„Izraelben csodák mindig történhetnek” – Kis-Benedek József szerint Eisenkotnak sikerül kormányt alakítania
Egy meg nem erősített éjszakai gázai bombázásról, az izraeli kormányalakításról, az iráni atomprogramról és az orosz–ukrán békekötés esélyeiről beszélgetett Breuer Péter Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, volt katonai attaséval a Pirkadat november 13-i adásában. A vendég úgy látja, Izraelnek minél előbb működőképes kormányra van szüksége, mert a térség biztonsági helyzete egyáltalán nem megnyugtató, Ukrajnában pedig egyelőre nem látja a kiutat.
Bombázás volt, vagy álhír?
Breuer Péter azzal indított, hogy meg nem erősített hírek szerint az izraeli légierő az éjszaka folyamán Gáza városánál bombázott, ám amikor a kora hajnali órákban érdeklődött, az izraeli hadsereg ezt nem erősítette meg. Arra volt kíváncsi, lehet-e szó ismét terjedő álhírről.
A fake newsok természetesen terjednek, felelte a vendég, egy bombázáshoz azonban repülőgép vagy drón kell, annak be kell repülnie, és ezt sokan látják. Ha egy hír nem felel meg a valóságnak, elég rövid időn belül azonosítani lehet, néhány telefonnal pedig pontosítható, történt-e valami. Elképzelhetőnek tartja, hogy az izraeli hadseregnél egyszerűen lassabban születtek meg a kommunikációs döntések, hiszen a tájékoztatáshoz engedély kell. Ő maga erre tippel, mert nem hiszi, hogy egy ilyen akcióról egyáltalán ne adnának információt: elhallgatni nem szokás, legfeljebb csúszás van a kommunikációban.
A műsorvezető felvetette, hogy a választások utáni koalíciós tárgyalások idején valóban szó lehet álhírről, hiszen az éjszaka folyamán bebizonyosodott, hogy egyes terjedő felvételek korábbiak voltak. A szakértő azt sem zárta ki, hogy palesztin frakciók között történt valami, robbantás például, hiszen repülőgépről nekik nincs módjuk bombát ledobni. Amíg az izraeli hadsereg nem ad ki hivatalos állásfoglalást, akár álhírről, akár valódi katonai akcióról van szó, legfeljebb találgatni lehet, az pedig általában nem vezet jóra.
Átadás-átvétel nagy barátság nélkül
Szóba került Gadi Eisenkot és Benjamin Netanjahu előző napi megbeszélése is. A vendég úgy értékelte, nyilvánvalóan az átadás-átvétel volt a téma, hiszen Eisenkot megkapta a megbízást a kormányalakításra. Nagy barátság nincs a két ember között, és senkit sem lep meg, hogy Netanjahu az utolsó pillanatig ragaszkodik a hatalomhoz. Ha azonban az államfő kijelölte a kormányt alakító személyt, ettől kezdve nem sokat lehet vitatkozni. Legfeljebb annyi történhet, hogy az átadás-átvétel nem megy gördülékenyen, és a leköszönő miniszterelnök megpróbál beleszólni a kormányalakításba, mert neki sem mindegy, kik lesznek a szövetségesek a másik oldalon.
Breuer Péter arra kérdezett rá, sikerül-e Eisenkotnak a rendelkezésére álló 28 nap alatt megalakítania a kormányt. Kis-Benedek meggyőződése, hogy igen, és ha mégsem, az tragédia lenne: kevés a garancia arra, hogy egy másik kijelölt személynek sikerülne, egy újabb, 2027-es választás pedig Izraelnek és talán a régiónak is kifejezetten rossz volna. Amit hallott és ismer, az alapján úgy gondolja, megegyeznek. „Persze Izraelben csodák mindig történhetnek” – tette hozzá. Az új kormánnyal kicsit más lesz a politika, és más lesz a viszony az amerikaiakkal is, ahol a félidős választások nyomán szintén vannak problémák.
Natanz mellett épülő üzem, húszik, Hezbollah
Biztonságpolitikai szempontból ugyanakkor feszült a helyzet a régióban, attól függetlenül, hogy Izraelben éppen kormányalakítás zajlik. Egyre több információ érkezik arról, mi történik az iráni atomprogramban, ez pedig Izrael számára tabukérdés: a Natanz mellett létesülő új helyen nem jöhet létre olyan üzem, ahol fegyvertisztaságúra, vagyis 60-ról 90 százalékra dúsítják az uránt.
