„Nagyon más eredmény, mint amire számítottunk” – Seres Attila az izraeli választásról és a törékeny kisebbségi kormány esélyéről
Az izraeli választás meglepő eredménye, az arab pártok 19 mandátuma, Donald Trump megjegyzése és a kormányalakítás lehetséges forgatókönyvei voltak a téma a Pirkadat október 30-i adásában. M. Kende Péter Seres Attilával, A Világ Zsidó Szemmel műsorvezetőjével értékelte a hét fő eseményét. A péntek reggeli gyorselemzésben Seres arra tippelt, hogy Likud vezette kisebbségi kormány alakul, és tavasszal újra választanak.
Váratlanul határozott győzelem
Izraelben nem olyan gyorsan dőlnek el a választások, mint áprilisban Magyarországon: a hivatalos eredmény csak november 4-én lesz meg. Seres szerint azonban gyakorlatilag már minden szavazatot megszámoltak, a dupla borítékosakat is, így a számok véglegesnek tekinthetők. Netanjahu koalíciója 53 mandátumot szerzett, a vele szemben állók 48-at.
M. Kende Péter ezt tökéletes patthelyzetnek nevezte, és hozzátette, hogy bár sok mindennel lehet vádolni, azzal nem, hogy feltétlen híve lenne Benjamin Netanjahunak, de a miniszterelnök elképesztően hajrázott a végén, ellenfelei gépezete pedig az utolsó pillanatokban nem úgy működött, ahogy kellett volna.
Seres elsősorban azt elemezte, mennyire eltér ez a várakozásoktól. Szinte minden elemzés, és ők maguk is A Világ Zsidó Szemmel adásaiban markáns ellenzéki győzelemre számítottak; a hétfői műsorban gyakorlatilag vita sem volt erről, és a Polymarket fogadóoldalán is jóval többen tippeltek Eisenkot sikerére. Ehhez képest az Eisenkot és a tőle függetlenül induló Bennett együttes tábora öt mandátummal maradt el a Likud tömbjétől, ami őt mindenképpen meglepte. A 78 százalékos részvétel a magyarországihoz hasonló volt, és azt mutatja, hogy az izraeli társadalom sorsdöntőnek érezte ezt a választást.
Hol nyert Netanjahu?
A műsorvezető azt firtatta, milyen törésvonalak mentén lépett előre Netanjahu: nagyváros vagy kistelepülés, askenázi vagy szefárd, vallásos vagy szekuláris, idősebb vagy fiatal. Seres ezt nagy kérdésnek tartja, amely túlmutat egy pénteki gyorselemzésen, ezért a válasszal még várna.
Saját értékelése szerint Netanjahu történelmi szempontból sok hasznot hozott Izraelnek. „Sokkal erősebb ma Izrael, mint valaha a történelme folyamán” – mondta, és ebbe még a bibliai időket is beleértené. Ilyen stabil helyzete a régióban szerinte soha nem volt az országnak, és ez a miniszterelnök diplomáciai és katonai sikereinek köszönhető. Más kérdés, hogy 2023. október 7. tragikus eseményei után a kormány felelőssége mindenképpen felvethető. Azt a történelem dönti majd el, hogy nem éppen ez a tragikus trigger kellett-e ahhoz, hogy Izrael minden más megfontolást háttérbe szorítva leszámoljon az ellenségeivel.
A patthelyzet kifejezést Seres nem tartja pontosnak, mert szerinte nyilvánvaló, hogy most Netanjahu tömbjének van nagyobb esélye a kormányalakításra. Igazi kérdésnek a kormányozhatóságot látja.
Trump megjegyzése
M. Kende Péter felhozta, hogy Donald Trump az előző nap úgy fogalmazott: nem biztos, hogy tapsolnának Amerikában egy olyan izraeli kormánynak, amelyben Ben-Gvir és Smotrich, illetve pártjaik is szerepet kapnak. Azt kérdezte, mindez mennyire szűkíti vagy bővíti Netanjahu mozgásterét.
Seres szerint a külföldi nyomásgyakorlás fontos szempont; Európa is próbálkozik, de kisebb súllyal esik latba Izraelben, mint Amerika. Valóban sokaknak szúrják a szemét ezek a szenvedélyesebb politikusok, akiket sokan szélsőségesnek tartanak. A kérdést a hétfői adásra hagyta.
Tizenkilenc arab mandátum
Történelmi szempontból is figyelemre méltónak nevezte az arab pártok 19 mandátumát, amely 13-6 arányban oszlik meg a két párt között. Ez a Kneszet 120 helyének nagyjából 16 százaléka, ami önmagában nem elképesztő, hiszen megfelel az arabok számarányának. Az új trend az, hogy korábban kisebb volt a szavazási kedvük, és a mandátumaik aránya elmaradt a népességi aránytól. Most lelkesebbek voltak, ami Seres elmondása szerint sokakban kételyeket is felvetett: a kampányhajrá értékeléseiben szóba került, hogy külföldről pénzelhették őket, és a választási csalás kérdése is felmerült.
A saját megfigyelése szerint arról keveset beszélnek, hogy ezeknek a választóknak jelentős része beduin arab, akik nincsenek egy tömbben a többiekkel, nem iszlamisták, és a palesztin kérdés sem szívügyük. Az izraeli társadalomban Seres úgy látja, kicsit olyan szerepet töltenek be, mint Magyarországon a romák, és politikailag nem számítanak annyira elkötelezettnek.
Három lehetséges kormány
A kirajzolódó képből három eset következhet: kisebbségi kormány külső támogatással, az arabok vagy egy részük bevonása valamelyik tömbbe, vagy egységkormány. Seres az elsőre tippel: „törékeny kisebbségi kormány lesz külső támogatással”, mindenképpen a Likud vezetésével. Nagy esélyt lát arra is, hogy legkésőbb tavasszal új választást tartanak, és azután alakul meg valamiféle egységkormány.
A részleteket a hétfői A Világ Zsidó Szemmel adásban folytatják, a beszélgetőtársakkal együtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
