„Én abszolút látom a kifárasztás taktikáját, csak nem az amerikai, hanem az iráni oldalon” – Gyarmati István a Közel-Kelet és Trump dilemmáiról
A Pirkadat augusztus 14-i adásában M. Kende Péter dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértővel beszélgetett az amerikai félidős választások esélyeiről, Donald Trump politikai helyzetéről, a közel-keleti háború amerikai katonai következményeiről, Irán stratégiájáról és Izrael mozgásteréről. Szóba került egy formálódó pakisztáni–török–szaúdi biztonsági együttműködés és az izraeli belpolitika is.
A demokraták előtt megnyílhat egy lehetőség
Gyarmati szerint az Egyesült Államokban most még nem a következő elnökjelölt személye a legfontosabb kérdés. A félidős választásokon a teljes képviselőházat, a szenátus egyharmadát és több kormányzói posztot is újraválasztanak.
Úgy látja, a demokraták helyzete javult, és akár olyan hagyományosan republikánus területeken is meglepetés születhet, mint Texas.
Ha a republikánusok mindkét kongresszusi házban elveszítenék többségüket, az komoly nehézséget jelentene Trump számára. Gyarmati szerint más elnökök már tudtak ellenzéki kongresszussal kormányozni, Trump személyisége azonban kevésbé teszi valószínűvé a kompromisszumkeresést.
Fogyhatnak a precíziós fegyverek készletei
A közel-keleti konfliktus katonai oldaláról Gyarmati azt mondta, az Egyesült Államok hadereje erősen támaszkodik a precíziós fegyverekre, esetenként olyan célpontok ellen is, amelyekhez olcsóbb eszközök is elegendők lennének.
Szerinte nem arról van szó, hogy Amerika kifogyna a fegyverekből, de a készletek közelíthetnek ahhoz a szinthez, ahol már a saját védelmi szükségletekkel is számolni kell.
Ennek következményeit Ukrajna támogatásánál is érezni lehet.
„Nem lehet félig háborúzni”
Gyarmati szerint az amerikai stratégiának egyik alapvető problémája, hogy nem világos, milyen katonai és politikai eredményt akar elérni.
„Ha egyszer háborúzunk, nem lehet félig háborúzni” – fogalmazott.
Úgy látja, vagy eleve más stratégiát kellett volna választani, vagy akkor kellett volna váltani, amikor láthatóvá vált, hogy a jelenlegi módszer nem hoz megfelelő eredményt.
A keményebb katonai fellépés ugyanakkor nagyobb áldozatokkal, köztük több civil áldozattal járna, amit az amerikai politikai vezetésnek vállalnia kellene. Gyarmati szerint Trump ezt a félidős választások közeledtével különösen nehezen teheti meg.
Szerinte Irán próbálja kifárasztani Amerikát
A beszélgetésben felmerült az a feltételezés, hogy Trump esetleg kifárasztásos stratégiát folytat Iránnal szemben.
Gyarmati ezt megfordította.
„Én abszolút látom a kifárasztás taktikáját, csak nem az amerikai, hanem az iráni oldalon.”
Szerinte az iráni politikai rendszer hosszabb ideig képes elviselni egy elhúzódó konfliktust, mert jóval kisebb rajta a belpolitikai nyomás. Az Egyesült Államokban viszont a választások miatt idővel kézzelfogható eredményt kell felmutatni.
Gyarmati ugyanakkor belső átrendeződést is érzékel Iránban, ahol szerinte a mérsékeltebb szereplők erősödhetnek a radikálisabb hatalmi központok rovására, de ennek külpolitikai következményeit még korai lenne biztosra venni.
Izrael egyelőre kivárhat
Gyarmati úgy látja, Izrael jelenleg hátrébb húzódhat, miközben figyeli az amerikai–iráni konfliktust.
Izrael egyik fontos célja szerinte a libanoni helyzet rendezése és a Hezbollah fenyegetésének csökkentése. Ha ez sikerül, a legfontosabb hosszabb távú biztonsági kihívás ismét az iráni nukleáris program marad.
Abban azonban nem számít gyors rendezésre, függetlenül attól, hogy Trump meddig marad hivatalban.
Egy új „közel-keleti NATO” körvonalazódhat
A műsorban szóba került Pakisztán, Törökország és Szaúd-Arábia formálódó együttműködése is.
Gyarmati szerint ennek különlegessége, hogy kölcsönös segítségnyújtást irányozhat elő anélkül, hogy megnevezné, ki ellen irányul.
Ez azt jelenti, hogy elvileg ugyanúgy működésbe léphetne egy iráni, mint egy izraeli támadás esetén.
Szerinte Izraelnek ezért nem elutasítania kellene ezt a folyamatot, hanem megpróbálnia saját biztonsági érdekei szempontjából alakítani.
Bennett szerint Katar lehet a nagyobb veszély
Gyarmati Naftali Bennett egy friss megszólalását is kiemelte.
Elmondása szerint Bennett úgy véli, hogy Izrael számára a legnagyobb veszélyt jelenleg nem Pakisztán, Törökország vagy Szaúd-Arábia, és még csak nem is Irán jelenti, hanem Katar.
Gyarmati szerint az izraeli belpolitika következő időszaka ebből a szempontból is meghatározó lehet. Bennettet továbbra is az egyik olyan szereplőnek tartja, aki Netanjahu komoly kihívójává válhat.
A szakértő arra számít, hogy a Közel-Kelet politikai és katonai átrendeződése még hosszú ideig napirenden marad, és a mostani konfliktus lezárása sem látszik közelinek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
