„Minden gyilkosság testvérgyilkosság” – Fináli Gábor a Berésit emberképéről
A PILPUL 555. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija újrakezdte a Tórát a Berésit heti szakasszal. A beszélgetés a teremtéstörténettől Ádám és Éva felelősséghárításán, Káin és Ábel tragédiáján, a jó szándékú áldozat kérdésén és a vallási szabályok köré épített emberi kerítéseken át jutott el az önzés, az ego és a szemérmesség problémájáig. Beillesztett markdown
Két teremtéstörténet, két emberkép
M. Kende Pétert már a Tóra legelső mondatai lenyűgözik: a tér és az idő megszületése, a világ létrejötte, majd az ember megteremtése. Fináli Gábor azt emelte ki, hogy a bibliai teremtéskép sajátossága a semmiből való teremtés gondolata, miközben más ókori történetek gyakran már létező anyagból indulnak ki.
Az ember megteremtéséről kétféle leírás szerepel. Az egyikben férfi és nő egyszerre jelenik meg, hierarchia nélkül, a másikban a nő később, segítőtársként. Fináli szerint a modern bibliakritika különböző hagyományrétegeket lát ezek mögött, míg a hagyomány ugyanazon teremtés két aspektusaként olvassa őket.
„Alkossunk embert” – kinek beszél Isten?
M. Kende Péter arra kérdezett rá, miért többes számban hangzik el az ember megteremtése. A hagyomány szerint Isten az angyalokat vonja be a döntésbe, még akkor is, ha tényleges szerepük nincs a teremtésben.
A midrás angyali vitát is fűz ehhez. Egyesek támogatják az ember létrehozását, mert képes kegyelemre és igazságosságra, mások ellenzik, mert hazudik, háborúzik és viszályt teremt. Fináli számára már ebben megjelenik az emberi természet kettőssége: ugyanaz a lény képes önzetlenségre és rombolásra.
Ádám első reakciója: nem én voltam
A tiltott gyümölcs elfogyasztása után Isten kérdése ellenőrző kérdés: tudja, mi történt. Ádám mégis Évára mutat, sőt közvetve Istenre is: „az asszony, akit te adtál mellém”. Éva pedig a kígyóra hárítja a felelősséget.
Fináli szerint itt jelenik meg az ember egyik legalapvetőbb gyengesége: hibázni könnyű, a felelősséget vállalni sokkal nehezebb. A rabbi úgy fogalmazott, hogy az egész Tóra egyik visszatérő témája a hibás evés és beszéd kijavítása jó evéssel, imával és felelősségvállalással.
Lilit, Éva és a későbbi hagyomány
A beszélgetésben Lilit alakja is előkerült. Fináli hangsúlyozta, hogy nem a tórai történet szereplője, hanem későbbi midrási hagyományban jelenik meg olyan nőalaként, aki nem hajlandó alávetni magát Ádámnak.
A későbbi tradíció démoni tulajdonságokat is kapcsol hozzá, miközben a 20. században egyes progresszív zsidó női mozgalmak éppen a függetlenség jelképét látták benne. Fináli hozzátette: Lilit neve és alakja más közel-keleti hagyományokban is feltűnik.
„Őrzője vagyok én testvéremnek?”
Ádám után Káin is ellenőrző kérdést kap: hol van Ábel? Válasza – „őrzője vagyok én testvéremnek?” – M. Kende Péter szerint a történet egyik legcinikusabb mondata.
Fináli ebből általánosabb következtetést vont le. Héberül minden ember „ben Ádám”, Ádám gyermeke, ezért minden emberölés testvérgyilkosságként is olvasható. A történet így közvetlenül szembemegy azzal a gondolkodással, amely szerint mindenki kizárólag önmagáért felel.
Káin és Ábel alakjában a letelepedett földművelő és a vándorló állattenyésztő ősi konfliktusa is megjelenik. Fináli a neveket is beszédesnek tartja: Káin a szerzés, birtoklás gondolatát idézi, Ábel neve pedig a sóhajhoz, mulandósághoz kapcsolódik.
Az áldozatnál a szándék dönt
Miért fogadja el Isten Ábel áldozatát, Káinét pedig nem? Fináli szerint a zsidó hagyomány nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy egyikük húst, másikuk terményt vitt. A döntő tényező a kavana, a szándék.
Nem az számít elsőként, mit ad az ember, hanem hogy milyen belső hozzáállással teszi. Lehet ugyanazt az adományt szívből és fogcsikorgatva is odaadni. A Berésit már itt megmutatja, hogy a vallási cselekedet külső formája önmagában kevés.
Amikor a kerítés eltakarja a lényeget
Fináli egy másik példát is hozott erre. Éva úgy idézi fel a tilalmat, mintha Isten azt is mondta volna, hogy a fához hozzáérni sem szabad, pedig a szöveg szerint csak az evés volt tiltott.
A rabbi szerint ez jól példázza, hogyan rakódhatnak emberi előírások az eredeti parancs köré. A cél kezdetben a védelem, de a túl sok kerítés végül eltakarhatja a lényeget, sőt hiteltelenítheti is azt. A midrás szerint a kígyó éppen ezt használja ki: Éva hozzáér a fához, nem történik semmi, így könnyebb elhitetni vele, hogy az evésnek sem lesz következménye.
Az ego és a cniut
A beszélgetés végén M. Kende Péter a cniut, a szemérmesség fogalmát kapcsolta az emberi ego problémájához. Fináli szerint a szemérmesség jóval többet jelent az öltözködésnél. Az ember az erősségeit sem tolja folyamatosan mások arcába: lehet ez test, vagyon, státusz vagy bármilyen más előny.
A rabbi szerint a cél az, hogy a versengés, ha már létezik, jó cselekedetekben jelenjen meg. A Berésit így már az első embereknél kijelöli azt a konfliktust, amely végigkíséri az emberiséget: önzés vagy felelősség, birtoklás vagy lemondás, látszat vagy belső szándék.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
