„Ez most a túlélés költségvetése” – Gémesi György szerint az önkormányzatok még messze vannak a nyertesek közül
A 2027-es költségvetés önkormányzati fejezetéről, a kormánnyal folytatott egyeztetések megakadásáról, az alkotmányozásról és a Gödöllőt érintő közösségi közlekedésről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Gémesi Györggyel, Gödöllő polgármesterével a Pirkadat november 3-i adásában. A polgármester jó iránynak tartja, hogy a tervezet enyhít az elvonásokon, a települések azonban ebből csak működni tudnak, az elmaradt fejlesztéseket pótolni nem.
Nyertesek lesznek-e az önkormányzatok?
Gémesi György elmondta, hogy a tervezetet még nem nézte át minden részletében: a kollégái elemzik, ő maga az önkormányzati fejezet irányait és a sajtóelemzéseket olvasta. A költségvetést pénteken töltötték fel, előtte az önkormányzatok nem kapták meg, bár beszéltek arról, mi lesz könnyebb és mi nehezebb.
A műsorvezető emlékeztetett rá, hogy az önkormányzati szektor az elmúlt években a költségvetések vesztesei közé tartozott, és arra volt kíváncsi, kikerülhet-e ebből a helyzetből. Lőrinc Viktória miniszter azt nyilatkozta, hogy az önkormányzatok a 2027-es költségvetés nyertesei, Gémesi ezen viszont vitatkozna. Az értékeléshez szerinte vissza kell tekinteni az elmúlt 10–15 évre, amikor „kivéreztették” az önkormányzatokat. A többletforrások és a kisebb elvonások most a működésben keletkezett hiányokat próbálják pótolni, de messze nem elegendők arra, hogy az utakban, járdákban, vízvezetékekben elmaradt fejlesztéseket is behozzák. „Ebből tudunk működni a következő év végéig” – fogalmazott, vagyis túlélik a következő esztendőt is, aztán meglátják, hogyan tovább.
Jó irány, amelyet elvisz az infláció
A polgármester örömmel látja, hogy a kormányzatnak jó szándéka van: a szolidaritási hozzájárulás 15 százalékkal csökken, és törekvés van arra, hogy az állami feladatokra adott normatívák kövessék az inflációt. Ezt a többletet viszont elviszi maga az infláció, az önkormányzatoknak ugyanis többletköltségeik vannak, és az egyensúlyt így kell értékelni.
Összességében, a magyar költségvetés mostani pénzügyi helyzetében, az inflációkövetést, a kiemelt területeket, például a fővárosi és a vidéki nagyvárosi közlekedést, valamint a szolidaritási hozzájárulás csökkentését jó iránynak tartja. Az önkormányzatoknak azonban azt kellene látniuk, mit tervez a kormány a következő három és fél, négy évben. Ha ez a trend folytatódik, akkor lehet tervezni, és akkor lehet majd az elmaradt fejlesztések pótlásán, útépítésen, járdaépítésen és intézményfelújításon is gondolkodni.
Négy találkozó, kevés eredmény
M. Kende Péter felidézte, hogy a pedagógus-szakszervezetek képviselői is arról beszéltek nála, hogy leginkább egy őszinte, előre tekintő párbeszédre volna szükségük a kormánnyal. Gémesi elmondta, hogy az önkormányzati szövetségek négyszer találkoztak a kormánnyal, de igazán semmiben nem tudtak megállapodni. A legutóbbi ülés napirendjén a költségvetés szerepelt, a miniszter azonban nem tudott eljönni, csak államtitkárok voltak jelen, a Pénzügyminisztérium képviselője pedig nem érkezett meg. Ez szerinte nem jó párbeszéd, hiszen ott kell lenniük az érintett szaktárcák minisztereinek vagy államtitkárainak. A költségvetést a beterjesztés előtt végül csak nagyon vázlatosan tudták megtárgyalni.
