Bodrogkeresztúrt, ahol a csodarabbi híres volt arról, hogy áldást adott az emberek megélhetésére.

„Minden évben ezen a héten több százan utaznak oda Izraelből, Amerikából és Európából, mert úgy tartják, hogy az ő sírjánál mondott imák különösen hatásosak a megélhetés biztosítására.”

Összegzés

A beszélgetés rávilágított arra, hogy a lubavicsi rebbék mindig a zsidóság aktuális kihívásaira adtak választ, legyen szó az elnyomásról vagy a túlzott szabadság kockázatairól. A manna története pedig arra tanít, hogy az embernek nemcsak dolgoznia kell a megélhetésért, hanem bíznia is kell abban, hogy Isten gondoskodik róla.

A következő alkalommal Oberlander rabbi a Tu BiSvát ünnepéről fog beszélni, és arról, hogy milyen különbségek vannak az ünnep megélése között Izraelben és a diaszpórában.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.