Kis-Benedek felidézte, hogy a 60 százalékra dúsított, mintegy 450 kilogramm uránt az amerikaiak és az oroszok is felajánlották elszállítani, az irániak azonban világosan megmondták, hogy az az országban marad, amit ő logikusnak tart. A kérdés inkább az, minek a 90 százalékos urán, hiszen atomerőműben ilyen tisztaságút nem használnak, tehát az csak fegyverhez kellhet. Ha Irán folytatja ezt a folyamatot, nagy valószínűséggel jön egy csapás, amely megpróbálja megsemmisíteni az új létesítményt.
Emellett a húszik lépéseit is figyelni kell, akik azon gondolkodnak, hogy megszerezzék Jemen teljes északi részét, ahonnan több irányba, de főként Szaúd-Arábia felé indíthatnának támadást. Azt sem lehet tudni, mi lesz a Hezbollahhal. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy minél előbb meg kellene alakítani egy működőképes kormányt, amely a nemzetközi helyzet romlása esetén intézkedni tud.
Trump ígéretei és Putyin feltételei
Donald Trump Ukrajnának tett újabb ígéreteiről Kis-Benedek azt mondta, ezeket már mindenki megszokhatta. Az amerikai elnök azt mondta, hogy rövid időn belül aláírják a békét, és minden meg fog változni, ebből azonban semmi sem igaz. Hiába küldte oda az embereit, az abu-dzabi találkozó sokat nem ért, Putyin ugyanis hajthatatlan: neki lehet magyarázni, de amit elhatározott, azt meg fogja tenni.
Putyint nagyon ügyesnek és ravasznak nevezte, aki olyan feltételeket dob be, amelyekből biztosan nem lesz megállapodás, például hogy folytatja a hadműveleteket, ha Ukrajna harc nélkül nem adja át a négy megyét. Ha ez a feltétel, ebből nem lesz semmi. Az Abu-Dzabiban folyó tárgyalások anyaga azt is tartalmazta volna, hogy egy esetleges béke esetén európai erők nem vehetnek részt a békefenntartásban. Bármilyen megállapodást ellenőrizni kell, a kérdés az, kiket küldjenek oda: afrikai országokból, vagy Amerika? Utóbbi biztosan nem megy. Az európai, NATO- vagy uniós jelenlétet viszont – tette hozzá Breuer Péter – Putyin nem fogadja el.
Felkészült-e Európa?
A műsorvezető arra volt kíváncsi, Európa, azon belül Franciaország egyáltalán fel van-e készülve arra, hogy valamit felügyeljen vagy tárgyalásokat vezessen. A válasz igen volt: a francia hadsereg tapasztalt, nem kis haderő, és sokszor bizonyított már. Arra a felvetésre, hogy Emmanuel Macron most a saját ügyeivel van elfoglalva, azt felelte, hogy a francia elnök ezeket a kérdéseket nem hanyagolja el, és bár jövőre lejár a mandátuma, egy békefenntartó műveletet attól még vezethet. Ott van emellett Nagy-Britannia is, amely ismét erősen közeledik az Európai Unióhoz.
A mostani tárgyalásokon ebben az ügyben semmi nem történt: fogolycserében állapodtak meg, amiért kár volt elmenni, mert azt sokkal egyszerűbben is meg lehetett volna oldani, a lényegi kérdéseket pedig kínosan kerülték.
„Remélem, tévedek”
Breuer Péter abban reménykedett, hogy európai barátaink hétfő reggelre kitalálnak valamit. A vendég ebben nem hisz: ötletelni lehet, de a kérdés az, hogyan reagál a másik fél, vagyis mit lépnek az oroszok. Ebben igazat ad Zelenszkijnek: ha nincs garancia arra, hogy az Orosz Föderáció mondjuk egy év múlva valamilyen ürügyre hivatkozva ne támadjon újra, nem sokat léptek előre. Jó lenne a harcokat befejezni, de azokat még a tárgyalások idején sem hagyták abba, közben 100–150 rakétát, illetve drónt indítottak a másik tárgyaló fél ellen.
„Én nem látom a kiutat sajnos. Remélem, tévedek, de sajnos a tények nem ezt mutatják” – mondta. A beszélgetést hétfő reggel folytatják, és Breuer Péter megígérte: ha a hétvégén történik valami, megszakítják az adást, és újra felhívják a szakértőt.
