„Nem mondhatja el egyik fél sem, hogy győzött” – Kis-Benedek József a patthelyzetről és Izrael változatlan kihívásairól
Az izraeli választás eredménye, a kormányalakítás esélyei, az arab pártok szerepe és Irán volt a téma a Pirkadat október 30-i adásában. M. Kende Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett arról, mit jelent a kialakult patthelyzet Izraelnek és a régiónak. A vendég úgy látja, hogy lassan a következő választásra is készülni lehet 2027 elején, a koalíciós alkuk ára pedig egyelőre kiszámíthatatlan.
Patthelyzet, amire lehetett számítani
Kis-Benedek József szerint az eredmény a várakozásoknak megfelelően alakult: a korábban felvázolt változatok között a patthelyzet is ott volt. Mindkét oldal magának vindikálja a győzelmet, de valójában egyik sem mondhatja, hogy nyert. A Likud megőrizte erejét, ez komoly tanulság, ám egyedül nem képes kormányt alakítani, így minden azon múlik, kivel szövetkezik. Az Eisenkot-féle csapat megerősödött, bár a szavazatok számában nem érte el a Likudot, amit a szakértő szerint előre lehetett látni.
A döntő kérdés a régi: milyen szerepet kapnak a kispártok, kivel tudnak megegyezni, és mi lesz a megegyezés ára. Arról, hogy egy esetleges koalíció meddig tart, a vendég inkább nem is jósolt, hiszen volt már példa arra, hogy gyorsan szétesett. Akik végül felhatalmazást kapnak, azok kormányának jövője is kétséges marad.
Az arab pártok kérdése
A kampányban a Likud és az Eisenkot-féle koalíció egyaránt kizárta, hogy az arab pártokkal lépjen szövetségre. Kis-Benedek ebben nem teljesen biztos, mert szerinte ez a támogatás hiányozni fog. Azt tartja valószínűnek, hogy a felek valamennyire mégis szóba állnak egymással, bár Izraelben ebben is különböző nézetek élnek: egyesek az együttműködést sürgetik, mások hallani sem akarnak a tárgyalásról az izraeli arabokkal. Emlékeztetett arra is, hogy Izrael lakosságának 20 százalékát ők adják.
M. Kende Péter egyetértett, és felvetett egy további kockázatot: ha megismétlik a választást, a csak azért is szemlélet tovább növelheti az arab pártok most 19 fős képviseletét a Kneszetben.
A kihívások együtt kezelendők
A választás nem változtatott azon, hogy Izraelnek súlyos gondokkal kell szembenéznie, és a szakértő szerint a kihívások egyike keményebb, mint a másik. Nagy tanulságnak tartja, hogy az izraeli pártok kezdenek rájönni: ezek a problémák összefüggenek egymással. Nem lehet külön foglalkozni Gázával, az északi területtel vagy Júdeával és Szamáriával, valahogy együtt kellene kezelni őket. Ez nem egyszerű feladat, és bármelyik koalíció kapja is meg a kormányalakítás jogát, a megoldása hosszú időt vesz majd igénybe.
Az országon belül is sok a teendő. Ott vannak a gazdasági kérdések, a költségvetés gondjai és a társadalom belső ellentétei, még az arab lakosságot nem is számítva. A régi kormányról a vendég úgy vélekedett, hogy nem nagyon tudott boldogulni ezekkel a feladatokkal, ezért olyan kabinetre lenne szükség, amely nem ideiglenes, és valóban képes kezelni a problémákat.
Amerika, Irán és a régió
A műsorvezető arra kérdezett rá, hogyan hat az ügyvivő kormány időszaka Izrael regionális helyzetére. Megjegyezte azt is, hogy a Biden-kormányzat idején a Likud hívei többször kifogásolták az amerikai beleszólást az izraeli ügyekbe, most viszont már Donald Trumpról is azt lehet hallani, hogy nem tartaná szerencsésnek Ben-Gvir és Smotrich részvételét egy új kormányban.
Kis-Benedek a jövő heti amerikai félidős választást emelte ki, amelyen szerinte a jelenlegi adminisztráció és személyesen Trump mozgástere múlik: az elnök nem teheti meg, hogy azt mondja, ez nem érdekli. Az eredménytől függ az amerikai–izraeli kapcsolat alakulása is, ami az egész Közel-Keletre hatással lehet.
Irán az Egyesült Államoknak és Izraelnek is súlyos gond, és a kérdés az, hogyan tudnak összefogni, milyen konkrét lépésekkel. A szakértő szerint az Irakból katonailag teljesen kivonuló amerikaiak helyét gyorsan betöltik majd az Irán mögött álló radikális szervezetek, ami Izraelnek sem lesz jó. Ha pedig Teherán az atomprogram folytatása mellett dönt, arra közös amerikai–izraeli válasz érkezik, mert a vendég nem hiszi, hogy bármelyik fél egyedül belevágna. Ez regionális szinten komoly bajt jelentene. Nyitott kérdés az arab országok hozzáállása is: támogatják-e az amerikai erők jelenlétét, amely garanciát jelent számukra, vagy azt szeretnék, hogy távozzanak.
„Az biztos, hogy egyelőre nem lesz”
Arra a kérdésre, hogy idén várható-e iráni akció, Kis-Benedek rövid választ adott: egyelőre biztosan nem. Fontosabbnak azt tartja, hogy minél előbb megalakuljon egy működőképes izraeli kormány, amire a régió biztonsága miatt is szükség lenne. Egy újabb választás lehetősége szerinte még mindig benne van a helyzetben, ez viszont „katasztrofális helyzetet idézne elő”. Ezért az államelnöknek is meg kell gondolnia, kinek és hogyan ad megbízást, a pártoknak pedig azt, ki kivel működik együtt.
Az új kormány megalakulására ebben az évben nem számít, különösen a pártok belső vitáit ismerve. Az egységkormány ötletét sem tartja reálisnak: párszor már megalakult ilyen, és gyorsan fel is bomlott, most pedig még szándék sincs rá. Az adás végén az is elhangzott, hogy az egységkormányhoz olyan politikus kellene, aki tudja, mikor kell hátrébb lépnie, a jelenlegi miniszterelnök azonban ezt nem ismeri, és nem is akarja megismerni. M. Kende Péter azzal búcsúzott, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban lesz miről beszélniük.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
