„Mindenről beszéltünk, csak arról nem, ami a legjobban érdekli a budapestieket” – Szepesfalvy Anna a közbiztonságról és a főváros átrendezéséről
A fővárosi közgyűlés tanulságairól, a közbiztonságról, a tömegközlekedés átszervezéséről és Budapest kétszintű önkormányzati rendszerének jövőjéről beszélgetett M. Kende Péter Szepesfalvy Annával, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetőjével a Pirkadat november 5-i adásában. A frakcióvezető vegyes érzésekkel értékelte a közgyűlést: szerinte a legfontosabb kérdés, a közbiztonság nem került napirendre, a nagy döntések pedig a nyilvánosság helyett zárt tárgyalásokon születnek.
Három lábon álló közbiztonság
„Mindenről beszéltünk, csak arról nem beszéltünk, ami szerintem a legjobban érdekli jelen pillanatban a budapestieket, az pedig a közbiztonság” – mondta Szepesfalvy Anna. M. Kende Péter maga is rendkívül fontosnak nevezte a kérdést, de kételkedett abban, hogy a fővárosi többség elképzelése gyors és látható megoldáshoz vezet.
Abban nincs vita, hogy mély társadalmi drámáról van szó, ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester fogalmaz. A nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a hasonló közterületi vészhelyzeteket ott sikerült kezelni, ahol az intézkedéscsomag három lábon állt. Az első a köztisztaság: nem válhat normává a kitört ablak, a kiborult szemetes, az összefirkált fal és a letört pad, mert ez további romlást von maga után. A második egy erős szociális láb, hogy a drogfogyasztóknak, a hajléktalanoknak és azoknak, akik az utcán élnek vagy a palackgyűjtésből próbálják fenntartani magukat, és ki vannak szolgáltatva a rájuk telepedett maffiának, legyen hová menniük és kapjanak segítséget.
A legnagyobb vita a harmadik lábról folyik a Tisza és Karácsony Gergely frakciójával. A Fidesz álláspontja szerint sehol nem sikerült tartós javulást elérni következetes közrendvédelmi fellépés nélkül: ha megvan az intézményi háttér, a köztisztaság és a közterületi rend, akkor határozottan ki kell állni amellett, hogy a normákat be kell tartani. Teljesen megszüntetni nem lehet a problémát, drasztikusan javítani viszont igen.
Budapest-pótlék és erősebb rendészek
A frakció ezért azt kezdeményezte, hogy a szociális ellátás fejlesztése mellett a budapesti utcákon szolgálatot teljesítő rendőrjárőrök kapjanak 20 százalékos bérpótlékot, úgynevezett Budapest-pótlékot, mert itt nagyobb az igénybevétel és drágább az élet, mint bárhol az országban. A javaslatot elutasították.
Szepesfalvy Anna mégis „fényt az alagút végén” lát. Hónapok óta sürgették, hogy Karácsony Gergely üljön le tárgyalni a belügyminiszterrel a fővárosi rendészek jogköreinek bővítéséről, hogy adott esetben rendőr nélkül, önálló hatáskörben is eljárhassanak. A főpolgármester végül elment tárgyalni; a közgyűlésnek ugyan nem számolt be róla, de a folyosói hírek szerint valóban folynak ilyen egyeztetések. A frakcióvezető hangsúlyozta: nem az számít, kinek a dicsősége, ha ez megvalósul, mert az a budapestiek érdekét szolgálja.
Jó cél, aggályos kivitelezés
A közgyűlés egyik nagy témája a tömegközlekedés átszervezése volt, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése nyomán. M. Kende Péter jó ötletnek nevezte az összevonást, és Szepesfalvy Anna szerint önmagában ez valóban az lehet; frakciója nem emiatt tartózkodott. A kifogás az, hogy egy nagy értékű céget könyv szerinti értéke alatt visznek be a közös rendszerbe, cégértékelés és hosszú távú számítások nélkül. Nem látták, hol húzzák meg az agglomeráció határát, és azt sem, hogy a fővárosi és az állami oldalról egyaránt 170 milliárd forintos befizetés mire elég. Szerinte nem zárható ki, hogy a javaslatot megszavazó közgyűlés súlyos vagyonvesztést okozott a fővárosnak.
