„Én nem tartom a magyarországi zsidóságot Magyarországon vendégnek” – Nógrádi Péter a hazai zsidóság helyzetéről és az izraeli kormányalakításról
A magyarországi zsidóság helyzetéről, az izraeli választások utáni kormányalakításról, a vallásos pártok és a katonai szolgálat kérdéséről, valamint a vidéki és a fővárosi zsidóság kapcsolatáról beszélgetett Breuer Péter Dr. Nógrádi Péter ügyvéddel, a Mazsihisz alelnökével a Pirkadat november 3-i adásában. A vendég szerint a hazai zsidóság ha nem is a fénykorát, de nyugodt korszakát éli, Izraelben pedig a lehető legszélesebb, cionista egységkormányra volna szükség.
Ügyvédként és nyelvtudással az alelnöki munkában
Breuer Péter a „Mazsihisz egyik ügyvédjeként” mutatta be vendégét, majd hozzátette: ezt nem úgy értette, hogy ügyvédként dolgozik a szervezetnek, de egy ügyvéd mindig használja a praktikáit. A vendég elmondta, hogy alelnöki munkájában valóban segíti jogászi képzettsége, mert így keretezni és értelmezni tudja a dolgokat.
A Mazsihisz alapszabálya szerint az alelnök azokat a feladatokat látja el, amelyeket az elnök rábíz. Az elnök figyelembe vette, hogy héberül, angolul és természetesen magyarul is beszél, ezért ő képviseli a szövetséget azokon a nemzetközi eseményeken, ahol ez a nyelvtudás segít: egy követségi fogadáson éppúgy, mint egy nemzetközi szervezetben.
Ha nem is fénykor, de nyugodt kor
A műsorvezető ezután maga lépett egy nemzetközi szervezet képviselőjének szerepébe, és azt kérdezte, megerősíti-e a Mazsihisz alelnöke, hogy a magyar zsidóság a fénykorát éli. A válasz: ha nem is a fénykorát, de nyugodt korát. Ez szerinte nagyon fontos, mert a vallásgyakorláshoz, a zsidó élet és a zsidó életciklusok kibontakozásához nyugalom kell. Mint mondta, ez ma Magyarországon „hála Istennek és hála azoknak a kormányzati magatartásoknak, intézkedéseknek, amiknek tanúi vagyunk”, biztosított.
Breuer Péter, miután köszöntötte vendégét születésnapja alkalmából, felidézte, hogy vendége élt Nagy-Britanniában és Izraelben is, így nemcsak a nyelvet, hanem a zsidó mentalitást és mindennapokat is ismeri. Összevetésként Franciaországot, Spanyolországot és Angliát hozta szóba, ahol az antiszemitizmus rég nem látott szintre emelkedett. Az adásban szomorú fejleményként hangzott el az is, hogy a nyugat-európai és amerikai progresszív mozgalmak egy része olyan mértékben antiszemita és anticionista, ami szinte felfoghatatlan, holott a zsidóság mindig progresszív gondolkodást is jelentett. A remény az, hogy ezt a csalódást Magyarországon nem kell megélni.
Egységkormány és egy olyan vezető, aki nem oszt meg
Az izraeli választások után, amikor az államfő kormányalakítási megbízást ad, a műsorvezető arról kérdezte vendégét, mit lehetne tenni azért, hogy az először szavazók jobban ismerjék a történelmet. Az alelnök összetett kérdésnek nevezte ezt, és két tényezőre bontotta.
Zsidó emberként sokat gondolkodik az izraeli választásokon, hiszen szerinte minden zsidónak kettős kötődése van: a hazájához, ahol él, és Izraelhez. Abban biztos, hogy a legjobb egy minél szélesebb egységkormány volna, és hogy annak vezetője csak olyan ember lehet, aki nem osztja meg a nemzetet. Úgy látja, minden közösségnek – népnek, nemzetnek vagy éppen a Mazsihisznek – olyan vezetőre van szüksége, aki összehozza és közös irányba viszi az embereket.
