„Én ennek a háborúnak a végét nem látom” – Kis-Benedek József nem vár sokat az abu-dzabi tárgyalásoktól
Az Abu-Dzabiban kezdődő orosz–ukrán egyeztetésről, a Starlink-szolgáltatás körüli vitáról, az Ukrajnának szánt Patriot rakétákról és a háború lehetséges kimeneteléről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel a Pirkadat november 10-i adásában. A szakértő úgy látja, Moszkva szándéka nem változott: a tárgyalóasztalhoz ugyan leül, de továbbra is Ukrajna meggyengítésére törekszik, ezért a háború végét egyelőre nem látja.
Tárgyalás, miközben lövik egymást
A műsorvezető azzal vezette fel a beszélgetést, hogy az orosz–ukrán háborúban ismét oda-vissza csapások történtek: Oroszország továbbra is civil célpontokat támad, Ukrajna pedig újabb jelentős olajfinomítót vett célba. Közben az orosz veszteségek nagyságáról is hírek érkeztek, Abu-Dzabiban pedig tárgyalások kezdődtek a felek között.
Kis-Benedek József kételkedve fogadta, hogy valódi tárgyalásról lenne szó. Felidézte, hogy a felek legutóbb februárban ültek le egymással, most pedig senki nem ajánlotta fel, hogy jó szándéka jeléül a megbeszélések idejére felfüggeszti a katonai műveleteket. Az oroszok éppen ellenkezőleg azt jelezték, hogy egy percre sem hagyják abba a támadásokat. A kétnapos találkozótól ezért sokat nem vár, hiszen Vlagyimir Putyin szándéka nem változott: belement ugyan abba, hogy leüljenek, de majd talál kifogást, miért nem jöhet létre megállapodás.
A műsorvezető felvetette, hogy Putyin akár azzal is érvelhet, hogy üljön a tárgyalóasztalhoz Európa, ám ha odaülne, az sem lenne jó neki, hiszen az európaiak Ukrajnát támogatják. Vendége válasza az volt, hogy az Európai Uniót mindenképpen be kellene vonni, hiszen az ukrán támogatásról ott születnek a döntések. A franciák jelezték is, hogy részt vennének, de azt a választ kapták, hogy nincs szükség rájuk, vagyis Moszkvának nem érdeke Európa jelenléte.
Ki lehet békefenntartó, ha a NATO nem?
A tárgyalások egyik témája az, hogy egy esetleges megállapodás után milyen békefenntartók érkezhetnek. Az oroszok kizárták, hogy NATO-tagállam katonái menjenek, mivel a szövetség Ukrajnát támogatja. A szakértő arra kérdezett vissza, hogy akkor kik jöhetnek szóba: afrikai vagy távol-keleti országok? Erre pillanatnyilag senki nem tudja a választ, a kérdés így a megoldhatatlanok közé sorolható.
Hasonló zsákutcának tartja a területi kérdést. Az orosz követelés az, hogy Ukrajna teljes egészében adja át a Donbaszt, az ukránok azonban ezt elutasították. Ha egyik fél sem enged, nehéz elképzelni, miről tárgyalnak két napon át. Lett volna pedig idő az érdemi előkészítésre, de ez elmaradt, és ha csak azért ülnek le, hogy üljenek egy kicsit, annak nem sok értelme van.
Kinek a kezében legyen a védelem?
M. Kende Péter ezután a Starlinkre terelte a szót. Azt kérdezte, miért jó az, ha egy háború szempontjából kulcsfontosságú rendszer magánkézben van, és a tulajdonos akár politikai megfontolásból is eldöntheti, ad-e információt vagy sem, hiszen ez egy egész szövetségi politikát befolyásolhat. Azt is felvetette, miért nem mondja az Egyesült Államok, hogy köszöni, de van saját rendszere.
