„Az egészséges energiapolitika nem azt jelenti, hogy elkerüljük a válságokat” – Holoda Attila az olajárról, a dízelhiányról és a gáztárolókról
Az olajár esésének valódi jelentőségéről, az európai dízelellátás gondjairól, az elektromos autók jövőjéről és a gáztárolók feltöltöttségéről beszélgetett M. Kende Péter Holoda Attila energetikai szakértővel a Pirkadat november 10-i adásában. A vendég szerint a nyersolaj olcsóbbodása jó hír, de a valódi szűk keresztmetszet a feldolgozott üzemanyagok, mindenekelőtt a dízel beszerzése, a gázellátás miatti riogatás pedig túlzó.
Esés, de nem zuhanás
A műsorvezető a lapok szalagcímére utalva kérdezte, valóban bezuhant-e az olajár. Holoda Attila ezt még nem nevezné zuhanásnak. Az elmúlt időszakban tartósan száz dollár fölött járt a hordónkénti ár, a stúdióba érkezése előtt pedig 91 dollárt mutatott, ami nagy előrelépés ahhoz képest, ami volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyersolaj-ellátásban nem voltak igazán nagy zavarok. A világ alapproblémája, amelyet a töltőállomásokon is tapasztalunk, a feldolgozott olajtermékek ellátása, ezt pedig az olcsóbb nyersolaj önmagában nem oldja meg, legfeljebb segít rajta, hogy könnyebben elérhetők a világ kikötői.
Hiányzó dízel, hiányzó finomítók
Európa a szakértő adatai szerint a saját dízel- és kerozinfogyasztásának nagyjából 75–78 százalékát tudja megtermelni, a többit máshonnan szerzi be. Ez a beszerzés akadozik, mert a nagy feldolgozó országok, például India vagy az arab államok messze vannak, és az üzemanyagot el kell juttatni az európai piacra. Ezért vált el egymástól ennyire a dízel és a benzin ára: benzinből Európában elegendő van, dízelből nincs. A kerozinnál minimális a feszültség, és a légitársaságok készleteket halmoznak fel az ilyen átmeneti időszakokra, ezért komoly járatkimaradásokra nem kell számítani. A dízelnél viszont egyre nagyobb az úgynevezett marzs, a Brent-ár fölötti felár, igaz, mivel ez a Brenthez igazodik, a nyersolaj olcsóbbodása ezen is segíthet.
M. Kende Péter felvetette, nem kellene-e inkább arra törekedni, hogy Európa beérje a saját termelésével, és ne feltétlenül vásárolja meg a hiányzó húsz-huszonöt százalékot. Ehhez Holoda szerint sokkal hatékonyabb fogyasztású gépekre lenne szükség. A gyakran felmerülő kérdésre, hogy miért nem épít Európa nagyobb finomítói kapacitást, egyfajta 22-es csapdájával válaszolt: miközben mindenki arról beszél, hogy a fosszilis energiahordozók kiszorulnak, és a világ a megújulók felé fordul, egy 15–20 év alatt megtérülő finomítóbővítésbe vagy új finomító építésébe senki nem vág bele. Senki nem tudja megjósolni, mi lesz másfél-két évtized múlva, így a kapacitás továbbra is hiányzik.
Amerika is megérezte
A dízelhiány a vendég szerint az Egyesült Államokat is elérte. Ott mindig jóval olcsóbb volt az üzemanyag és a földgáz, hiszen a belső piac viszonylag jól ellátta magát, az amerikai dízeltermelők azonban rájöttek, hogy Európa remek piac, és inkább oda vitték a termékeiket. Ez okozott hiányt és áremelkedést odahaza. Az amerikai választót pedig nem érdekli sem az ukrajnai háború, sem a Hormuzi-szoros körüli helyzet, csak az, mit mutat a benzinkút árkijelzője. Ha magasak az árak, rosszul érzi magát, és ez a szavazatán is megmutatkozik, ahogy a múlt heti félidős választásokon is látszott.
