PIRKADAT Breuer Péterrel: Lattmann Tamás – A magyar vétó, nemzetközi politika és geopolitikai kapcsolatok
A Heti TV reggeli műsorában Breuer Péter Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, egyetemi docenst kapcsolta Brüsszelből, aki a magyar vétó esetleges következményeiről, az Európai Unió döntéshozataláról, valamint a globális geopolitikai helyzetről osztotta meg gondolatait.
A magyar vétó és az EU döntéshozatala
Lattmann elmondta, hogy az Európai Unióban a vétójog olyan eszköz, amelyet ritkán alkalmaznak, mert komoly problémákat és politikai feszültséget generál. „A vétó olyan, mint az atomfegyver: mindenkinek van, de senki nem akarja használni” – mondta.
A magyar kormány az elmúlt években több alkalommal is fenyegetett vétóval, és bár ezzel figyelmet keltett, Lattmann szerint az EU-ban megvannak a mechanizmusok arra, hogy az ilyen helyzeteket kezeljék, például a tagállami szinten történő döntéshozatal áthelyezésével.
„Ha a magyar kormány megakadályozná az oroszországi szankciók fenntartását, a tagállamok egyenként dönthetnének ezekről. Ez kevésbé hatékony és politikailag problémásabb, de megoldható” – tette hozzá.
Nemzetközi kapcsolatok: USA, EU, Oroszország és Kína
Lattmann kiemelte, hogy az Egyesült Államok új, Trump-adminisztrációja az Európai Unió szankciópolitikáját támogatja Oroszországgal szemben, és valószínűtlen, hogy a magyar kormány ebben amerikai támogatást élvezhetne.
„Trump külpolitikájában Kína áll a fókuszban, nem Oroszország. Az amerikai-kínai csúcstalálkozó valószínűleg előbb megvalósul, mint az amerikai-orosz csúcs” – vélekedett.
Kína gazdasági és geopolitikai jelentőségét Trump stratégiája kiemelten kezeli, különösen a kereskedelmi konfliktusok miatt. Az Európai Unióval való együttműködés Kínával szemben egy formálódó szövetséget is jelezhet, amely Lattmann szerint az autóipart érintő védővámok kérdésében is jelentős lehet.
Magyarország helyzete a nemzetközi színtéren
Lattmann úgy látja, hogy Magyarország geopolitikai jelentőségét az ukrán-orosz háború némileg háttérbe szorította. Az amerikai kapcsolatok javítása azonban még mindig lehetséges, különösen a Trump-adminisztráció politikájának alakulásával.
„Magyarország és az Egyesült Államok bilaterális kapcsolatai nem feltétlenül romlanak a lengyel és román kapcsolatok erősödése miatt. Az, hogy ezek az országok Amerikával szorosabb együttműködést ápolnak, nem kell, hogy Magyarország számára hátrányos legyen” – mondta.
Lengyelország és Románia: regionális szövetségesek
Lengyelország és Románia amerikai kapcsolatairól beszélve Lattmann kiemelte, hogy mindkét ország stratégiai szövetséges marad az Egyesült Államok számára, bár eltérő okokból.
„Lengyelország közvetlenül érintett az ukrajnai háborúban, ezért az amerikai kapcsolatok még fontosabbak számukra. Románia esetében a földrajzi elhelyezkedés és a Földközi-tenger térségéhez való közelség teszi fontossá a kapcsolatot” – fejtette ki.
Kilátások és várakozások
Lattmann szerint az európai és amerikai politikai együttműködés továbbra is alapvető marad, és a magyar kormány vétói fenyegetései ellenére a nemzetközi közösség megtalálja a módját a döntéshozatal folytatásának.
„A világ figyelme most Kína és az amerikai-kínai kapcsolatok felé fordul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti együttműködés ezen a téren megerősödhet, ami új stratégiák kialakításához vezethet” – zárta gondolatait.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