M. Kende Péter arra volt kíváncsi, ki, mikor és miből fizeti be az összegeket. A tömegközlekedést eddig is finanszírozták és ezután is fogják, papíron most kevesebbe kerül majd a fővárosnak, miközben nagyobb lesz az ellátási terület. Szepesfalvy Anna azonban úgy látja, hogy a szolgáltatási színvonal csökkentése nélkül ez nem lehet olcsóbb, legfeljebb ugyanannyiba vagy többe kerülhet. Ezzel nem volna gond, ha a kormányzat nyíltan vállalná, hogy többet akar költeni a közösségi közlekedésre, de a pénz valahonnan hiányozni fog.
„Miért riadunk vissza a konstruktív vitáktól?”
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésén egész megállapodáscsomag született, a közgyűlést viszont meg sem kérdezték, holott az ő feladata meghatározni, merre menjenek a város ügyei. Ezt annál kevésbé érti, mert a 13 fős Tisza-blokk, a főpolgármester háromfős frakciója és Tüttő Kata együtt bármit megszavaztathat a közgyűlésben. „Miért riadunk vissza a konstruktív vitáktól?” – kérdezte.
Példaként azt hozta, hogy az állam 120 milliárd forintot hoz, ebből 93,6 milliárdot viszont azonnal vissza is utalnak szolidaritási hozzájárulásként, amelyről korábban azt hallották, hogy nemhogy csökkenteni, de meg kell szüntetni. Cserébe az állam sokat visz el az önkormányzati autonómiából, az önálló gazdálkodásból és a hatáskörökből, többek között a BKV, a fürdők és a kikötők felét.
Úgy látja, Vitézy Dávid „proxyháborút” vív, és Karácsony Gergelyt tolja maga elé, amikor a kerületektől forrásokat vonnak el. A Tisza a kampányban azt ígérte, hogy mindent megbeszél az emberekkel; a frakcióvezető úgy véli, senki nem azért szavazott a Tiszára, hogy ilyen mértékben átrendezzék a főváros kétszintű önkormányzati rendszerét.
Erősebb főpolgármester, nyilvános viták nélkül
M. Kende Péter kérdésére Szepesfalvy Anna egyértelműen azt mondta, hogy a főpolgármester helyzete jobb, mint hét hónappal ezelőtt, még ha ő ezt próbálja is másként beállítani. Vitézy Dávid háromfős frakciója „kis Tiszaként” működik, résmentesen illeszkedik a Tisza frakciójához; ez 13 fő, a főpolgármester frakciójával 16, Tüttő Katával 17, és a DK maradékával számolva szerinte 19 szavazat alapból megvan.
Éppen ezért felfoghatatlannak tartja, hogy a vezetés megspórolja a nyilvános vitákat. Ha Vitézy Dávid és Karácsony Gergely ennyire biztos abban, hogy szakmailag alátámasztható, ha egyeztetés nélkül vonnak el forrásokat a kerületektől, amelyek ebből részben a fővárosi önkormányzat feladatait is ellátják, akkor ezt nyilvánosan kellene megvitatni. Ehelyett a főpolgármester zárt ajtók mögött tartja az egyeztetéseket, utána a sajtóban üzenget a polgármestereknek, majd megsértődik, ha valakinek indulatosan kiszalad, hogy gyáva.
Hatalomkoncentráció a főváros felett?
Az utolsó kérdés az volt, kik ellen és milyen céllal folyik a „proxyháború”. Szepesfalvy Anna hatalomkoncentrációt lát benne. Az Orbán-kormányt eddig azzal vádolták, hogy túlságosan központosít és korlátozza az önkormányzatok autonómiáját; most cserébe azért, hogy az állam kisegítette Budapestet, jóval tovább mentek az autonómia elvonásában.
Vitézy Dávidnak szerinte zavaró tényező a 23 kerületi polgármester, mert ő fejlesztené a várost, a polgármesterek pedig a lakosság felvetéseivel jönnek. Ezt a szereplőt ki akarja iktatni a rendszerből, anélkül, hogy bárkivel, főleg a lakossággal megbeszélte volna. Frakciója ezért azt tekinti feladatának, hogy felerősítse a lakosság hangját, és megmutassa, hol éri érdeksérelem azokat, akik körül úgy fejlesztik a várost, hogy meg sem kérdezik őket.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
