„Mivel rosszul kezdődött az egész, ezért a rosszabbik verziót játsszuk végig” – Fináli Gábor Netanjahu győzelméről és Hágár történetéről
A PILPUL 558. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija az izraeli választások meglepő eredményéből indult ki: szóba kerültek a lehetséges kormányformák, Donald Trump üzenete, a kahanista örökség és az arab kisebbségről szóló jobboldali retorika. A Vájérá heti szakaszból a felnőttkori körülmetélés magyar zsidó történetét, valamint Hágár és Izmael elűzését emelték ki, ez utóbbi a mekkai zarándoklatig, a palesztinokkal való rokonságig és Magyarország héber elnevezéséig vezette a beszélgetést.
Netanjahu nyert, és három út maradt
M. Kende Pétert meglepte a jelenleg ismert eredmény: 53–48 az arány Netanjahu tábora és a kihívói között. A rabbi az elemzőkre hivatkozva a kampánnyal magyarázta a fordulatot, amely a tőle megszokott módon a félelemre épült, és működött. Emlékeztetett arra is, hogy korábban már óvott a fogadásoktól: a Netanjahu mögött álló szavazók vallási okból, a hiányzó angoltudás miatt vagy kulturális idegenkedésből nem szavaznak ilyen fórumokon, és „Izraelben minden másképp van”.
Három lehetőséget vettek sorra: ingatag külső támogatásra épülő kisebbségi kormányt, a két, összesen 19 képviselős arab párttal való együttműködést és egységkormányt. Seres Attila a kisebbségi kormányra tippelt, ennek tavaszi újabb választás lehet a következménye. Fináli is erősen hajlik az új választásra, pedig egységkormány bármikor alakulhatna, hiszen „a jobb oldal és a jobb oldal között nincsen sok különbség”.
„Aki nincs velünk, az ellenünk van”
Az akadályt a rabbi Netanjahu táborának retorikájában látja. A mögötte álló média anticionistának festi le a másik jobboldalt, ahol tábornokok állnak, akik bizonyítottak az ország védelmében. Ezt a Magyarországról is ismert Finkelstein-módszerhez kötötte: aki nincs velünk, az hazaáruló. Példája Eisenkot, aki vezérkari főnök volt, és az elmúlt három évben a háborúban elvesztette a fiát, miközben Netanjahu politikailag aktív fia Amerikában töltötte ezt az időszakot.
A rabbi szerint Netanjahu személye miatt nem jön létre nagy koalíció, vagy hamar megbukna. Úgy uralja a Likudot, ahogy Trump a republikánusokat vagy Orbán Viktor a Fideszt, és mivel nyerőkártya, nem mondanak le róla.
Trump kérése és a kahanista örökség
M. Kende Péter arra emlékeztetett, hogy Biden kritikusai az amerikai beavatkozást kifogásolták Izrael belügyeibe, most pedig Donald Trump azt az igényét fejezte ki, hogy a következő kormányban ne kapjon szerepet Ben-Gvir és Smotrich. Fináli a telepek ügyét hozta párhuzamnak, amelyben amerikai elnökök évtizedek óta fenyegetnek, mégis mind kihátráltak. Trump lépését kötelező húzásnak nevezte, mert Izrael megítélése nagy bajban van Amerikában.
A két politikust Meir Kahane örököseinek tekinti, aki a rabbi elmondása szerint a börtön elől távozott Amerikából, az általa alapított JDL-t pedig terrorszervezetként tartották számon. A kahanizmus a nyolcvanas években még a jobboldalon is persona non grata volt, mára a Likud környékén és attól jobbra uralkodóvá vált. Ezek nélkül a kis pártok nélkül nincs meg az 53 mandátum sem, ezért Trump mondhat bármit: „mindig a cselekedetek beszélnek és nem a szavak”.
