„Föltételezhetően azért lesznek benne aknamezők” – Palóc André a költségvetés vesztes csoportjairól és a kormány kommunikációjáról
A jövő évi költségvetés várható tartalma, az elmaradó kedvezmények, az adóemelések, az üzemanyagárak és a Költségvetési Tanács véleménye volt a téma a Pirkadat október 30-i adásában. M. Kende Péter Palóc Andrét, a Fidesz országgyűlési képviselőjét kérdezte a tervezetről, amelynek teljes szövege a beszélgetés idején még nem volt elérhető. A politikus kifogása, hogy a büdzsé már most jól azonosítható csoportoktól vesz el, a kormány pedig nyilvánosság előtt beszél egy olyan dokumentumról, amelyet még nem nyújtott be.
Három csoport, amely veszít
A benyújtás határideje a törvény szerint másnap jár le, a pénzügyminiszter pedig aznapra ígérte a tervezetet. Palóc André a szakmai résszel kezdte, amelyről hétfőn sajtótájékoztatót is tartott. Úgy látja, hogy a költségvetés több csoportnak nem adja oda, amiről korábban szó volt, vagy jelentős forrást von el tőlük.
Az első a 41 és 50 év közötti édesanyák köre, akik jövőre megkapták volna az szja-mentességet, ami átlagbérre vetítve nagyjából 110 ezer forintos nettó többletet jelentett volna. A második a nyugdíjasoké: elmarad a 14. havi nyugdíj második heti részlete, amely átlagosan nagyjából 66 ezer forint. A harmadik az Otthon Start, ahol megemelték a használt lakásokra vonatkozó kamatot. Palóc példája szerint egy 50 milliós lakásnál, 25 éves futamidővel, a korábbi 237 ezer forintos törlesztő 292 ezerre, vagyis 55 ezer forinttal nő, a hitel költsége pedig a futamidő alatt 16 millió forinttal lesz magasabb.
A pénzügyminiszter és a miniszterelnök közös prezentációjának egyik utolsó diája büszkeségként mutatta be, mennyit takarít meg a költségvetés ezekkel a lépésekkel a ciklus alatt: összesen közel 6700–6800 milliárd forintot. Ezt ő úgy fordította le, hogy ennyit nem kapnak meg a magyar családok és nyugdíjasok.
Vita az adómorálról
M. Kende Péter ellenvéleményt fogalmazott meg az anyák adómentességéről. Saját bevallása szerint annak idején hevesen tiltakozott ellene, mert az adómorál romlását látta benne: azt szeretné, ha mindenki büszke lehetne az adófizetésre nemtől és gyerekszámtól függetlenül, mert tudja, mi valósul meg belőle. Hozzátette, hogy a szerzett jogot nem veszik el, tehát az adómentesség egy része megmarad.
Palóc annyit pontosított, hogy csak egy összegig. Az adómorálnál ő más kockázatra hívta fel a figyelmet: a minimálbér adója az adójóváírással 9 százalékos lesz, és ez szerinte a 2010 előtti adómorált hozhatja vissza. Az emberek minimálbérre lesznek bejelentve, a többit pedig jellemzően készpénzben kapják, ami a szürkegazdaság felé visz.
A papír nélküli vita
A költségvetés politikai részét a képviselő még súlyosabbnak tartja. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter sajtótájékoztatót és prezentációt tartott, a kormányfő pedig a válaszokkal együtt három-három és fél órát beszélt a témáról a parlamentben, miközben semmit sem nyújtottak be a Ház elé. Az ő tapasztalata, hogy az beszél előre valamiről, aki azt szeretné, hogy tartalom nélkül alakuljon ki róla a vita. „Föltételezhetően azért lesznek benne aknamezők” – fogalmazott, mert ha nem lennének, az ember büszkén felmutatná a papírt.
Felidézte a korábbi szokást is: a pénzügyekért felelős miniszter bemutatta a tervezetet a Ház elnökének, a sajtó ott rögtön kérdezhetett, és elindult a vita. Most ehhez képest komoly keretezési munkát lát a Tisza részéről. A fiatalok lakhatása miatt kapott kritikák után a kormánypárt külön sajtótájékoztatót is tartott, amelyen azt próbálta megmagyarázni, miért jobb 292 ezer forintot fizetni egy törlesztőért 237 ezer helyett, de Palóc nem látja, hogy ez sikerült volna.
Adóemelések és gyárbezárások
A képviselő elismerte, hogy a Tisza minden nap alapos politikai munkát végez, a tartalom mögött azonban a héten benyújtott hét adótörvény áll, amelyben már most 18 adóemelést lehet azonosítani, sok közülük a vállalatokat érinti. Minden új adó két dolgot eredményez: lassul a bérek növekedése, és munkahelyek kerülnek veszélybe.
Attól tart, hogy a nyáron megindult gyárbezárások folytatódhatnak. A beruházási adatok erősen negatív irányba mozdultak, az építőipar új szerződései 55 százalékos visszaesést mutatnak, a termelői árak pedig augusztusról szeptemberre jelentősen drágultak. Ez előbb-utóbb a boltok és a szolgáltatások áraiban is megjelenik. A műsorvezető szerint novemberre, decemberre, januárra már látszani fog, Palóc az időzítésről vitatkozott, mert ez lassan megy végbe, a folyamatot azonban ő is így látja.
Ide kapcsolta az energiahelyzetet is: a kormány a védett üzemanyagárat talán idő előtt, túl optimistán vezette ki, a támadóbb megfogalmazás szerint pedig azért, mert több áfát és adóbevételt remélt. A dízel így 100 forinttal, a 95-ös benzin majdnem 50 forinttal kerül többe.
„Nincs B terv”
A Költségvetési Tanács véleményéről óvatosan beszélt, mert egy aktív politikusnak tisztelettel és szűken illik kommentálnia a független intézményeket. Nem lepte meg, hogy a szervezet nem talált jelentős kivetnivalót a tervezetben: számtanilag rendben lévő, a formai kritériumoknak megfelelő anyagot le tudnak tenni. A minisztériumban, ahol maga is dolgozott, kiváló szakemberek számolnak, a politikai döntés más kérdés.
A baj Palóc olvasatában az, hogy a tanács finoman ugyan, de kockázatokról ír, az infláció és a külső piaci tényezők terén is. Ahogy a kormány nem számolt a világpiaci árakkal a védett üzemanyagár kivezetésekor, és a gázbetárolásnál a földgáz árának megszaladásával, úgy a költségvetés makropályája is a legjobb forgatókönyvre épül, ettől eltérő esetre pedig szerinte „nincs B terv”.
Bírálta azt is, ahogyan a miniszterelnök a legutóbbi ülésen a Költségvetési Tanács elnökével bánt: ennek az ellenkezője lenne a helyes, emberileg is, és egy független intézmény vezetőjével szemben különösen. A beszélgetés azzal zárult, hogy Palóc a hétvégén a számokkal dolgozik, hétfőn elindul a parlament, a jövő héten pedig visszatérnek a részletekre.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
