„Hiba büntetni egy város lakóit” – Földi Judit a kormány és az önkormányzatok párbeszédét hiányolja
A Medián friss közvélemény-kutatásáról, a be nem váltott kampányígéretekről, a székesfehérvári közhangulatról, a kormány és a városvezetők kapcsolatáról, valamint a helyi közösségi közlekedésről beszélgetett M. Kende Péter Földi Judittal, a Demokratikus Koalíció székesfehérvári politikusával a Pirkadat november 10-i adásában. A politikus szerint az új kormánynak kötelessége együttműködni minden településvezetővel, pártszíntől függetlenül, mert az elmaradó párbeszédet végül a városok lakói fizetik meg.
Elégedettség, de sok még a nyitott ígéret
A beszélgetés a Medián előző nap közzétett kutatásával indult. Földi Judit úgy látja, az emberek nagy része egyelőre elégedett: fél év telt el a választások óta, és érezhető, hogy a többség le akarta váltani az előző rendszert. Pontos képet azonban szerinte csak néhány hónap múlva lehet alkotni, mert a kampányban elhangzott ígéretek közül sok érdemben még nem valósult meg. Az előző kormánypárt népszerűsége közben tovább csökken, amin az sem segít, hogy folyamatosan „dőlnek ki a csontvázak a szekrényből”. Abban bízik, hogy ennek pénzvisszaszerzési következménye is lesz, mert az emberek azt várják, hogy a közpénz végre közpénz legyen.
A beváltott vállalások közül a családi pótlék duplázását említette, amelyről biztosan tudni lehet, hogy megvalósul. Sok más ügyben viszont szerinte még nincs előrelépés. Az elmúlt hetekben civil szervezetek több tüntetést is tartottak: nem történt meg az isztambuli egyezmény ratifikálása, továbbra sem tudni a több száz kórházban hagyott csecsemő sorsáról, rendezetlen az örökbefogadás és a petesejt-donáció kérdése, és még mindig érvényben van a szívhangrendelet. A politikus, aki évekig küzdött ezekért az ügyekért, reméli, hogy a kormány komolyan veszi a civilek hangját.
Romló közhangulat, nem közbiztonság
M. Kende Péter arra volt kíváncsi, hogy a fővárosi hírekben gyakran emlegetett romló közbiztonság és a mögötte álló szociális feszültségek mennyire jellemzők Székesfehérvárra. Földi Judit romló közbiztonságot nem lát a városban, romló közhangulatot viszont igen. Azt gondolta, hogy a tavaszi választás után lecseng a feszültség, ám a kommentszekciókban egyesek vállalhatatlan hangot ütnek meg, és sokáig jellemző álnevek és troll oldalak helyett ma már saját arcukkal. Ez szerinte oldaltól független jelenség: az emberek ott próbálják levezetni a frusztrációjukat, és ez oda vezet, hogy magyart uszítanak a magyar ellen, fehérvárit a fehérvári ellen.
A testületek a város fejlődéséért ülnek ott
A műsorvezető azt kérdezte, hogy a 2029-es önkormányzati választás előtt a kommentekből áradó harag mennyiben irányul a városvezetés ellen. Földi Judit szerint a településvezetőkre és a testületekre korábban az volt a jellemző, hogy igyekeztek függetleníteni magukat az országos politikától. Ha például megújult az Ady Endre utca, annak mindenki örült, teljesen mindegy volt, hogy az előterjesztő fideszes, kutyapárti, DK-s vagy MSZP-s. Székesfehérvár a nyugalom szigetének számított: voltak viták, de a város fejlesztéséről soha nem folyt köpködés, és ez is megváltozott.
M. Kende Péter megjegyezte, hogy a polgármester és a testület az elmúlt évtizedekben tett valamit a városért. A politikus elismerte, hogy minden város fejlődött, legfeljebb azon lehet vitatkozni, mennyire és mennyi állami forrásból; most azt várja, hogy az új kormány a településeket is komolyan vegye.