A másik tényező, hogy a holokauszt óta több generáció nőtt fel, és számukra feledésbe merülhet, miért jött létre a zsidó állam. „Azért jött létre, mert Európában nem védte meg senki a zsidóságot, mert a holokauszt megtörténhetett” – mondta. A zsidók olyan államot akartak, amelyben az életük védelmet talál. Izrael ma nagyhatalmi játszmák kereszttüzében áll, ahol kevés választása van abban, hogy megvédi-e önmagát. Az alelnök szerint képes erre, és bízik abban, hogy az izraeli védelmi erők úgy végzik feladatukat, ahogy egy háborúban emberségesnek lehet maradni.
Cionista koalíció, vallásos pártok, katonai szolgálat
Breuer Péter szerint a koalíció tagjainak cionista képviselőknek kell lenniük, akik tudják, hogy a hazát meg kell védeni, és mindenkinek ugyanaz a kötelessége: katonának vagy közösségi szolgálatra menni. Nógrádi Péter ezt a kérdést is kettéosztotta. Egyrészt a lehető legszélesebb cionista koalícióra van szükség. Hasonlatként azt hozta, hogy Magyarországon sem lehetne koalíciót kötni olyan párttal, amely azt mondaná, hogy Magyarország nem a magyaroké. Kifejezetten az arab pártokra gondolt: véleménye szerint olyan párttal, amely az állam zsidó jellegét megkérdőjelezi, nem lehet koalícióra lépni.
A másik kérdés a vallásos pártoké, amelyek között vannak cionisták és nem cionisták. Elmondta, hogy hagyománytisztelő vallásos családban nőtt fel, és magát a neológ vallási szabályok szerint vallásos, hagyománytisztelő embernek tartja. Számára érthetetlen és elképzelhetetlen, hogyan nem akarja egy vallásos ember megvédeni Izraelt, a saját népét. Közeledik a Hanuka is, tette hozzá, és fel nem foghatja, hogyan tagadhatja meg a katonai szolgálatot valaki, aki Izraelben él, és vallásos zsidónak tartja magát.
A nemzet integráns része
A műsorvezető egy régi imakönyvet hozott szóba, amelyben héber betűkkel az áll, hogy mindig tiszteld a befogadókat. Ő úgy értelmezte, hogy a vendég alkalmazkodjon a vendéglátóhoz, tartsa be a helyi szokásokat, és ha kell, tisztelje Ferenc Józsefet is. Vendége itt vitába szállt vele: „Én nem tartom a magyarországi zsidóságot Magyarországon vendégnek.” A nemzet integráns részének tekinti, amely természetesen tiszteli a magyar törvényeket, hagyományokat és szokásokat. Breuer Péter kiegészítésére, hogy a pozitív hagyományokról van szó, nem a rossz döntésekről és koalíciókról, azt felelte: ez nyilvánvaló.
Hozzátette, hogy a magyarországi zsidóság ugyanúgy drukkol a hazája sikerének, mint bármely nem zsidó vallású ember, és ez így normális, így természetes. A zsidó közösség és a magyar közösség közös célért, a nemzet jólétéért és biztonságáért akar dolgozni, és szerinte a Mazsihisz is így gondolkodik.
Budapesti vidéki
Végül arról volt szó, hogyan halad a vidéki és a fővárosi zsidóság kapcsolatainak erősítése, amelyre megválasztásakor Nógrádi Péter különös figyelmet ígért. A Mazsihisznek két alelnöke van, és eddig az volt a szokás, hogy egyikük budapesti, a másik vidéki. Ő magát „budapesti vidékinek” nevezte, mert vidéken született. Szoros kapcsolatot ápol a nem budapesti hitközségekkel és közösségekkel, és holokauszt-megemlékezésekre, gasztronómiai és kulturális fesztiválokra és sok más eseményre is gyakran eljár. Úgy érzi, alelnöki tevékenységét a nem budapesti zsidóság megbízásából és érdekében is végzi. Hangsúlyozta: a magyarországi zsidóság egységes, Budapest és vidék egy országban, egy közösségben él együtt zsidóként.
A műsorvezető hosszú életet, egészséget és boldogságot kívánt vendégének, aki a békét és sok tanulást kívánt fiataloknak és időseknek egyaránt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
