Világ Zsidó Szemmel: A francia szélsőjobb, az antiszemitizmus, Izrael és Trump geopolitikai tervei
A Heti TV 2025. január 13-i „Világ Zsidó Szemmel” című adásában Seres Attila műsorvezető beszélgetőtársai Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija, Gyarmati István nagykövet és Kovács András, az Origó főmunkatársa voltak. Az adásban Jean-Marie Le Pen élete és öröksége, az antiszemitizmus növekedése, az izraeli helyzet és Donald Trump ambiciózus geopolitikai tervei is terítékre kerültek.
Jean-Marie Le Pen és a francia szélsőjobb öröksége
Az adás egyik fő témája Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítójának halála volt. Le Pen az európai szélsőjobb meghatározó, ugyanakkor ellentmondásos alakjaként marad emlékezetes. A vendégek megvitatták politikai hatását és személyes örökségét. „Le Pen nemcsak a francia politikát formálta át, hanem lánya, Marine Le Pen vezetésével a Nemzeti Front egy mérsékeltebb irányba fordult, ma pedig már Franciaország legnagyobb ellenzéki ereje” – hangsúlyozta Seres Attila.
A beszélgetésben szó esett a szélsőjobb mai jelentőségéről is. A vendégek szerint Marine Le Pen igyekezett „cukisítani” a párt arculatát, miközben kitartott a bevándorlásellenes politika mellett. Gyarmati István rámutatott: „Franciaország jobbra tolódása nem jelent feltétlen veszélyt a zsidó közösség számára, de a politikai polarizáció aggasztó tendenciákat mutat.”
Az antiszemitizmus franciaországi terjedése
Franciaországban továbbra is jelentős problémát okoz az antiszemitizmus. Az adásban elhangzott, hogy Párizsban és Rouenben nemrégiben horogkeresztes graffitik és zsidóellenes feliratok jelentek meg, köztük olyanok, amelyek nyíltan zsidók gázkamrákba küldésére szólítanak fel. „Franciaországban létezik egy mélyen gyökerező, klasszikus antiszemitizmus, amely a Dreyfus-ügy óta meghatározza a társadalmi és politikai vitákat” – jegyezte meg Fináli Gábor.
Kovács András hozzátette, hogy az antiszemitizmus ma már nemcsak szélsőjobboldali körökből, hanem bizonyos szélsőbaloldali és bevándorlói közösségekből is érkezik. Az adásban külön is kiemelték a francia királypárti és ultrakonzervatív csoportok szerepét, amelyek a múlt hagyományaira hivatkozva tovább táplálják a zsidóellenes előítéleteket.
A szélsőjobb átalakulása Európában: Meloni, Marine Le Pen és az FPÖ
A beszélgetés egyik legérdekesebb része az európai szélsőjobb változásait elemezte. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök példáján keresztül a vendégek rámutattak, hogy egyes szélsőjobboldali pártok igyekeznek mérsékeltebb arculatot ölteni, miközben továbbra is határozottan képviselik bevándorlásellenes politikájukat. „Meloni sikeresen csökkentette az illegális migrációt Olaszországban, miközben a külpolitikában szilárdan kiállt Izrael és Ukrajna mellett” – emelte ki Gyarmati István.
Hasonló folyamatok zajlanak az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a német Alternatíva Németországért (AfD) pártjainál is, bár az AfD esetében még mindig erőteljes szélsőséges elemek jelenlétéről számoltak be a vendégek. „Az FPÖ-nél és az AfD-nél is elindult a mérsékelt jobboldal felé való közeledés, de ez a folyamat még nem ért véget” – jegyezte meg Kovács András. A vendégek arra is kitértek, hogy ezek a pártok milyen szoros kapcsolatot ápolnak Izrael jobboldali kormányával, amely erősítheti a kölcsönös együttműködést.
Izrael: Háborús fáradtság és túszhelyzet
Az izraeli helyzet elemzése során szó esett a gázai konfliktus okozta áldozatokról és a túszhelyzetről. Az elmúlt napokban több izraeli katona halt meg a Hamász elleni harcokban, miközben a kormány állítása szerint a terrorszervezet gyakorlatilag megsemmisült. „Ha a Hamász már nincs jelen Gázában, miért hal meg még mindig ennyi izraeli katona?” – tette fel a kérdést Seres Attila, rávilágítva a helyzet ellentmondásaira.
Kovács András a háborús fáradtságra hívta fel a figyelmet, amely egyre inkább érzékelhető az izraeli társadalomban. „A lakosság jelentős része már nem hisz a háború hosszú távú sikerében, és egyre nehezebben viselik a veszteségeket” – mondta.
Donald Trump geopolitikai tervei
Az adás záró témája Donald Trump geopolitikai ambíciói voltak, amelyek magukban foglalják Grönland megvásárlását, a Panama-csatorna ellenőrzésének megszerzését és a Mexikói-öböl átnevezését. Gyarmati István szerint Trump tervei „egyfajta amerikai erőd koncepcióját tükrözik, amely a globális dominancia fenntartására irányul.”
Fináli Gábor hozzátette: „Ezek a tervek nemcsak Amerika globális ambícióiról szólnak, hanem az európai és ázsiai hatalmak geopolitikai kihívásaira adott válaszokat is tartalmazzák.” A vendégek abban egyetértettek, hogy Trump tervei ugyan megosztóak, de hosszú távú hatásuk jelentős lehet.
Összegzés: A világ átalakulása és a zsidó közösségek helyzete
A műsor végén a beszélgetés résztvevői rámutattak, hogy a politikai és társadalmi változások egyre inkább kihívás elé állítják a mérsékelt politikai erőket, miközben az antiszemitizmus és a geopolitikai konfliktusok tovább súlyosbítják a helyzetet. A Heti TV nézőit arra biztatták, hogy továbbra is kövessék a műsorokat, és osszák meg véleményüket a kommentek között.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.