Fordított szerepek, ugyanaz a gyakorlat
Arra a kérdésre, hogy komolyan veszik-e most a településeket, Földi Judit azt felelte, hogy jelen pillanatban nem. A vidékfejlesztési minisztériumnál anomáliákat lát: a városvezetők nem kapnak folyamatos tájékoztatást, és hét-nyolc hónappal a választás után sem tudják, hogyan alakul településenként a szolidaritási hozzájárulás, változik-e az állami normatíva összege vagy szerkezete. Ezt hibának tartja. Elhiszi, hogy nehéz partnerséget teremteni fideszes városvezetőkkel, de ők a választóktól kaptak bizalmat, és 2029-ig a kormány kötelessége velük együtt dolgozni. A Fideszt éppen azért kritizálták, mert Budapesten nem volt hajlandó leülni az ellenzéki kerületi polgármesterekkel. Mindenki azt kommunikálta, hogy más világot szeretne, ehhez képest az út ugyanaz maradt, csak megfordult: most a fideszes polgármesterekkel nem kommunikál a kormány.
Hogy a többiekkel igen, arról nincs információja, de a budapesti parkolási ügy, amelynek átalakításába nem vonták be a kerületi polgármestereket, nem erre utal. Úgy véli, a párbeszédnek kell az alapnak lennie: egy településvezető megítélésében nem számíthat, hogy 2024-ben milyen színekben ült be, mindenkiről jó szándékot kellene feltételezni. „Lehet, hogy naiv vagyok, de én még mindig hiszek abban, hogy ezt lehet így csinálni” – tette hozzá.
M. Kende Péter felvetette, hogy sokan úgy gondolhatják, a fideszes városvezetőknek, így akár a sikeresnek tartott Cser-Palkovics András polgármesternek is „lőttek”. A politikus szerint ez bárkit utolérhet, nem csak fideszes politikust. „Hiba büntetni egy város lakóit pusztán azért, mert 24-ben mondjuk egy fideszes vezetőt választottak maguknak” – hangsúlyozta. A településvezető büntetését politikailag még meg lehet érteni, de ha a lakók mindennapjait nehezítik azzal, hogy nem kommunikálnak a vezetőjükkel, az baj. Ezt csinálta a régi kormánypárt is, és szerinte ez is hozzájárult ahhoz, hogy az embereknek nem kellett tovább. Hiba lenne ugyanabban a cipőben járni.
Az önkormányzatok most tervezik a jövő évi költségvetésüket, ehhez tudniuk kell, milyen állami forrásra számíthatnak: miből tartják fenn az óvodákat, a bölcsődéket, a múzeumokat, a könyvtárakat és a színházakat, miből fejlesztik az utakat és a közösségi közlekedést, és hogyan fizetnek bért 2027 januárjában, ha nem ismerik a normatívát.
Buszmenetrend a lakók javaslataiból
Végül a székesfehérvári közösségi közlekedés került szóba, amelyre a város Földi Judit szerint nagyon sok pénzt költ, és mégsem tökéletes. Az elmúlt hónapokban a lakók beküldhették, milyen járatokon szeretnének változtatást. A javaslatok mintegy 80 százalékát beépítették: egy részük már szeptembertől működik, más részük januártól lép életbe. A politikus örül, hogy ezen a területen kialakult a párbeszéd, amelyet mindig is szerettek volna.
Kiemelt szempont volt a diákok közlekedése. Sok gimnazista már egyedül buszozik, leveszi ezt a terhet a szülők válláról, és a kamaszok boldogan ülnek buszra, mert menőnek tartják. Ha ez ennyire menő, ezt meg kell lovagolni, és meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a fiatalok eljussanak az iskolájukba. Ezek a változások januártól lépnek életbe, de sok megoldandó feladat maradt: egyre több az autó, nehéz parkolni, és Székesfehérvár lassan olyan, mint Budapest, ahol A-ból B-be fél óra eljutni. Ezért a költségvetésben egyre több forrást kell a közlekedésre tervezni.
A műsorvezető azzal zárta a beszélgetést, hogy azt szereti, amikor a politika a párbeszéd fontosságáról szóló szavak után cselekszik is, legyen szó városi politikusról, polgármesterről vagy képviselőről.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
