„Jelenállás szerint csoda” – ifj. Lomnici Zoltán szerint Trump legfeljebb az egyik házat őrizheti meg
Az amerikai félidős választás várható kimeneteléről, a Demokrata Párt feltörekvő jelöltjeiről, Donald Trump politikai stílusáról és a két nagy párt 2028-as esélyeiről beszélgetett M. Kende Péter Dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, a Századvég jogi szakértőjével a Pirkadat november 3-i adásában, éppen a választás napján. A vendég úgy látja, megosztott demokraták és gyenge republikánusok állnak egymással szemben, és ennek a helyzetnek az amerikai polgár a vesztese.
Csoda kellene a republikánusoknak
M. Kende Péter első kérdése arra vonatkozott, mi lesz, ha Donald Trumpnak a két ház közül legalább az egyiket sikerül megőriznie. „Jelenállás szerint csoda” – felelte Lomnici Zoltán, hozzátéve, hogy ezt az amerikai elnök és pártja nagy szurkolójaként mondja. Különbséget tud tenni ugyanakkor – sok hozzá hasonlóan gondolkodó konzervatívhoz hasonlóan – a valódi konzervatív intézkedések és az általános amerikai wilsoni beavatkozó politika között, amely a világ szempontjából is káros. A stílusról röviden annyit mondott, hogy viszolyog attól, amit Donald Trumptól és a magyar kormányfőtől lát; neki Bill Clinton és Ronald Reagan habitusa áll közelebb, sőt Obama stílusát is jobban kedveli.
A félidős választás elemzésétől mindenkinek érdemes óvakodnia, tette hozzá, mert később visszajátszható. Ha Trump megtartja valamelyik házat, akkor a Demokrata Párt boldog lehet, hiszen az elnök, aki a vendég szerint sok jót tett az országért, gazdaságilag most nem tudja hozni a formát: magasak a benzinárak, és az infláció is jelentkezik. A kampányban a gazdasági témák dominálnak, és ebben a republikánusok, leginkább maga Trump, nem tudják hozni azt a szintet, amelyet az amerikaiak elvárnak.
Feltörekvő demokrata sztárok
A legizgalmasabb csatát Michiganben és Texasban látja. Michiganben Abdul El-Sayedet a Fox News minden nap támadja, a demokraták viszont pajzsra emelik. Texasban James Talarico a texasi törvényhozásban azzal szólalt fel, mit tenne Jézus, ha itt lenne; Lomnici úgy látja, ilyen erősen vallásos fellépéssel ritkán találkozni, és szokatlan, ahogyan egyházat, vallást és politikát összekever. A taktika ugyanakkor érthető: a demokrata Talarico így próbálja megszólítani a republikánus szavazókat, és Ken Paxtonnal szemben elhalászni a hagyományosan republikánusra szavazó bizonytalanokat.
Mindkét politikus a Demokrata Párt feltörekvő sztárja, és Barack Obama már hónapok óta kitüntetett figyelemmel kíséri, támogatja őket; érdemes figyelni, kihez megy el, kit ölelget Obama. Már nemcsak az állami, hanem az országos televíziókban, például a CNN-en is szerepelnek. El-Sayednek ugyanakkor a párton belül is vannak ellenzői: testvére Barack Obama elnöksége idején felkerült a terrorgyanús személyek amerikai nyilvántartására, a Muszlim Testvériséggel hozták kapcsolatba. A nyilvános fórumokon rendre megkapja ezt a kérdést, és Lomnici szerint elég jól vágja ki magát, de a közép-nyugati amerikai választónak elég annyi, hogy muszlim. Ennek van irracionális oldala, de 2001. szeptember 11. után érteni kell, hogyan működik a néplélek.
Megéri-e Texast elhódítani?
M. Kende Péter politikai tanácsadói szemmel tett fel egy kérdést: miért olyan fontos a demokratáknak Texas? Ha ő demokrata stratéga lenne, attól tartana, hogy többet veszítenek a réven, mint a vámon, ha most behúzzák az államot, hiszen két év múlva kell igazán gondolkodniuk.
A vendég ezt egyáltalán nem tartotta merész gondolatnak. Vannak hagyományosan sok elektort küldő államok, és ebből a szempontból például Kalifornia sokkal fontosabb, mint Texas, bár voltak nagy átfordulások is: Florida sokáig demokrata volt, aztán republikánus lett, és most DeSantis kormányzó jól csinálja. Valóban óriási kockázat, ha egy évtizedek óta republikánus államban megjelenik Washingtonban egy demokrata képviselő vagy szenátor, aki aztán nem teljesít jól, mert akkor az igazán nagy megmérettetés csúszhat el. Sokkal fontosabb egy államot az elnökválasztáson megnyerni, mint a félidős választáson. Ugyanakkor a republikánusok meggyengítésének komoly eszköze lehet, ha a demokraták mindkét házat elhódítják, és ehhez Lomnici szerint Texas sem feltétlenül kell.
Lemondhat-e Trump?
A műsorvezető felvetette azt az elméletet is, hogy ha Trump mindkét házat érezhetően elveszíti, egészségi állapotára hivatkozva visszavonulhat, és a hátralévő időre J. D. Vance léphetne elő. Lomnici ezt nem tartja reálisnak. Egy rendkívül küzdő, bizonyos esetekben erőszakos karakterről van szó, aki a végletekig kifeszíti a húrt, és ha kell, a legszorosabb szövetségeseit is feláldozza: hamarabb küldené el az alelnököt, ha erre alkotmányos lehetősége volna, mint hogy bármiért felelősséget vállaljon.
Rossz ízű párhuzamként felidézte a Trumpról szóló filmet és a benne szereplő ügyvédet, aki azt tanította, hogy mindent tagadni kell, győzelmet hirdetni és menni előre. Trump szellemisége ezért nem a megadásról és a visszavonulásról szól. A Republikánus Párt pedig szerinte lekötelezettje, hiszen – egy Gyurcsány-klasszikust idézve – „a mélyből” hozta vissza a kormányzás lehetőségét.
Bizonytalan demokraták 2028 előtt
A demokrata oldal sem egységes. Lomnici felidézett egy szerinte nagyon beszédes videót, amelyben Gavin Newsom, a párt másik csillaga egy CNN-es riporterrel legyező horgászat közben arról beszél, indulna-e elnöknek. Newsom azt mondta, ha Kamala Harris indul, ő nem. A pártban tehát bizonytalanság van, és két évvel a választás előtt a demokraták sem tudják, a képviselőházi kisebbségi vezetővel, egy afroamerikai politikussal, a kaliforniai kormányzóval vagy a legutóbbi választás vesztes jelöltjével vágnak-e neki. M. Kende Péter szerint ez utóbbi lenne a biztos bukás.
Harris ugyanakkor népszerű a közösségi médiában, és Obamához hasonlóan járja a csatatérállamokat, a fórumokat és a lakossági gyűléseket, támogatja a jelölteket, akik ezt el is fogadják; El-Sayed mellett is ott ült. A szakértők szerint, akik értik a mostani amerikai politikát, megosztott demokraták és gyenge republikánusok állnak szemben, és ennek valójában az amerikai polgár és az amerikai politika a vesztese.
A műsorvezető ehhez hozzátette: nem tudni, mikor ébred fel a két nagy párt és az amerikai polgár, hogy nem ilyen lovat akartak, és ennek az lehet a következménye, hogy mindkét párt elitjének legalább egy részétől el kell majd köszönni. Erre azonban még van idő, és a következő időszakban bőven lesz miről beszélgetniük.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