Nem csak az elektromos autó
„Most magunk között vagyunk” – vezette fel a műsorvezető a kérdést, hogy valóban az elektromos autóé-e a jövő, mert neki az induláskor még nem, azóta viszont egyre több kétsége van. Holoda Attila szerint aki azt próbálja elhitetni, hogy egyetlen megoldás oldja meg a közlekedés problémáját, az félreviszi a gondolkodást. Az elektromos autókhoz áram kell, azt pedig a nap 24 órájában, a hét minden napján meg kell termelni, nem csak akkor, amikor süt a nap vagy fúj a szél.
Úgy véli, ahogy annak idején kialakult az egyensúly a benzines és a dízelautók között, a jövőben is még sokáig lesznek belső égésű motorok, az elektromos autók mellett pedig bővülhet a hidrogénhajtásúak piaca, amelyről ma még inkább csak vágyainkban beszélünk. Példaként Brazíliát hozta, ahol évtizedek óta etil-alkohollal hajtott autók járnak: a nagy mennyiségben termesztett cukornádból előállított alkohol azt mutatja, hogyan használja ki egy ország a rendelkezésére álló lehetőségeket. Azokban az országokban, ahol magas a megújulók aránya, inkább az elektromos autók felé lehet elmozdulni, másutt kombinált közlekedés marad fenn.
Csalóka százalékok a gáztárolókban
A sokat emlegetett gáztároló-adatokról Holoda azt mondta, hogy a százalékok összevetése csalóka következtetésre vezethet. Az európai tárolók 72 százalékos feltöltöttsége valóban évek óta nem látott alacsony szint, de Európa egészében a tárolók szerepe kisebb, mint például Magyarországon. A hazai, közel 75 százalékos feltöltöttség az éves fogyasztás 55 százalékát fedezi, így egy komolyabb ellátásbiztonsági válságot is át lehet vele hidalni, az európai 72 százalék viszont a teljes fogyasztásnak csak mintegy 24 százalékát. Jelenleg nincs olyan probléma, amely miatt ne érkezne földgáz Európába, akár LNG-ként, akár vezetéken, még ha az orosz források egyre szűkülnek is.
Arra a kérdésre, mi lesz a háború után, úgy felelt, hogy akkor az orosz földgáznak is lehet helye az európai, köztük a magyar ellátásban, de csak sokkal diverzifikáltabb útvonalak és kereskedelmi kapcsolatok mellett, hogy soha ne legyünk kiszolgáltatva egyik vagy másik szállítónak. „Az egészséges energiapolitika valójában nem azt jelenti, hogy elkerüljük a válságokat” – fogalmazott. A lényeg szerinte az, hogy ha jön egy válság, amelyet kicsiként nem tudunk elkerülni, legyen rá válaszunk. Európa ezt 2022-ig kissé elaludta, azóta viszont a diverzifikált útvonalakkal és beszállítókkal építi a szükséges szuverenitást. Tökéletesnek nem nevezné a helyzetet, de jó úton járunk.
Riogatás helyett mérlegelés
M. Kende Péter úgy vélte, ha jó úton járunk, nem biztos, hogy riogatni kell a közvéleményt. Holoda szerint az újságírók szeretik felnagyítani az ilyen híreket, mert ez adja a mindennapi hírek bukéját, de minden esetben meg kell vizsgálni, pontosan miről van szó, és mekkora ellátásbiztonsági zavart okozhat. A politikusokat sem tartja tökéletesen felkészültnek, mert kevésbé veszik figyelembe a fizika törvényeit. Tagadhatatlan, hogy egy tiszta Európában mindenki szívesebben él, de az is, hogy energiára a nap 24 órájában szükség van. Ezt az ellentmondást fokozatos energiaátmenettel lehet feloldani, a gázt egyik napról a másikra lekapcsolni nem lehet: egy átmeneti időszakot kell elviselni, és fel kell rá készülni. A műsorvezető azzal zárta a beszélgetést, hogy ezért kell mindenkinek, a politikának, az újságíróknak és a gazdaságnak is a szakértőkre hallgatnia.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