„Ezt a hideg kiráz”
Fináli még egy gondolatot hozzátett, mielőtt a heti szakaszra tértek. Az arab szavazókról összeesküvés-elméletek keringenek, és a jobboldal holdudvarában sokan arról fantáziálnak, hogy valamilyen hűségeskü letételére kellene kötelezni őket, vagy kezdeményezni kellene tömeges, anyagilag is támogatott kitelepítésüket. Ellenségnek könyvelik el őket, nem kisebbségnek, amellyel együtt kellene élni. „Kisebbségiként hallgatni ezeket a lózungokat, hogy ott többségként mondják zsidó testvéreink, ezt a hideg kiráz” – fogalmazott. Európában ennek a felét hallva is azt gondolná, hogy csomagolnia kell.
A körülmetélés és a holokauszt árnyéka
M. Kende Péter előző nap Oberlander Báruchhal beszélgetett Ábrahámról, a zsidó tízpróbázóról. Ábrahám a sátrában gyógyul a körülmetélés után, Kende generációja pedig felnőttként, a gyökerekhez visszatérve szembesült ugyanezzel. Azt kérdezte, miért maradt ez el korábban.
Fináli szerint a kommunista rendszer nem elég magyarázat, mert a vallásüldözés Magyarországon messze nem érte el a szovjet vagy a kínai mértéket. Az itthon maradt családok többségének az identitása nem volt olyan fontos, hogy országot váltsanak miatta, és sokan már vegyes házasságban születtek. A fő ok mégis a holokauszt tapasztalata: hiába volt valakinek hamis papírja, „hogyha letolták nadrágját, akkor halálfia volt”. Ezt a bélyeget akarták elkerülni arra az esetre, ha mindez visszajön, és a poszttrauma a harmadik generációban is él.
Hágár sírása
Hágár és Izmael elűzéséről szólva Fináli megjegyezte, hogy Ábrahám nemcsak egyszer hallgatott Sárára: az ő ötlete volt az is, hogy szolgálója pótfeleségként szüljön gyereket, és az elküldés is. A történet Ros hásánákor is elhangzik, mert az imák meghallgatásáról szól: a haldokló Izmael mellett síró Hágárt meghallgatják, és az ígéret szerint nagy nép származik tőle. A rabbi elmondta, hogy Hágár kétségbeesett futása átkerült a mekkai zarándoklatba, a Szafa és a Marva dombok közötti futás az ő mozdulatait utánozza, mert a muszlim hagyomány Mekkába képzeli az eseményt.
A zsidó teológia fő vonala szerint az Örökkévaló mindenkit meghallgat, aki őszintén hozzá fordul, legyen rabszolganő is, és a szegények, kivetettek sírását értelmezik a legerősebb imaként.
Unokatestvérek, és még annál is közelebb
A rokonok közötti feszültséget Fináli a szülők halála után örökségen összevesző testvérekhez hasonlította: itt az a vita, ki Ábrahám ígéretének örököse. A palesztinokkal való viszony szerinte ennél is tragikusabb. Nagy részük valószínűleg a helyi lakosság leszármazottja, köztük kitért zsidóké, akik csak elarabosodtak, ahogy az egyiptomiak vagy az algériai berberek, és a szefárd és askenázi zsidók DNS-ének is van velük rokon része. A genetika és a történelem így még erősebb szálakkal köti össze a feleket, mint a bibliai elbeszélés. „Mivel rosszul kezdődött az egész, ezért a rosszabbik verziót játsszuk végig”, és önbeteljesítő próféciaként mindkét fél úgy cselekszik, hogy a tragédia csak még szörnyűbb legyen.
Kende végül azt kérdezte, miért nevezik Magyarországot Hágár országának. Fináli szerint ez úgy működik, ahogy Cárfát, Szfárád és Askenáz is megkapta a maga nevét: a középkori zsidó utazók világában az ország bibliai hangzású becenevet kapott. Az Erec Hágár mögé nem kell semmit gondolni, a Hungária vagy Ongroa név csengett egybe a bibliai névvel.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