Egy lépést mégis előreléptek: a következő időszakban munkacsoportokban tárgyalják meg az önkormányzati oldal javaslatait. A nyolc önkormányzati érdekszövetség elkészítette javaslatait, négy munkacsoportot javasolt a finanszírozás, a közjog, a területfejlesztés, valamint a feladatok és finanszírozás témakörében, a témákat és a vezetőket is meghatározták, és mindezt elküldték a minisztériumnak, válasz azonban még nem érkezett.
A polgármester szerint alapvető, hogy meghatározzák, mi az állam és mi az önkormányzatok feladata, hogyan oszlanak meg köztük a feladatok és hatáskörök, és milyen finanszírozás jár hozzájuk. Enélkül nem lehet továbblépni, és a következő év is a túlélés költségvetése lesz. A költségvetés érdemi tárgyalását is várják, mert a tervezet még módosítható; sokkal több pénzt nem fognak kapni, mert nincs több a büdzsében, de legalább végig kellene beszélni, mire jutott forrás és mire nem.
Az önkormányzatok helye az alkotmányban
Fontos kérdésnek nevezte az alkotmányozási ígéretet is: hogyan szerepelnek majd az önkormányzatok az új alaptörvényben. Úgy érzi, mintha szünet állt volna be a kormány és az önkormányzatok tárgyalássorozatában, ezért az országos önkormányzati érdekszövetségek együttesen kérték, hogy gyorsuljon fel újra. Értékeli a kormány szándékát, hogy partnernek tekinti az önkormányzatokat, de látni szeretné ennek konkrét menetét.
A beszélgetés végén visszatértek a témára. Gémesi elmondta, hogy már dolgoznak azon, hogyan kerüljön be az önkormányzati rendszer az alkotmányba, és részben a kilencvenes évek alapjaihoz térnének vissza: az első alkotmányban az önkormányzatok és az állam viszonya – ha túlságosan decentralizáltan is – szabályozott volt. Ebből lehet átemelni, és közben a kor kihívásainak is meg kell felelni. Az alkotmányozásról egy külön adásban folytatják.
Kényelmesebb HÉV a metróálmok helyett
A műsorvezető arra is rákérdezett, hogyan érinti Gödöllőt az új agglomerációs közlekedési csomag. A polgármester szerint a várost a HÉV-en keresztül érintené, a vasúti kapcsolat Budapest felé viszonylag jó. Vannak tervek a metró Cinkotáig való meghosszabbítására, ezeket egyelőre álmoknak tartja, mert nagyon sok pénz kellene hozzájuk.
Ehelyett a HÉV vonalát korszerűsítené, és kényelmesebb kocsikat állítana forgalomba. A Gödöllő és Budapest között ingázóknak szerinte a komfort a fontos, az az öt-nyolc perc kevésbé, amennyivel lassabban megy a HÉV: hogy nyáron legyen légkondicionálás, télen ne fagyjanak meg, és ne essenek le az ülésről Mogyoród és Gödöllő között. Az utasok inkább rászánnak öt-hét percet, és még jól is járnak, mert reggelente nagyon komoly a forgalom az autópályán; ő maga is csak nehezen jutott be a stúdióba. Az embereket át kell irányítani a közösségi közlekedésre, ehhez pedig megfelelő szolgáltatás kell: nem extra vagy luxus, csak biztonság és kényelem.
Gödöllő a tavalyi szinten tervez
Végül a város jövő évi büdzséjéről esett szó. Gödöllő már elkezdte a tervezést, a tavalyi szinten. A helyzet egy picivel jobb lesz, ez valamelyest kitágítja a kereteket, de a költségek közben drágultak, így sok mindent, amit a lakók elvárnának, nem tudnak megvalósítani. Ha azt sikerül biztosítani, amit 2026-ban, az már óriási eredmény lesz, mondta a polgármester. Ehhez próbálják összeszedni forrásaikat és bevételeiket, a kiadásokat pedig úgy szabályozni, hogy a vállalt feladatok teljesíthetők maradjanak. Néhány fejlesztés már elindult, és bíznak benne, hogy uniós források is elérik a várost, amelyekből a lakosság biztonságérzetét erősítő vagy a költségeket csökkentő beruházások valósulhatnak meg.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
