„Ez egy következmények nélküli párt” – Havas Szófia szerint a baloldalnak fel kellene támadnia
A Szocialista Párt válságáról, a magyar baloldal jövőjéről és egy esetleges lengyel mintájú újjászületésről beszélgetett M. Kende Péter dr. Havas Szófia orvossal, egészségpolitikussal, a szocialista párt egykori országgyűlési képviselőjével a Pirkadat november 4-i adásában. Bár a beharangozó az egészségügyre utalt, a műsorvezető ezúttal a politikussal kezdte. Havas Szófia szerint a megerősödő jobboldallal szemben szükség volna egy valódi baloldali ellensúlyra, ilyet azonban jelenleg nem lát, és saját pártját sem tartja alkalmasnak arra, hogy a 2029-es választásokig talpra álljon.
Hová tűntek a szocialisták?
M. Kende Péter azzal indított, hogy hiányolja a nyilvánosságból azokat a közszereplőket, akik eddig a szocialista pártban tevékenykedtek, Hiller Istvántól Kunhalmi Ágnesig. Egyedül a megválasztott elnök látható, aki állítólag le akarja adni a kulcsot. A műsorvezető azt is felvetette, hogy a Fidesz-féle „csak egy kicsit megbotlottunk” hozzáállás és a teljes megszűnés között talán létezik valamilyen átmenet.
Havas Szófia emlékeztetett rá, hogy a párt tizenhat éve óriási lejtmenetben van. „Azóta a Gauss-görbe már csak a bányászbéka hátsója alá zuhant” – fogalmazott. Úgy látja, a szocialistáknak ma már felületük sincs, a közbeszédet pedig a miniszterelnök által használt „óellenzék”, „óbaloldal” címkék uralják. Ezzel nem ért egyet: mivel a szélsőjobb és általában a jobboldal Magyarországon és a világban is erősödik, egyensúlyra, olyan baloldalra volna szükség, amely összeáll és mond valamit.
A műsorvezető európai párhuzamot is hozott: a tüntetéseken szerepet vállaló új, radikálisabb baloldal és a hagyományos szociáldemokrata néppártok között szerinte nincs kapcsolódási pont, egyik sem akar kérni a másikból. Vendége ehhez hozzátette, hogy az ember fiatalon jellemzően radikális, van, aki az is marad, és van, aki idősebb korára konzervatív lesz. Példaként a volt miniszterelnököt említette, aki ifjú KISZ-esként indult, és pályája során mintegy 180 fokos fordulatot írt le. Magáról azt mondta, nagyjából ugyanott áll, ahonnan elindult.
Szakértelem helyett vélemény
A politikus szerint a fiatal generációból hiányoznak azok, akik hasonló szakértelemmel és lelkesedéssel tudnának hozzászólni a szakpolitikai kérdésekhez. Nyolc évig volt parlamenti képviselő, és büszkén idézte fel, hogy akkoriban komoly szakmai munka folyt. Amikor a szocialisták elváltak „tejtestvéreiktől”, az SZDSZ-től, volt egy kéthetes időszak, amikor az egészségügyi munkacsoport, amely szinte kizárólag gyakorló orvosokból állt, maga fogalmazta meg a törvényeket, jogászok nélkül. Ma ilyesmi elképzelhetetlen volna.
Úgy érzi, a szakértelmet már az elmúlt tizenhat évben is igyekeztek kiszorítani, és a színvonal azóta hihetetlenül lezuhant, ráadásul ez világjelenség. „Már nem számít értéknek, hogyha valaki valamihez ért. Csak legyen véleménye bármiről is” – mondta. Kedvenc példájaként egy egészségügyi menedzserképzés vezetőjét hozta, aki a politikus szerint soha nem dolgozott orvosként, mégis azt nyilatkozta, hogy ha két-három hónapon belül nincs diagnózis, majd a mesterséges intelligencia meggyógyítja a beteget. Havas Szófia ezt laikus véleménynek nevezte, és csípősen hozzátette: alig várja, hogy az elrontott ortopédiai műtéteket majd a mesterséges intelligencia operálja meg.
