„Az ember számot vet azzal, ami az elmúlt évben történt vele” – Szabó György az elul hónapról és a Sóftim hetiszakaszáról
A Pirkadat augusztus 13-i adásában Breuer Péter Szabó György rabbival, a MAZSÖK elnökével beszélgetett a Sóftim hetiszakaszáról, elul hónap kezdetéről, a nagyünnepekre való lelki felkészülésről, valamint a zsidó családok iskolakezdési támogatásáról. Szóba került a holokauszt második generációjának helyzete is: az ezzel kapcsolatos kutatás már a második fázisban jár, a későbbi segítségnyújtáshoz azonban jelentős új forrásokra lesz szükség.
Bírák, királyok és a háború törvényei
A héten a Dvárim könyvének Sóftim hetiszakaszát olvassák. Szabó György szerint rendkívül gazdag szakaszról van szó, amely többek között az igazságszolgáltatás rendszeréről, a királyválasztás feltételeiről, a bálványimádás tilalmáról és a háborúba vonulás szabályairól szól.
Mózes ebben a részben újra áttekinti azokat az alapvető törvényeket, amelyek alapján a közösségnek működnie kell.
Elul a számvetés időszaka
Az idei Sóftim különleges időszakra esik, hiszen megkezdődött elul hónapja, amely már az őszi nagyünnepekre készít fel.
„Az ember számot vet azzal, ami az elmúlt évben történt vele” – fogalmazott Szabó György.
A felkészülés elsősorban lelki és spirituális természetű. Ros hásáná és jom kipur közeledtével az ember végiggondolja az elmúlt évét, döntéseit és cselekedeteit, hogy felkészülten érkezzen el az ítélet és a bűnbánat napjaihoz.
Megszólal a sófár
Elul egyik legismertebb szokása a sófár mindennapos megszólaltatása.
Szabó elmondta, hogy a szefárd közösségek már a hónap elejétől mondják a szlichot, vagyis a bűnbánó imákat, míg az askenázi hagyományban ez később kezdődik.
A sófár viszont reggelente elul során rendszeresen megszólal, egészen ros hásáná közeledtéig.
A rabbi szerint a különböző közösségek szokásai sok ponton eltérnek, ugyanakkor mind ugyanazt a célt szolgálják: a lelki felkészülést.
Akár százezer forintot is kaphatnak az iskolakezdéshez
A beszélgetésben a MAZSÖK iskolakezdési támogatása is szóba került.
Szabó György szerint a szociálisan rászoruló zsidó családok számára ez jelentős segítséget jelenthet az évkezdésnél.
A legmagasabb támogatási összeg százezer forint, amelyet a családok utalvány formájában kapnak meg. Kétféle utalvány közül választhatnak.
A rendszer idén visszatért a korábban hosszabb időn át alkalmazott felosztáshoz, miután a tavaly kipróbált új megoldás nem hozta a várt eredményeket.
Már zajlik a második generáció kutatása
Szabó György beszámolt arról is, hol tart a holokauszt második generációjának helyzetét vizsgáló kutatás.
„A kutatás néhány hónappal ezelőtt elindult, most már a kutatás második fázisában vagyunk.”
Várakozásai szerint november körül lezárulhat az adatgyűjtés és elemzés. Ezután a zsidó szociális védőhálóban részt vevő szervezetek szakemberei akciótervet készítenek a feltárt szükségletek alapján.
A legnehezebb szakasz csak ezután következik: forrást kell találni a programokhoz.
Évente több százmillió forintra lehet szükség
Szabó szerint a második generáció problémáinak megfelelő kezeléséhez évente több százmillió forintos nagyságrendű támogatásra lehet szükség.
A nehézség abból fakad, hogy erre jelenleg nincs kialakult finanszírozási rendszer.
A holokauszt túlélőinek támogatására nemzetközi és nemzeti szinten hosszú ideje működnek kárpótlási és szociális programok. Szabó úgy látja, Magyarország ezen a területen a legerősebb támogatási rendszerek közé tartozik.
A második generáció esetében azonban egészen más a helyzet.
„Sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincsen megoldás”
A MAZSÖK elnöke szerint Németország az elmúlt években többször jelezte, hogy a hivatalos kárpótlás a holokauszt túlélőire vonatkozik, és azt addig folyósítják, amíg élnek jogosult túlélők.
A második generáció számára viszont nincs hasonló rendszer.
„Sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincsen megoldás, nincsen olyan támogatási rendszer, ami ehhez forrásokat tudjon biztosítani” – mondta.
Hozzátette: a szakemberek számára ugyanakkor egyértelmű, hogy számos második generációs probléma közvetlenül összefügg a szülők holokauszttapasztalatával.
Először pontosan fel kell mérni, mire van szükség
Szabó György szerint ezért fontos a most zajló kutatás.
Az eredményekből először pontosan meg kell állapítani, milyen szociális, mentális vagy egyéb támogatásokra van szüksége az érintett csoportnak. Erre épülhet az akcióterv, és csak ezt követően lehet érdemben tárgyalni a finanszírozásról.
„Vagy sikerül pénzt rendelni hozzá, vagy nem sikerül pénzt rendelni hozzá. Tehát ez a nettó helyzet” – fogalmazott.
Szabó szerint érthető az érintettek türelmetlensége és elkeseredése, a második generáció támogatása azonban új helyzetet teremt, amelyhez új intézményi és pénzügyi megoldásokat kell kialakítani.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Youtube-on.
