Pirkadat: Szabó György – Brésit hetiszakasz

„Minden az Örökkévalótól származik, kivéve az istenfélelem” – Szabó György a Brésit hetiszakasz tanításairól

A Pirkadat október 8-i adásában Breuer Péter Ráv Szabó Györggyel beszélgetett a Brésit hetiszakaszról, a teremtés történetéről, az ember küldetéséről és az istenfélelem jelentéséről. A beszélgetésben szóba került a szukoti csokor lengetésének rendje, Ádám és Éva története, az emberi élet védelme, valamint az is, hogyan viszonyul a zsidó gondolkodás az állam és a vallás kapcsolatának kérdéséhez.

Újrakezdődik a Tóra

A Brésit a Tóra első hetiszakasza, amelyhez a Szimchát Tóra utáni új olvasási ciklussal tér vissza a közösség. Szabó György felidézte, hogy a szakasz a világ teremtésétől Ádám és Éva történetén át Káin és Ábel sorsáig számos alapvető kérdést érint.

Breuer Péter arra kérdezett rá, mi tekinthető a legfontosabb elemnek ebben a különösen sűrű szövegben. A rabbi a teremtést emelte ki, hiszen enélkül minden későbbi történés értelmezhetetlen lenne. Ugyanakkor hangsúlyozta: szinte minden szóhoz és szókapcsolathoz olyan rétegzett magyarázatok kapcsolódnak, amelyekről hosszasan lehet tanulni és vitatkozni.

A szukoti csokrot nem csak felemelik

A műsorvezető egy korábban hallott előadás kapcsán a szukoti csokor használatáról is kérdezett. Szabó György szerint a puszta felemelés nem írja le megfelelően a hagyományt.

A lulávot és a csokor többi elemét meghatározott rend szerint lengetik. Ennek módja közösségenként eltérhet: más szokások élnek a szefárd és mások az askenáz hagyományban, de a négy égtáj, valamint a fölfelé és lefelé irányuló mozdulat a bevett gyakorlat része.

Ádám és Éva története újra és újra kérdéseket nyit meg

Szabó György számára a Brésit egyik legérdekesebb része Ádám és Éva története, de Káin és Ábel epizódját is kiemelte.

Úgy fogalmazott, nehéz kedvenc részt választani, mert minden évben más pontra lehet ráirányítani a figyelmet. Egyetlen szó mögött is olyan további jelentések tárulhatnak fel, amelyek első olvasáskor észrevétlenek maradnak.

Breuer Péter innen az ember teremtésére és az öregedésre terelte a beszélgetést: vajon az ember „túlhasználhatja-e” önmagát, és mennyiben felelős saját állapotáért?

Az élet védelme tórai kötelesség

Szabó György szerint a Tóra több helyen figyelmeztet az egészség megőrzésére és az emberi élet védelmére. Az életvédelem a zsidó tanítás egyik alapvető értéke.

A rabbi ugyanakkor elutasította a „szavatossági idő” hétköznapi képét. Úgy fogalmazott: az ember addig él, amíg betölti azt a küldetést, amelyet az Örökkévaló szánt számára.

Arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja valaki, mikor fejezte be ezt a küldetést, azt válaszolta: ezt senki sem tudhatja előre. Senkivel nem közlik születésekor, hány évig fog élni, és ezt a legnagyobb tudósok sem tudják megmondani.

A hit nem üzlet az Örökkévalóval

A beszélgetés egyik fontos pontja az istenfélelem kérdése volt. Szabó György idézte a zsidó gondolatot: „Minden az Örökkévalótól származik, kivéve az istenfélelem.”

Breuer Péter felvetette, hogy az Örökkévalóba vetett hit talán segítséget is hozhat. A rabbi itt pontosított: a hit nem azért létezik, mert az ember valamilyen előnyt vár érte.

„Milyen hit az, amikor azt mondom, hogy azért hiszek, mert talán?” – kérdezte. Szerinte az embernek azért kell az Örökkévaló útján járnia, mert ezt tartja helyesnek. A vallásos ember is hibázik, de igyekszik a tőle telhető legjobban követni az előírt utat.

Az államot és a vallást külön kell választani

A beszélgetés később politikai-filozófiai kérdéshez érkezett. Breuer Péter a francia modellt említette példaként, ahol az állam és az egyház szétválasztása hangsúlyos.

Szabó György ezt alapvetően helyes elvnek tartja. Úgy fogalmazott, az egyházi és világi vezetésnek külön kell működnie, mert egy állam nem kényszerítheti rá egy vallás tanításait más hitű vagy másként gondolkodó polgáraira.

Azokat az országokat hozta ellenpéldaként, ahol a vallási és politikai hatalom szorosan összefonódik, és ez szerinte súlyos következményekhez vezethet.

Október 7. után sincs új a nap alatt

Az adás végén Breuer Péter a 2023. október 7-i támadások emlékezetéről kérdezte vendégét. Szabó György Salamon király gondolatát idézte: „nincs új a nap alatt”.

Szerinte a prófétai könyvekben, különösen Jesája próféta szövegeiben olyan fenyegetések és folyamatok jelennek meg, amelyek ma is ismerősnek hatnak. A problémák tehát nem feltétlenül újak, az adott korszakban rájuk adandó válasz viszont mindig új kihívást jelent.

A rabbi a jelenlegi világpolitikai folyamatokat, a hagyományos értékrendek megrendülését és a zsidó népet érő fenyegetéseket olyan jelenségeknek nevezte, amelyek számára a messiási időket idézik. A beszélgetést innen folytatják majd egy következő alkalommal.

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Youtube-on.