„Mindig ott vannak a hölgyek” – Szabó György a Hájé Szárá hetiszakaszról, a Makpela-barlangról és a zsidó temetők megmentéséről
Sára halála és temetése, a nők szerepe az ősatyák történeteiben, a Makpela-barlang megvásárlása és Hebron mai helyzete, valamint a zsidó temetők felújítási programjának jövője volt a témája a Pirkadat november 5-i adásának. M. Kende Péter Szabó György rabbival, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) kuratóriumának elnökével beszélgetett. A műsorvezető ezúttal kifejezetten kerülni akarta a közéletet: „Ne politizáljunk most” – kérte az elején, és a heti szakaszban, a Hájé Szárában való elmélyülést javasolta.
Ábrahám története Sára szemével
M. Kende Péter, aki magát a nők csendes, nem hangos támogatójaként írta le, azt kérdezte, milyen lehetett az ábrahámi történetet Sára szemével átélni: látni, hogy a férje elviszi a fiukat, és nem tudni, hová.
Szabó György felidézte, hogy hosszú rabbinikus vita folyik arról, vajon Sára halálát az okozta-e, hogy Ábrahám fel akarta áldozni egyetlen fiát, és meg volt győződve róla, hogy nélküle tér haza. Sokféle vélemény létezik erről, de az általános vélekedés szerint ez a következtetés alapvetően nem állja meg a helyét.
A rabbi számára legalább ilyen fontos, hogy ezekben a heti szakaszokban, amelyek az ősanyákról szólnak, mennyire a nő áll a középpontban. Úgy látja, ezek a szakaszok fektetik le a zsidó vallás egyik alapkövét: a nő, az asszony szerepe meghatározó a zsidó család, sőt a zsidó közösség életében is. A francia mondást idézve: keresd a nőt. „Mindig ott vannak a hölgyek”, akik akár halk, csöndes jelenlétükkel is komoly befolyást gyakorolnak a közösség életére és a férjükre.
Egy ingatlanvásárlás részletei
Ábrahám számára fontos, hogy a felesége méltó helyen nyugodjon. A kertben, egy fa alatt is eltemethetné, ő azonban temetkezési helyet keres és vásárol: 400 ezüst sékelért, nagyon sok pénzért megveszi a Makpela-barlangot. A rabbi arra is emlékeztetett, hogy hagyományosan három olyan helyet tartanak számon a Szentföldön, amelyet a zsidók bizonyítottan pénzért vásároltak meg: a Mória-hegyet, a Makpela-barlangot és Ráhel sírját. Aki tehát vitatja, mi keresnivalójuk van a zsidóknak a Szentföldön, láthatja, hogy néhány ezer évvel ezelőtt megvásárolt földterületről van szó.
A heti szakaszban ráadásul az alku teljes folyamata végigolvasható, szinte egy ingatlan-adásvételi szerződésként: milyen feltételekkel veszi meg Ábrahám a területet, és beletartoznak-e a környező részek, a domb és a többi.
A nők szerepe a szakasz további részében is tovább fejlődik. Ábrahám elküldi szolgáját, hogy feleséget keressen Izsáknak, és a szöveg részletesen leírja a feltételeket: a kúthoz kell mennie tíz tevével, és az a lány lesz a kiválasztott, aki nemcsak neki ad inni, hanem megitatja a tíz tevét is. Így találkozik Rebekával, akiről kiderül, hogy Ábrahám rokona. Ebben a szakaszban is rengeteg összefüggést és üzenetet találni, ahogyan az előző és a következő szakaszokban is.
Hebron, a második legtöbbet emlegetett hely
M. Kende Péter arra utalt, hogy a Makpela-barlang mai szemmel nézve igen érdekes helyen fekszik. Szabó György szerint Jeruzsálem után Hebron a második legtöbbet emlegetett és tárgyalt hely. Már a kémek idején szóba kerül, amikor azzal térnek vissza, hogy óriások fiai laknak ott, Józsué könyvében pedig Káleb, Jefunne fia, a tizenkét kém közül az egyik igazmondó szabadítja fel. Hebron szerepe később a próféták könyveiben is visszatér, és végigkíséri a zsidó történelmet.
A mai helyzetét mindketten nagyon furcsának tartják. A műsorvezető emlékeztetett arra, hogy a hely formálisan nem izraeli terület, és a zsidók számára a barlang jó részében, nem is mostantól, tilos a látogatás, holott a hagyomány szerint Ádám és Éva, valamint az ősatyák és az ősanyák jó része itt nyugszik. Azt kérdezte, szükség van-e megállapodásra, vagy ezt egyelőre az időre kell bízni.
A rabbi legalább három lehetőséget lát. Az egyik, hogy Izrael visszaállítja „a nagy Izrael államát”, elfoglalja a területet, és ezzel lezárja a kérdést. A második, hogy Izrael ugyanúgy viselkedik tovább Hebronnal és több más szent hellyel kapcsolatban, mint eddig, „kisnyuszika módjára”. A harmadik, hogy megvárják a Messiást, aki ezt a problémát is megoldja.
Örök tulajdon
M. Kende Péter azt is hozzátette, hogy a Makpela-barlang megvásárlásának máig vannak hatásai: a zsidó temetőkben nincs sírmegújítási díj. A vendég a mai helyzetet jogi hasonlattal írta le: aki ma a területet birtokolja, az az ő értelmezésében vagy jogcím nélküli használónak, vagy illegális lakásfoglalónak minősül, és mindkét esetben a kilakoltatás a megoldás. Úgy véli, ha erre az adásvételre hivatkoznak, Izrael visszavehetné, ami az övé, hiszen olyan szerződésről van szó, amelyet minden monoteista vallás magáénak vall és elfogad.
Folytatódhat a temetőprogram?
A beszélgetés végén a MAZSÖK által levezényelt temetőfelújítási programra terelődött a szó, amelyet M. Kende Péter kiválónak nevezett. Szabó György azt mondta, nagyon reméli, hogy lesz folytatása. Az új kormányzattal már szerteágazó megbeszéléseket folytatnak a továbbiakról, és a temetőprojekt is az elsők között került elő.
Költségvetési szempontból nem nagy összegről van szó. Nagyjából egymilliárd forintból mintegy száz temetőt újítottak fel, átlagosan tízmillió forintot fordítva egyre. Magyarországon azonban körülbelül 1700 elhagyott zsidó temető van, ami ugyanezzel számolva 1700 millió forintot jelent, és egy emberöltőre elegendő feladatot ad. A helyzet ugyanakkor árnyalt: a temetők nagyjából kétharmada önkormányzati tulajdonban van, és a rabbi szerint az önkormányzatok jelentős része nagyon becsülettel gondozza a zsidó temetőket. A zsidóság számára ez nagyon fontos ügy, és reméli, hogy a programot a közeljövőben folytatni tudják.
M. Kende Péter a MAZSÖK egyik leghasznosabb programjának nevezte a temetőfelújítást, és azzal búcsúzott, hogy mindenki menjen el a zsinagógába, és olvassa el vagy hallgassa meg a Hájé Szárá heti szakaszát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
