„Az öröm a pillanatban van, a jelenben van” – Fináli Gábor Szukot titkairól
A PILPUL 553. részében M. Kende Péter és Fináli Gábor, a Hunyadi téri zsinagóga rabbija Jom Kipur után már Szukot felé fordult. Beszélgettek arról, mitől szabályos egy szuka, hogyan változott a vallási szigorúság megítélése, milyen kapcsolatban áll az ünnep a vándorlással, a vízzel és az egész emberiségért vállalt felelősséggel, valamint arról is, miért éppen egy látszólag pesszimista bibliai könyvet, a Koheletet olvassuk az öröm ünnepén.
Mennyire legyen kóser a szuka?
M. Kende Péter a Hunyadi téri zsinagóga régi szukájából indult ki, amelyet a körfolyosón állítottak fel, így a tetejének csak egy része került közvetlenül a szabad ég alá. Fináli Gábor szerint a megoldást évtizedeken át elfogadhatónak tartották olyan rabbik is, akik nála jóval hagyományosabb vallási háttérből érkeztek.
A rabbi úgy látja, az utóbbi évtizedekben több vallásban is erősödött a fundamentalista szemlélet, amely egyre nagyobb hangsúlyt helyez a technikai részletekre. Közben másutt is akadnak ellentmondások: lehet teljesen szabályosnak szánt szukát építeni olyan sűrű tetővel vagy vízhatlan borítással, amely már maga is kérdéseket vet fel. A Hunyadi közössége ma főként gyakorlati okokból nem állítja fel a régi nehéz fémszerkezetet, hanem a Páva utcai közösséggel együtt ünnepel.
Az egész testünkkel ünnepelünk
Fináli Gábor szerint Szukot különlegessége, hogy ilyenkor az ember „az egész testével” gyakorolja az ünnepet. Kilép a megszokott épületből, és beköltözik egy ideiglenes, ingatag térbe. Maga a szuka eredeti jelentése sem teljesen egyértelmű: a hagyomány egyik értelmezése szerint valódi sátrakban laktak Izrael fiai, egy másik szerint az isteni gondviselés felhői vették körül őket.
Az ingatagság azonban mindkét olvasatban jelen van. A szuka arra emlékeztet, hogy a biztonság, a tulajdon és az állandóság részben illúzió. „Mindig úton vagyunk” – mondta Fináli, hozzátéve: még akkor is mozgunk, amikor egy helyben állunk, hiszen telik az idő, forog velünk a Föld, és életünk során egyre több mindent kell elengednünk.
Hetven tulok az egész emberiségért
Szukot egyszerre zsidó nemzeti ünnep és univerzális ünnep. Felidézi az egyiptomi kivonulást és a pusztai vándorlást, miközben a szentélyi áldozatok között hetven tulkot mutattak be, amelyeket a hagyomány a világ hetven népéhez kapcsol.
Fináli szerint ennek az üzenete az, hogy az ünnep az egész emberiségért mondott könyörgést is magában hordozza. Ehhez kapcsolódott a különleges vízáldozat is. A víz minden élet alapja, ezért Szukot egyúttal az esőért és a világ fennmaradásáért mondott ima időszaka.
A rabbi szerint a vízmerítés ünnepsége, a Szimhát Bét Hásoévá mögött akár Mirjám kútjának emléke is felsejlik. A hagyomány olyan örömünnepként írja le ezt az alkalmat, amelyen a legmagasabb rangú bölcsek is táncoltak, zsonglőrködtek és játékos dolgokat műveltek.
Amikor eltűnnek a rangok
Fináli ebből egy további szimbolikus jelentést is kiolvasott. A vízhordás az ókori társadalmakban jellemzően nők és gyermekek feladata volt, a szentélyi ünnepen viszont vezetők és tekintélyek is részt vettek benne. Szerinte ez egy olyan jövő képét villantja fel, ahol a rangok és társadalmi hierarchiák elveszítik jelentőségüket.
Ehhez kapcsolta a kört is, amely Szukot rítusaiban újra és újra megjelenik. A körben nincs első és utolsó, nincs magasabb vagy alacsonyabb hely. Fináli értelmezésében ezért Szukot a messiási korszak előképe is lehet: olyan világé, amelyben harmónia, közösség és egyenrangúság uralkodik.
Miért éppen a Kohelet?
Az ünnepen a Kohelet könyvét olvassák, amely első látásra különös választás egy örömünnephez. Salamon könyve folyamatosan arról beszél, hogy minden elmúlik, nincs új a nap alatt, a felhalmozás és a hajszolás pedig nem ad tartós elégedettséget.
Fináli szerint éppen ezért illik Szukothoz. A könyvben rendkívül gyakran szerepel az öröm gondolata, és azt tanítja, hogy a boldogság a jelenben, a kapcsolatokban, az egészségben és az egyszerű dolgokban található meg. „Az öröm a pillanatban van, a jelenben van” – fogalmazott.
Vendégek a történelemből
A szukoti vendégek, az uspinzin hagyománya szerint az ősök is velünk ünnepelnek. Fináli ezt Szukot messiási és időn túli jellegéhez kapcsolta: a történelem pozitív szereplői újra találkoznak azokkal, akik továbbvitték az általuk elkezdett utat.
Szukot ezért számára a találkozás ünnepe is. Aki mozog, találkozik másokkal; aki bezárkózik és nem mozdul, annak erre kisebb az esélye. A szuka ideiglenessége, a vendégfogadás, a víz, a körmenetek és az öröm ugyanabba az irányba mutatnak: semmi sem marad mozdulatlan, és az élet értelme a kapcsolódásban, a változásban és a jelen pillanat megbecsülésében kereshető.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
