„A Fidesz szemben megy a forgalommal” – Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter kommunikációja egyelőre beválik
A miniszterelnök nőjogi bejelentéseiről, az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, a Tisza-kormány népszerűségéről és költségvetéséről, az amerikai félidős választások tanulságairól és az európai fegyverkezésről beszélgetett Breuer Péter dr. Nagy Attila Tibor politikai elemzővel a Pirkadat november 13-i adásában. Az elemző szerint a kormány kommunikációban ügyesen politizál, és szinte ideális pártpolitikai környezetben dolgozik, a tartalmi döntéseit és a büntetőeljárások kommentálását azonban bírálja.
Régóta várt intézkedések a nők jogaiért
Az első téma Magyar Péter előző napi, Dublinban tett bejelentése volt. A nőjogi szervezetek évek óta sürgetik az isztambuli egyezmény ratifikálását, a menstruációs szegénység elleni küzdelmet és a nők elleni erőszakkal szembeni határozottabb fellépést, és az Orbán-kormány magatartásával elégedetlenek voltak. A reakciók alapján az elemző úgy látja, ezek a szervezetek üdvözlik a bejelentést: az esemény utáni tabletta nem lesz vényköteles, a szexuális erőszakot szigorúbban szankcionálják.
A normaszöveget azért meg kell várni, mert az ördög a részletekben rejlik. A megerőszakolás eddig is bűncselekmény volt, most viszont a beleegyezés hiányához kötnék a büntetést, és hogy ez pontosan hogyan nézne ki, még nem világos. Breuer Péter felvetésére, hogy a szocialisták is sokáig várakoztatták a választókat, Nagy Attila Tibor megjegyezte: ezekre a lépésekre évtizedek óta várnak, nem csupán az elmúlt 16 évben. A csomag szerinte a ciklus egyik legfontosabb társadalompolitikai intézkedéscsomagja lehet.
Elhamarkodott volt az ügynökakták megnyitása?
A műsorvezető kérdésére az elemző elismerte, hogy valószínűleg érdemes lett volna februárig várni. A levéltárosok egyik szakszervezete is jelezte, hogy nem volt elég idő a több tízezer akta feldolgozására; az eredeti október 23-i időpontot november 4-re halasztották, de ez is kevésnek bizonyult. Teljes nyilvánosság most sem lesz: a munkadossziék február végén válnak láthatóvá, a jelentések tartalma pedig a személyiségi jogok miatt nem ismerhető meg. Szerencsésebb lett volna a három iratfajtát egyszerre közzétenni.
Breuer Péter arra is emlékeztetett, hogy a levéltár főigazgatója felajánlotta lemondását. „Hamar munka ritkán jó” – felelte a vendég, de hozzátette, hogy Magyar Péternek többet nyomott a latban a népszerűsége megtartása: a november 4-i nyilvánosságra hozatal komoly szimbolikus tett volt, amellyel azt üzenhette, hogy a Tisza-kormány más, mint a korábbiak.
Népszerűség, kihívók nélkül
A Medián friss mérése szerint a biztos szavazók körében a Tisza Párt 68, a Fidesz 20 százalékon áll, vagyis a miniszterelnök lépései eddig pozitívan csapódtak le. Arra a kérdésre, mikor fordulhat a kocka, az elemző Tony Blair példáját hozta, akinek kiugró népszerűségén az iraki háború sokat rontott, bár így is tíz évig vezette a brit kormányt.
Magyarországon azonban mostanában nem lát ilyen fordulatot. Magyar Péter majdnem ideális helyzetben van: a nagy támogatottságú Tisza Párttal szemben egy gyenge Fidesz és egy még gyengébb Mi Hazánk áll. A Fideszt agyonnyomja a 16 év kormányzása, főleg az utolsó négy év, és Orbán Viktor előző napi interjújából is az derült ki, hogy ezt a volt miniszterelnök nem érti. A kormány ügyesen szólítja meg a női választókat, a KDNP gender-kritikája pedig legfeljebb a meglévő szavazók megtartására elég, újak megnyerésére aligha. Ezért mondta a beszélgetés elején, hogy „a Fidesz szemben megy a forgalommal”.
Adtak is, elvettek is
A tartalmi politikát Nagy Attila Tibor már kritikusabban látja: a kormány túl sok mindenkinek akar egyszerre megfelelni. Az Európai Bizottságnak a hiány 3 százalék alá szorítását ígéri, közben iskoláztatási támogatással, a vényköteles gyógyszerek és a tűzifa áfájának csökkentésével osztogatni kezdett, holott a hivatalos hiány 7,5 százalék volt. A költségvetésből és az adótörvényekből kiderült, hogy ennek ára van: szűkül az anyák adómentessége, jön az 1 milliárd forint feletti vagyonrészt terhelő vagyonadó, és néhány százalékponttal emelkedik a társasági adó.
Amikor Breuer Péter emlékeztetett rá, hogy korábban jól teljesítőnek nevezte a kormánypártot, az elemző pontosított: kommunikációs vonalon.
Az amerikai benzinárak tanulsága
Az amerikai félidős választások arra figyelmeztetnek, hogy a választók megbüntetik a hatalmat, ha túl drágának érzik az üzemanyagot és az inflációt. Az a választói szövetség, amely Donald Trumpot másodszor juttatta az elnöki székbe, az elemzői konszenzus szerint felbomlott, a latino támogatók jelentős része is elfordult tőle. A Tisza-kormánynak ezért vigyáznia kell, hogy a benzin és a dízel ára ne szökjön túl magasra; az, hogy a szomszédos országokban még drágább, kevés érv. A Fidesz eddig nem tudta a maga javára fordítani a dízel választás óta tartó drágulását.
Izraelről Nagy Attila Tibor jelezte, hogy nem szakértője a kérdésnek. Érdekesnek tartja, hogy a kampányban hangsúlyt kaptak a demokratikus szocialisták, akik nyíltan népirtással vádolják Izraelt Gázában; egyesek ebben már újfajta antiszemitizmust látnak, de erről nyugaton óriási viták folynak. Breuer Péter szerint a világ még nem dolgozta fel október 7-ét. Az elemző kérdésnek tartja, milyen viszonyt alakít ki Izrael esetleges új kormánya a Trump-adminisztrációval, amely mindkét házban elveszítette többségét.
Második hidegháború
A NATO határozata szerint a tagállamoknak 2030-ig a GDP 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk. Magyar Péter nem akarja túl gyorsan felpörgetni ezeket a kiadásokat, főleg a mostani költségvetési helyzetben, Lengyelország viszont az orosz fenyegetés miatt jócskán előrehaladt. A helyzet természetesen veszélyes: Oroszország 2022-es támadása óta egyfajta második hidegháború zajlik, és mivel Trump megkérdőjelezte az amerikai védelmi garanciákat, Európa úgy gondolja, akár egyedül is meg kell tudnia védeni magát.
„Magyarországon nincs diktatúra”
Végül a volt politikusokat, köztük Orbán Viktor testvérét érintő eljárások kerültek szóba. Az elemző további ilyen fejleményekre számít. A letartóztatások időzítése legalábbis feltűnő, de úgy véli, a nyomozó hatóság talált valamilyen anyagot, mert „Magyarországon nincs diktatúra”, a formai követelményeknek meg kell felelni. Rossz jelnek tartja viszont, hogy a miniszterelnök folyamatosan kommentálja a büntetőeljárásokat: ez a többségnek tetszik, neki nem. A jogállamhoz hozzátartozik, hogy az eljárás alá vont személyeknek is vannak jogaik, és ezt a területet teljesen politikamentessé kellene tenni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
