Breuer Péter vendége a PIRKADAT stúdiójában Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke volt, akivel az amerikai elnökváltás hatásairól, Orbán Viktor békemissziójáról, az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteléről, valamint a magyar baloldal jövőjéről beszélgettek. Szó esett továbbá a német szélsőjobboldal erősödéséről és annak magyarországi kapcsolatairól is.
Trump beiktatása és az első döntések
Donald Trump visszatérése az amerikai politika élvonalába gyors és határozott intézkedésekkel kezdődött. Egyik első lépése volt több segélyprogram leállítása, köztük a Gázába szánt támogatások megszüntetése.
Lendvai szerint ez a döntés kettős megítélés alá esik: „Azt még megértem, ha bizonyos segélyek leállítását tartja szükségesnek, de amikor az Egyesült Államokon belüli szociális támogatásokat is megvágja, az már súlyos problémákat vet fel.”
A politikai irányváltás nemcsak a Közel-Keleten, hanem az orosz-ukrán konfliktusban is érezteti majd hatását. Trump előzetesen azt ígérte, hogy gyorsan lezárja a háborút, ám egyelőre keményebb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, ezzel némileg rácáfolva a magyar kormány várakozásaira.
Orbán békemissziója és a magyar álláspont
A magyar kormányfő az elmúlt időszakban aktív szerepet vállalt a nemzetközi konfliktusok diplomáciai rendezésében, tárgyalásokat folytatott több közel-keleti és európai vezetővel, valamint Donald Trumppal is.
Lendvai szerint azonban Orbán Viktor valószínűleg abban reménykedett, hogy Trump fellépése az orosz-ukrán háború ügyében kedvezőbb lesz Oroszország számára, ezzel pedig Magyarország is könnyebb helyzetbe kerülhet. Ehelyett Trump világossá tette, hogy ha Vlagyimir Putyin nem hajlandó engedményekre, további szankciókra számíthat.
A magyar kormány ennek fényében végül nem vétózta meg az orosz szankciók meghosszabbítását az EU külügyi tanácsában, ami éles váltás a korábbi álláspontjához képest.
A baloldali pártok széttagoltsága
Az ellenzék helyzete továbbra is bizonytalan, a 2026-os választások előtt több kisebb baloldali párt is próbálja újrapozicionálni magát. Az MSZP egykori elnöke szerint azonban egyelőre nem látszik olyan formáció, amely valódi alternatívát kínálhatna a kormányoldallal szemben.
„Ez a baloldal már összeragaszthatatlan. Valami újnak kell kinőnie, mert a jelenlegi szereplők önmagukban nem képesek erőt felmutatni.” – mondta Lendvai, hozzátéve, hogy a szétszórt ellenzéki pártok esélyeit tovább rontja az is, hogy sok esetben személyes ellentétek és régi sérelmek akadályozzák az együttműködést.
Német szélsőjobb és magyar kapcsolatok
A beszélgetés során szó esett a német AfD párt térnyeréséről is, amely egyre nagyobb befolyással bír Németországban. Lendvai felháborítónak tartja, hogy magyar kormányközeli intézmények nyíltan együttműködnek a német szélsőjobboldallal.
„Elképesztő, hogy a magyar kormány bizonyos körei egy neonáci párt vezetőjét fogadják.”
A politikus szerint mindez nemcsak diplomáciai szempontból aggályos, hanem morális értelemben is komoly kérdéseket vet fel Magyarország európai szerepvállalásával kapcsolatban.
A magyar politika átalakulása
Lendvai szerint a 2026-os választásokra a politikai térkép jelentősen átalakulhat. A jelenlegi kormányoldalon belül is megfigyelhető egyfajta mozgás, miközben az ellenzéki oldalon egyelőre nincs stabil formáció, amely képes lenne hosszú távon felvenni a versenyt a Fidesszel.
A Tisza Párt előretörése figyelmeztető jel lehet mindkét oldal számára, hiszen sok szavazó számára a jelenlegi ellenzék nem jelent vonzó alternatívát. Ugyanakkor Lendvai szerint kérdés, hogy a Tisza Párt képes lesz-e hosszú távon is megőrizni támogatottságát, vagy csak a választói elégedetlenség időszakos terméke.
Összességében a beszélgetés rávilágított arra, hogy a nemzetközi és hazai politikai helyzet rendkívül dinamikusan változik, és a következő időszak komoly kihívásokat tartogat mind a magyar kormány, mind az ellenzék számára.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
