PIRKADAT Breuer Péterrel: Dr. Kósa Ferenc – Digitális világ: előnyök és kihívások
A Pirkadat vendége ezúttal dr. Kósa Ferenc egyetemi oktató volt, aki a digitalizáció aktuális kérdéseiről, előnyeiről és kihívásairól beszélt Breuer Péterrel. A beszélgetés központjában a digitális aláírás, az ügyfélkapu fejlesztése, valamint a digitális állampolgárság programja állt.
A digitális aláírás és az elektronikus ügyintézés helyzete
Dr. Kósa Ferenc kiemelte, hogy a digitális aláírás célja az ügyintézés egyszerűsítése, a papírhasználat csökkentése és a költséghatékonyság növelése. Bár a technológia már évtizedek óta rendelkezésre áll, az emberek többsége még mindig nem használja. „A technológia már 50 éve adott, a jogi környezet pedig körülbelül 25 éve, mégis sokan idegenkednek tőle, vagy nem is tudnak róla” – mondta Kósa.
A digitális aláírás technológiáját korábban főleg hadiipari célokra fejlesztették ki, de ma már a polgári élet számos területén alkalmazzák. Az elektronikus aláírás biztonságát hangsúlyozva elmondta: „A megfelelően alkalmazott titkosítási technológiák feltöréséhez a jelenlegi számítógépekkel több ezer évre lenne szükség.”
Miért nem használják szélesebb körben az emberek?
A szakértő szerint az emberek többsége nem használja a digitális aláírást, mert nem ismerik a technológiát, vagy ragaszkodnak a hagyományos, papíralapú ügyintézéshez. „Sokan azt hiszik, hogy az elektronikus aláírás egyenlő azzal, hogy beszkennelik az aláírásukat és elküldik e-mailben, pedig ez nem hiteles” – magyarázta Kósa.
A modern technológia fejlődésével azonban a digitális aláírás már okostelefonon keresztül is elérhető, ami sokkal felhasználóbarátabbá tette a rendszert. „Egy biometrikus azonosítással ellátott telefon elegendő ahhoz, hogy az aláírás hiteles legyen” – tette hozzá.
A digitális állampolgárság programja
Június 1-jétől az Európai Unió szabályozásának megfelelően a magyar bankoknak és biztosítóknak kötelező lesz integrálni a digitális állampolgárság program által nyújtott azonosítási rendszereket. Ez megkönnyíti a banki ügyintézést, például ha valaki kizárja magát egy applikációból, már nem kell személyesen bemennie a bankba. „Egyetlen digitális azonosítóval minden rendszerbe beléphetünk, anélkül, hogy külön-külön jelszavakat kellene megjegyeznünk” – mondta a szakértő.
A technológia kihívásai és veszélyei
Bár a digitalizáció számos előnyt kínál, nem mentes a kihívásoktól. Kósa rámutatott, hogy a leggyengébb láncszem mindig a felhasználó, hiszen a csalók az emberi hiszékenységet használják ki. „Az unokázós csalások és a banki csalások mind azt mutatják, hogy az emberek nem elég körültekintők” – figyelmeztetett.
A digitális világ másik kihívása a technológiai egyenlőtlenség, hiszen nem mindenki rendelkezik megfelelő eszközökkel vagy ismeretekkel. „Akinek nincs okostelefonja, az kimarad számos lehetőségből, például egy online szavazásból vagy ügyintézésből” – jegyezte meg.
A digitalizáció társadalmi hatása
A digitalizáció nemcsak az ügyintézést, hanem a hétköznapi életet is átalakítja. Példaként említette, hogy ma már nincs szükség a jogosítvány fizikai bemutatására, hiszen az okmányokat a hatóságok közvetlenül ellenőrizhetik digitális adatbázisokban. Ugyanakkor ez az adatbázis-alapú ellenőrzés bizonyos hátrányokat is hoz. „Ha például valaki egészségügyi problémák miatt nem alkalmas a vezetésre, azt a rendszer automatikusan jelezheti, ami korlátozásokat vonhat maga után” – magyarázta Kósa.
Levéltárak és anyakönyvek digitalizációja
A digitalizáció a történelmi dokumentumok kezelésére is kiterjed. Dr. Kósa elmondta, hogy a modern levéltári rendszerek már biztosítják az adatok hosszú távú megőrzését és archiválását, ugyanakkor az elektronikus dokumentumokról bármikor készíthető hiteles papíralapú másolat is.
A jövő digitalizációja
A műsor végén Breuer Péter rákérdezett, mi lehet az első lépés a digitalizáció felé. Dr. Kósa Ferenc szerint: „Aki elég bátornak érzi magát, regisztráljon a digitális állampolgárság pr
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