MSZP, DK és a „dacos kivonulás”
M. Kende Péter arra kérdezett rá, mennyire lehetséges a magukat baloldalinak nevező pártok, az MSZP és a DK valamilyen összefogása, vagy inkább valami egészen újra van szükség, amihez viszont mindenkinek le kellene adnia a kulcsot. Havas Szófia vállaltan elfogultan válaszolt. Az MSZP volt az eredeti utódpárt, sokévtizedes múlttal, ebből vált ki haraggal a DK és akkori elnöke. A DK eszmerendszerét meg sem lehetne fogalmazni, kiválását inkább dacos kivonulásnak látja.
Egy baloldali újjáalakulás motorja csak az MSZP lehetne, mert az egyetlen, amely régi, és valamilyen hálózattal még rendelkezik. Más kérdés, hogy ebben a formában és ezzel a vezetéssel képes-e erre. A vezetők nevét nem mondta ki, mondván, úgysem ismeri őket senki. Felidézte, hogy egykor egy MSZP-kongresszuson tömegek, televíziók, rádiók és újságírók voltak jelen, ma pedig „a kutyát nem érdekli”, és ennek szerinte jó oka van: nem tudnak mit mondani az embereknek, és minden létező választást elbuktak.
„Ez egy következmények nélküli párt” – idézte korábbi saját megállapítását. Értelmezhetetlennek tartja, hogy minél nagyobbat bukik egy elnök, annál tovább maradhat a helyén, és hogy a háttérből ugyanazok adják az ötleteket, akik az elmúlt tizenhat évben a mélybe vitték a pártot.
Kerületek szocialisták nélkül
A műsorvezető kérdésére, hogy egy szocialistákkal szimpatizáló választó reménykedhet-e abban, hogy 2029-ben az önkormányzati vagy az európai parlamenti választáson még találkozik a szegfűvel, a politikus azt felelte: ezt nem tudja elképzelni, mert ahhoz már régen fel kellett volna építeni a pártot. A kerületekben már nincsenek szocialisták, talán csak a XIII. kerületi önkormányzat kivétel, de előbb-utóbb ott is nyugdíjba megy a polgármester. Azt, hogy miért hullott szét a párt, ki miért szorította ki az embereket és milyen pénz áll a háttérben, külön műsor témájának tartja.
Vidéken, ahol egykor „tősgyökeresek” voltak, szintén nem látja azt a felhajtóerőt, amely 2029-re összehozhatná a csapatot. Elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugati példához hasonlóan jön egy fiatal, a volt MSZP-nél radikálisabb generáció, de a 2026-os év végén már csak két év volna arra, hogy egy baloldal felálljon. M. Kende Péter közbevetette, hogy ennek finanszírozása is döntő kérdés.
A lengyel minta és a „hazafias népfront”
Havas Szófia szerint a „varsói gyorsot” érdemes figyelni, mert Magyarország nagyjából le szokta képezni a lengyel folyamatokat. A lengyel baloldali pártok, amelyek államfőt is adtak Aleksander Kwaśniewski személyében, utána hosszú időre téli álomba merültek, nagyjából húsz évre eltűntek mindenből, és csak úgy tudtak visszatérni a parlamentbe, hogy koalíciót kötöttek a középjobbal. Ma sincsenek ott, ahol a középjobb, de egy hasonló szerkezet itthon is elképzelhető volna.
Ehhez azonban a jelenlegi kormánypárt részéről is más szemlélet kellene. A politikus úgy látja, a Tisza valójában egy „hazafias népfront”, amely mindenkit összegyűjtött, aki a Fidesz ellen volt. Erre nagy szükség volt, és meg kellett tenni, hogy a következő választáson ez elég lesz-e, már más kérdés. Egyetértett Ruff Bálinttal abban, hogy az „óbaloldal” és „óellenzék” terminológiát abba kellene hagyni, hiszen „ha az ember nem hal meg fiatalon, hát akkor megöregszik”, és előbb-utóbb mindenkiből „ó” lesz. A lengyel minta tehát Havas Szófia szerint elképzelhető, de ahhoz a baloldalnak fel kellene támadnia, és kérdés, van-e benne ehhez erő.
M. Kende Péter a beszélgetést két tréfás megjegyzéssel zárta: az „ó, de jó beszélgetés volt” szójátékkal, valamint azzal a kérdéssel, hogy ha a Tisza hazafias népfront, akkor ki lesz benne Pozsgay Imre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