A vendég válaszában a magántulajdon tiszteletben tartásából indult ki: ha egy államnak nincs saját eszköze, kénytelen azt igénybe venni, amivel más rendelkezik. A kérdés azonban rendeződött: rövid ideig, két-három napig lassult az információáramlás, ami azért veszélyes, mert ha a jelzés késik, a rakéta becsapódik, mielőtt védekezni lehetne. Úgy véli, a tulajdonos és az állam között olyan megállapodásra van szükség, amely beleszólást biztosít az államnak, hiszen védelmi kérdésekről van szó. Az államnak sok eszköze van arra, hogy együttműködésre bírja a magánszemélyt, háborúban akár a rekvirálás is előfordul. Ebben az esetben az amerikai állam lépett Elon Musk felé, és a szolgáltatás most rendben működik. Hozzátette, hogy a franciáknak és a briteknek is van hasonló eszközük, ha nem is ugyanabban a mennyiségben és minőségben.
Patriotok – de mikor?
A Patriot rakéták ügyében a műsorvezető arra volt kíváncsi, mennyire igazak a hírek, hogy jönnek, illetve nem jönnek ilyen eszközök Ukrajnába, vagy hogy a gyártást egy európai ország, valószínűleg Franciaország vagy Németország venné át. A szakértő válaszában egyszerre nevezte kérdésnek a nagyságot és a képességet: a Patriotok gyártása nem könnyű feladat, még akkor sem, ha Ukrajna a PAC–3-as változatot kapja, nem a korszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb PAC–4-est. Ez is nagyon jó a maga nemében, és fontos lenne Ukrajnának, mert az egyes betévedő rakétákat ki tudná vele védeni. A drónok ellen viszont másként kell védekezni, ahogy verébre sem lövünk ágyúval.
Arra a kérdésre, hogy ezek a rakéták kizárólag védekezésre szolgálnak-e, M. Kende Péter azt a választ kapta, hogy elsősorban légvédelmi eszközök, de támadásra is használhatók, ahogy szinte minden fegyver. A legyártásuk és megérkezésük mindenesetre nem két nap kérdése, addig pedig újabb tárgyalások következnek, amelyektől a szakértő nem vár sok eredményt.
Személyfüggő háború?
M. Kende Péter felvetette, mennyire függ a háború vége egyetlen embertől: ha Putyinnal bármi történne, az befolyásolhatná a kimenetelt. Mindenképpen, felelte a szakértő, de nem feltétlenül jó irányba: egy másik vezető enyhíthetné a konfliktust, de akár még keményebbé is tehetné, például szárazföldi offenzívával. Úgy látja, az oroszoknak megvan a képességük még intenzívebb támadásokra, de tartanak attól, hogyan reagálna Európa és az Egyesült Államok. Putyin jelenlegi szándéka Ukrajna minden irányú meggyengítése: a lelki és fizikai megtörés, egyes területek, köztük az energetikai rendszer teljes lerombolása. Kíméletes háborúról szerinte szó sincs.
A műsorvezető azt is megkérdezte, nem lenne-e hatása egy olyan ukrán csapásnak, amely nem jár halálos áldozatokkal, de világszinten is jelentős. Kis-Benedek úgy értékelte, hogy Ukrajnának a nyugati eszközök ellenére sincs meg a képessége ahhoz, hogy igazán komoly veszteségeket okozzon, az oroszok ráadásul rendesen védik a kritikus objektumokat, ezeket drónokkal nehéz megtámadni. „Drónokkal lehet támadni, de területet nem lehet elfoglalni” – emlékeztetett. Ukrajnának most nem is lehet más a célja, mint hogy rákényszerítse az orosz vezetést álláspontja megváltoztatására, ez azonban eddig nem sikerült.
Washington sem diktál
M. Kende Péter abban reménykedett, hogy előbb-utóbb sikerülhet változást elérni Moszkvában, a szakértő azonban nem optimista. Az oroszok keményen ellenállnak, nem szeretik a Nyugatot, és az európai országokat sem a békefenntartásba, sem a tárgyalásokba nem akarják bevonni. Az amerikaiak pedig ezúttal nem akarnak beleszólni: összehozzák a feleket, és rájuk bízzák, hogy egymás között intézzék el a dolgot. Donald Trump pedig maga sincs már abban a helyzetben, hogy diktálni tudjon.
A műsorvezető azzal búcsúzott, hogy a történet nem jó, de legalább lesz miről beszélniük a következő adásokban is.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
